157335. lajstromszámú szabadalom • Bilincskötés térbeli tartók számára

3 157335 4 fejescsavarral, csavarral vagy csappal szorítjuk, össze. Ezt szereléskor előbb meglazítjuk, hogy a csőtagok végét be lehessen dugni a bilincselemek közé, majd ismét megszorítjuk, hogy a foglalat befogja a tagok végét, és így kötés létesüljön. Bizonyos körülmények között célszerű több ilyen csavart vagy csapot alkalmazni. Előnyös, ha a csőtagok vége körkeresztmetszetű, és a haránt irányú kiemelkedés vagy mélyedés a perem mentén fut körül. A bilincselemek alkotta foglalatnak ekkor megfelelő hengeres alakjának kell lennie, hogy be tudja fogadni az ilyen csővégeket. A csővégek alakjának nem kell szükségszerűen egyezniök a csőtagok alakjával. Például a csővégek, mint említettük, körkeresztmetszetűek lehetnek, viszont maguk a csőtagok lehetnek akár kör-, akár négyzet- vagy téglalap-keresztmetszetűek. Az is lehetséges, hogy a végek négyzet- vagy téglalap-keresztmetszetűek, ez esetben azonban a bilincselemek alkotta foglalat alakjának is ennek kell megfelelnie. Általában a csőtagoknak kovácsolt acélból készült ráhegesztett végdarabja van, de bizonyos esetekben közvetlenül magának a csőtaginiaik a vége alakítható ki a kívánt alakra, például hengerléssel. A csőtagvégek bármilyen előkészítése, akár hegesztéssel, akár hengereléssel vagy másképp történik, természetesen a műhelyben végzendő el, nem pedig a helyszínen, úgyhogy amikor a csőtagokat kiszállították a helyszínre, ott az egyetlen további tennivaló a különféle kötések felszerelése a már leírt módon. A csőtagok végei és a megfelelő foglalatok közötti kapcsolatot a haránt irányú kiemelkedések és mélyedések egymásbaillesztésével hozzuk létre. Hogy ez az illeszkedés a bilincs megszorítása után szoros legyen, mind a ki-: emelkedések, mind a mélyedések oldalát kissé ferdére alakítjuk ki. Még hatásosabb kapcsolat hozható létre a hatóerők még egyenletesebb elosztásával, ha váltakozva több kiemelkedésről és mélyedésről gondoskodunk mind a foglalat belső oldalán, mind a csőtag végén. Több kiemelkedés és mélyedés alkalmazása esetén ezek lényegesen alacsonyabbra, illetve sekélyebbre készíthetők, mintha csak egyetlen kiemelkedést, illetve mélyedést alkalmaznánk. Ez megkönnyíti a csővégek gépi megmunkálását, és lehetővé teszi vékonyabb bilincselemek alkalmazását. A kötésre ható túlságosan nagy hajlítónyomaték elkerülésére a foglalatokat előnyösen egy sorban helyezzük el, hogy tengelyük — és így a foglalatokban rögzített csőtagok tengelye — egy közös ponton haladjon át. Az egyes csőtagokban fellépő különféle tengelyirányú erők eredője így nem létesít számottevő hajlítónyomatékot a kötésben. A foglalatokba befogott minden csőtag a bevezetőben meghatározott főtag. Egyes kötések csupa ilyen főtagból állhatnak, mások a főtagok szintjéből kiálló összekötő tagokat is magukba fogadhatnak. Ezeket az összekötő tagokat nem éri olyan nagy terhelés, mint a 5 főtagokat, úgyhogy egyszerűbben rögzíthetők E célra a bilincselemek egyikén rögzítőfülek lehetnek. Vagy a fül, vagy az összekötőtag vége villásan lehet kialakítva, úgyhogy az egyik beleilleszkedik a másikba, és az egé-10 szét fejescsavar vagy csap tartja össze, amely átmegy a fülben és a csővégben levő lyukakon. Ezek a rögzítőfülek elkerülhetetlenül kiáll-15 nak a foglalatokba befogott főtagok közös síkjából, de a többi bilincselem úgy alakítható ki, hogy sem azok, sem a rögzítő fejescsavar vagy csap nem áll ki számottevő mértékben a főtagok legkülső pontjain átfektethető sík-J0 ból, azaz abból, amely érintőleges a főtagokra, ha azok körkeresztmetszetűek. A kötés ilyen kialakítását megkönnyíti a bilincselemek csökkent vastagsága, amit több kiemelkedésnek és mélyedésnek a már említet alkalmazása tesz 25 lehetővé. Ilyen kialakítással lényegében egyszintű felület érhető el, amelyre rá lehet helyezni egy sima burkolatot a kötés lefedésére. Ez lényeges előny másfajta kötésekkel szemben, mert azok kinyúlnak az említett felület-30 bői, és így befedésükre különleges alakú burkolatra vagy költséges kiegészítésekre van szükség. Az alábbiakban részleteiben ismertetjük egy 35 példa alapján a találmány szerinti kötés szerkezetét a rajzokra utalva. Ezek közül az 1. ábrán egy kötés függőleges keresztmetszete látható; a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott kötés fe-40 lülnézete egyes részek keresztmetszetével; a 3. ábra az 1. és 2. ábrán látható kötés alkotórészeinek bontott képe; a 4. ábra egy alsó bilincselem felülnézete a 3. ábra IV—IV vonala felől nézve; 45 az 5. ábra az 1. és 2. ábra szerinti kötéssel használt főcsőtag nézete; a 6. ábra az ugyanabban a kötésben használt összekötő tag nézete; a 7. ábra a 6. ábrán bemutatott tag végének 50 oldalnézete; a 8., 9. és 10. ábra az 1. és 2. ábrán bemutatott kötés módosított alakjainak nézete kisebb léptékben; a 11. ábra az 1. és 2. ábrán bemutatotthoz 55 hasonló teljes kötés perspektivikus képe alulról; a 12. ábra egy kettős térbeli tartó perspektivikus képe az előző ábrákon bemutatott kötésekkel. 6o Az 1. és 2. ábrán látható kötésben az 1 és 2 felső, illetve alsó bilincselemeket a 2 alsó bilincselemben levő menetes 4 furatba csavart 3 fejescsavar szorítja össze. Mindkét bilincselem úgy van kialakítva, hogy foglalatokat lé(55 tesítenek a négy 6 főcsőtag befogadására, mint 2