157308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömény vagy szárított állapotú söripari nyersanyag előállítására, valamint eljárás sör vagy hasonló alkoliotartalmú italok előállítására
7 157308 8 ahol A660 az extinkeió 660 rmt-nál, G az enzim mg-iban mért súlya, F az enzimtől, a cellától és a spektrofotométer típusától függő faktor. F értékei Buasch et Lomb Spectronio 20 műszerre : bakteriális proteázra: papain, ficin, bromelin: Pankreatin: 200 277 164 a-amiláz: Az enzim keményítő 4%-os oldatára hat pH = 5,4 értéken és 40 C° hőmérsékleten. A keményítő dextrinné való lebomlását a jóddal kapott szín ellenőrzésével követjük az idő függvényében. A végpontot akkor értük el, amikor az oldat színe a Heilige Standard No-620 S—5 színével megegyezik. Aktivitás = 100•30 Gt módosított Wohlgemuth egység/g ahol G az enzim, mg-ban mért súlya, t a folyamat végpontjának eléréséhez szükséges idő. Maláta és gomba amiláz (cukrosító enzim): A diasztáz aktivitás meghatározása Windisch-Kolibach szerint, Analytica EBC, 2. kiadás (Elsevier 1963) 24. oldalán található. Amiloglükozidáz (cukrosító enzim): Az aktivitás meghatározása a keményítő glükózzá átalakításán és a képződött glükóz Luiff-Schoorl szerinti meghatározásán alapul. Az enzim keményítő 4%-os oldatára hat pH = = 4,2 értéken és 60 C° hőmérsékleten 60 percen keresztül. Egy amiloglükozidáz egység az az enzim mennyiség, amely a fenti standard körülmények között 1 g glükózt eredményez. A kívánt mértékű cukrosítás elérése után az enzimeket a cefre hőmérsékletének 85—115 C°-ra emelésével dezaktiváljuk. Minél magasabb a hőmérséklet, annál rövidebb a szükséges melegítési idő, általában 5—30 perc. A szükséges dezaktiválási hőmérséklet és idő a használt összes enzimtől, de főleg a Bacillus subtilisből származó a-amiláztól függ. A cefre még tartalmaz nem oldott alkotórészeket, amelyet szűréssel távolítunk el. Bármilyen erre a célra használható szűrőberendezés alkalmas. A szűrőlepényt vízzel alaposan kimossuk. A szűrőn keresztülmenő mosóvizet elkülönítve gyűjtjük, és a szűrlettel nem keverjük össze, mert a szűrletet felhígítaná. A mosóvíz hatásosan használható a következő cefre készítéséhez. A szűrletet ezután egyetlen műveleti lépésben koncentrátummá párolhatjuk be vagy porrá száríthatjuk. A töményítő és szárító művelet során a hőmérsékletet a szűrletadagolás sebességével úgy állítjuk be, hogy a hígítás vagy oldás utáni termék a színt és tisztaságot illetően ne térjen el az eredeti szűrlettől, és a 5 cukrok, poliszaharidok, proteinek és nitrogéntartalmú anyagok vízben oldhatók maradjanak. Ha a töményítési és szárítási folyamatot túl magas hőmérsékleten végezzük, a cukrok proteinekkel lejátszódó reakciója miatt az ún. 10 Maillard reakció, a cukrok karamellizálódása miatt elszíneződés történik, és a végtermék tökéletesen nem vízoldható. Koncentrátummá történő hatásos bepárlás 15 vákuumfilmbepárlóban, pl. lefelé irányuló áramlású filmbepárlóban, Luwa, Sambay, Sako vagy Centritherm filmbepárlóban vagy hasonló készülékben végezhető. így a mintegy 25 s% szárazanyag tartalmú szűrletet mintegy 80 20 s '% szárazanyag tartalmú koncentrátummá párolhatjuk be. A porrá szárítás hatásosan porlasztva szárító berendezésben történhet. Szokásos típusú porlasztva szárítóval végzett szárított termék előállításakor a belépő levegő 25 hőmérséklete hatásosan 120—130 C°, a kilépő levegő hőmérséklete 75—85 C°. A szűrlet töményítése vagy szárítása előtt keserű anyagok, pl. komló adagolhatok. 30 A söripar tömény vagy szárított állapotú nyersanyagának előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás a gyakorlatban folyamatosan végezhető a csatolt ábrán sematikusan bemutatott készülékben. £5 Az 1 keverőedónnyel felszerelt átfolyó edénybe a 2 vízáramot és 3 gabonalisztáramot folyamatosan olyan arányban adagoljuk, hogy a keveréssel kapott cefre szilárdanyag tártai-40 ma 25—50 s% legyen. Ezenkívül a fentemlített enzimek (cellüláz, hemicelluláz, proteáz, a-amiláz és esetleg pektináz) vizes oldatának 4 áramát is folyamatosan adagoljuk az 1 edénybe. Az 1 edényhez kapcsolódó 5 automatikus pH 45 szabályzó tartja a cefre pH-ját a kívánt 4—7 értéken. Ezután a cefre a 6 hőcserélőn folyik keresztül, ahol azt arra az optimális hőmérsékletre melegítjük, amelyen a bontó enzimek hatásukat legjobban kifejtik. Ezután a cefre 50 a néhány rekeszre osztott 7 bontó reaktorba folyik. A bontó reaktorban a tartózkodási idő a rekeszek számának gondos megválasztásával szabályozható. A hőmérsékletet termosztáttal szabályozott fűtőelemekkel a kívánt értéken g5 tartjuk. A bontó reaktorból a cefre a 8 elfolyósító konverterbe jut- Ez keményítő hidrolízisére használt szokásos konverter lehet (pl. Process Biochemistry 1966 április 49—52. old.) vagy keményítő elfolyósítására alkalmas más konverter. A 8 konvertert is a hőmérsékletet és a cefre tartózkodási idejét szabályozó eszközzel szereljük fel. A cefre elfolyósodása után a 9 hőcserélőben 55—62 C° hőmérsékletre hűtjük le, majd a 10 cukrosító reaktorba vézet-65 jük. Ez a reaktor a 7 reaktorral azonos elren-60
