157254. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés törkölytartalmú cefre, főleg keményítőtartalmú nyersanyagok folyamatos erjesztésére

157254 Ismeretes a folyamatos kétáramú erjesztési eljárás is. A Szovjetunióban Polewoi fejlesztett ki ilyen eljárást (Spirtowsja promyschlennest Nr. 5, S. 11—15, 1960). Ennél az eljárásnál az erjesztőtelep nyolc tartályból áll és ezek a tartályok magasságuk háromnegyedében gyűrűvezetékkel vannak egymással összekötve. Az erjesztés kezdetekor az első kádat élesztőcefrével és friss cefre hozzávezetésével feltöltik. Amint az élesztő cellakoncentrációja 100 mill/ml értéket eléri, a körvezetéket megnyitják úgy, hogy a cefremennyiség 65%-a a kettes számú kádba, míg a maradék 35% a nyolcas számú kádba áramoljon. Amint a kettes kád megtelt, a hozzávezetést kizárólag erre állítják át. A túlfolyás 65%-a ezentúl a hármas kádba irányul, mindaddig, míg az megtelik. A fennmaradó 35% az egy-nyolc kádakba folyik. A telep kétoldalas feltöltésével a kádok egyikében, a két túlfolyás találkozásánál történik az élesztő tenyésztés. Az élesztő tenyésztése tehát a mindenkori hozzáfolyókád előtt történik és ugyanakkor a végső kádat, amelyből az érett cefre a lepárlóhoz kerül, tisztítják, sterilizálják, majd az előző élesztőszaporító káddal öszszekötve a már kitisztított kádat friss cefrével teletöltik. A vázolt körfolyamatban az erjesztőtelep folyamatosan működik, külön élesztőtenyésztőtelep nélkül. Az erjesztési idő hasonlóan a szakaszos eljáráshoz itt is 72 óra, ezért ennek az eljárásnak kizárólagos előnye az, hogy az élesztőtenyésztőtelep szükségtelenné válik. Az eddig ismert legtökéletesebb, törkölytartalmú cefrék feldolgozására szolgáló erjesztő eljárás a folyamatos átfolyó-eljárás, amely Jarowenko és munkatársaitól származik (137872 sz. szoVjet szabadalom, 1960. május 21.) Az erjesztőtelep itt szakaszosan működő élesztőtenyésztő és erjesztőtelepekből, valamint hatnyolc egymás mögé kapcsolt erjesztőtartályokból áll. A kb. 50% térfogatig erjesztőedényfoen termesztett élesztő cefrét az első erjesztőkádba töltik és egyidejűleg ebbe folyik a friss cukrozott cefre is. Túlfolyó csövek segítségével azután a telep további erjesztőkádjait is megtöltik. A második és harmadik kád megtöltése után a hozzáfolyást az első három erjesztőkádra egyenletesen elosztjuk. Az erjesztett, cefrét folyamatosan a telep utolsó kádjából szívják le. A cefrefertőzés kiküszöbölésére az összes erjesztőkádat egymás után a következő kádba való átszivattyúzással kiürítik, tisztítják, fertőtlenítik és ismét a rendszerbe iktatják. Ennek az eljárásnak előnye, hogy a cefreátáramlás folyamatos és ezt a folyamatosságot csak a tisztításra kerülő szákaszok szakítják meg, továbbá, hogy az egyenletes erjesztés feltételei mindenegyes erjesztőkádban maradéktalanul megvannak. Hátránya azonban ennek az eljárásnak a viszonylag hosszú erjesztőfázis. összefoglalva az elmondottakat a felsorolt eljárások hátrányai a következők: A szakaszos erjesztő eljárás szakaszos, viszonylag hosszú erjesztőfázissal és ennek következtében nagy erjesztőkádakra van szükség. A ciklusos erjesztőeljárásnál az élesztőszapo-5 rítás szakaszosan, nagy munkaráfordítással történik. Legnagyobb hátránya azonban, hogy az erjesztőtelep legelsőnek megtöltött kádjai csak legutoljára kerülnek, tisztításra és fertőtlenítésre, ennek következtében a fertőzés gyakori. 10 A folyamatos kétáramos eljárás hátránya, hogy az élesztőtenyésztés folyamatosan változik a telep egyik kádjától a másikig. Ezáltal az eljárás labilissá válik, és ezen kívül az erjesztés időtartama a szakaszos eljáráshoz viszo-15 nyitva nem rövidül meg. A folyamatos átáramlásos eljárás legnagyobb hátránya, hogy az élesztőt szintén szakaszosan kell előre tenyészteni, továbbá, hogy a tisz-20 títószakaszok az automatizálást lehetetlenné teszik, mert a folyamatos átáramlást ezeken a helyeken meg kell szakítoni. Valamennyi eddig ismert törkölytartalmú 25 cefre erjesztési eljárásának közös hátránya, hogy az élesztőtenyésztés, továbbítás és alkoholképződés szükségképpen egyidejűleg ugyanabban a kádban történik. Mivel a cefrében az alkohol töménysége viszonylag gyorsan emel-20 kedik, a gyors élesztőszaparodás, ami előnyt jelentene, az optimális sejtkoncentrációval megnehezül. A találmány célja az eddig ismert törkölytartalmú cefrék, főleg kemyényítőtartalmú 35 nyersanyagok erjesztésére szolgáló eljárások hátrányainak kiküszöbölése, valamint ezeket a hátrányokat kiküszöbölő berendezés kialakítása. A találmány tehát eljárás törköly tartalmú 40 cefrék, különösen keményítőtartalmú nyersanyagok teljesen automatikus erjesztésére, szem előtt tartva, hogy az élesztő szaporítása és az erjesztősebesség egymástól függetlenül vezérelhető legyen, anélkül, hogy az erjesztőtelepben 45 az átáramlást a szükséges tisztítószakasz megszakítások zavarnák, és viszonylag rövid erjesztési idő után az anyagban levő cukortartalom lehetőleg maradéktalanul, melléktermékek képződése nélkül kierjedjen. A találmány ezen kí-50 vül olyan erjesztőtelep kialakítása, amelynél az élesztőszaporításnál aerob, és az alkoholképződésnél anaerob módon, egymástól elválasztva a fenti követelményeket kielégítően az erjesztő eljárás végrehajtható legyen, 55 A találmány lényege abban van, hogy állandó áramban bevezetett feltáró- és cukrozóberendezésből érkező erjesztésre szánt oefeét megfelelő mennyiségű szabályozóval két rész-60 áramra bontjuk, úgy, hogy egymáshoz viszonyított arányuk 1 : 10-től 1 :12-ig terjedjen, és a két részáram kisebb részáramát folyamatosan utócukrozzuk, sterilizáljuk, hígítjuk, savanyítjuk, tapsokkal keverjük, hűtjük és folyamatog5 san élesztőtenyésztelepen vezetjük át. Az éleszti