157239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonilkarbamid-származékok előállítására

9 157239 10 nil]-N'-ciklooktil-tiokarbamidból kiindulva (op.: 177—179 C°, metanolból) salétromossavas keze­léssel az N- [4-(^-/2-metöxi-5-klór-tioibeinzamido/­-etii)-benzolszulfonil]-N'-cikl«h'exil-:karbamidot állítjuk elő, op.: 153—155 C° (híg metanolos át'kristályosítás után). Ka kiindulási anyagként. N-[4-(/?-/2-imetoxi­-5-lklór-tio, benzamido/-etil)-benzolszulfoíml]-N'­-(2-5-endometilén-cikloíhexil-metil)-tio.ka!rbai mi­dot (op.: 176—178 C°) használtunk, a fenti eljá­rással analóg módon az N-[4-i(/ ff-/2-metoxi-5--klör-tiobenz'ämido/-etil)-beinzolszulfonil]-N'­-(2,5-endoimetilén-ci ! k : Lohiexilmeti!l)-karbamidot állíthatjuk elő. Op.: 170—172 C° (metanolból). 6. példa: N-(4-H(!/5-/2-imetoxi-4-klór-tiobenzamido/-etil)­-banzolszulfonilj-N'-ciklohexil-karbamid 2,3 g 4-[^-{2.-'metoxi-4-klór-tio!benzamido)­-etilj-benzolszulfonamidot (op.: 152—154 C°) 50 ml aceton és 50 ml dioxán elegyében oldunk. Az oldathoz 1,7 g káliumkarbonátot adunk és keverés közben 1,5 órán át 70 C°-on melegít­jük. Az elegyhez 0,75 g ciklohexilizocianátot adunk és keverés közben további 5 órán át 70 C°-on melegítjük. A reakcióéi egyet lehűtjük, vízbe öntjük és megsavanyítjuk. A kapott csapadékot kb. 1%­os vizes ammóniában felvesszük. Az oldatot szénen szűrjük, megsavanyítjuk és a képződött csapadékot híg metanolból átkristályosítjuk. Az így előállított N-[4^(:/?-/2-metoxi-4-Jklór-tiobenz­amidoZ-eti^-benzolszulfoncílJ-N'-ciklioliexil-karb­amid 174—176 C°-oe bomlás közben olvad. ?.• példa: N^[4-)(J 8-/2-metoxi-5Hklór-tidbenzamido/-etil)­-benzolszulfonilj-N'-ciklonexil-karbamid 16,3 g N-[4-{/?-aminoetil)-benzolszulfonil]-N'­-ciklobexil-karbamidot 130 ml kloroformban szuszpendíálunk. Az elegyhez 9 g piridint adunk, majd keverés közben 20 ml kloroformban ol­dott 11 g 2-metoxi-5-klór-tiofoenzoiilkloridot csepegtetünk be. A reakcióelegyet keverés köz­ben 6 órán át 40—50 C°-on melegítjük, majd vákuumban bet öményí tjük és a kapott mara­dékot kb. 1%-os vizes ammóniával kezeljük. A szűrletet sósavval megsavanyítjuk, a kivélt csapadékot metanolból kétszer átkristályosítjuk. 170—172 C°-on olvadó N-[4-,(^-/2-metoxi-54dár­-benz!amido/-^etil)-benzolBzu]!fonil]-N'-ciklohexil­-karbamidot kapunk. 8. példa: N-i[4-(((/J-/2-metoxi-H5-klór-tiobenzamido/-etil)­-benzolszulfonilJ-N'-ciklolhexil-karbamid 1,3 g N-[4^/?-/2-metoxi-5-klór-tiöbenzamido/­-etil)-benzolszulfonil]-N'-ciklohexil-tiokarbami­dot (op.: 169—171 C°, a megfelelő szulfon­amidból és ciklohexilmustárolajból előállított termiek) 20 ml dioxán és 5'0 ml 1 n nátrium­hidroxid elegyében oldunk. Az oldathoz 0,55 g 5 higianyoxidot adunk és 4 órán át 60 C°-on keverjük. Az elegyet leszűrjük, a hígított olda­tot sósavval megsavanyítjuk, a kivált csapadé­kot leszűrjük, kb. 1%-os ammóniában oidjuk él savanyítással ismét kicsapjuk. A terméket 10 etilacatát-petroléter elegyből, majd híg meta­nolból átkristályosítjuk. 170—172 C°-on bomlás közben olvadó N-[4-(/í-/2-metoxi-5J klór-tiobenz­amido/-etil)-benzolszulfonil]-N'-ciklohexil-karb­amidot kapunk. 15 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás (I) képletű benzolszulfonilikarbami-20 dok és sóik előállítására •— ahol Y jelentése — CH2 —CH 2 -, — CH(CH 3 )—CH 2 ­vagy —CH2 —CH—(CH 3 )-c3oport; R jelentése 1—5 szénatoimszámú alkil-gyök, 25 előnyösen metil-gyök, rövidszénláncú alke­nil-, metoximetil-, etoxímetil-, metoxietil­vagy etoxietil-gyök; X jelentése halogénatom előnyösen klóratom, 30 rövidszénláncú alkil-gyök, előnyösen metil­^gyölk, rövidszénláncú alkoxi-gyök, előnyösen metoxi-gyök vagy trifluormetil-csoport; R1 jelentése (a) 3—6 szénatoimszámú alkil-gyök; 35 (b) 6—8 szénatomszámú cikloalkil-gyök; (c) ciklohexenil-gyök, metilciklohexenil-gyök; (d) egy vagy két, 1—2 szénatomot tartal­mazó allkíL-gyökkel helyettesített ciklo­hexil-csoport, ahol az alkil-gyökök elő­nyösen a ciklohexil-gyűrű 4-helyzetéhez kapcsolódnak; (e) klórcikldhexil-gyök; rövidszénláncú alk­oxi-ciklohexü-gyök; (f) endometilénciklohexil-, -ciklohexenil-, -ciklohexilmetil- vagy -ciklohexenilmetil­-csoport; (g) noritriciklil-gyök; (h) adamantil-gyök; azzal jellemezve, hogy a) a p-helyzetben (II) képletű csoporttal he­lyettesített benzolszulfonilizocianátokat, -karíb­arninsavésztereiket, -tiolkarbaminsavészter-kar.b­amidokat, -szemikarbazidokat vagy -szemit karbazonokat R1 helyettesített aminokkal vagy 5 azok sóival reagáltatjuk; vagy b) a (III) képletű benzolszulfonamidokat vagy sóikat R ^helyettesített izocianátokkal, karb­aminsavészterekkel, tiolkarbaminsavészterekkel, karbaminsavhalogenidekíkel vagy karbamidok-60 kai reagáltatjuk; vagy c) (IV) képletű benzolszulfohalogenideket R'­-hely értesített karbamidokkal vagy azok alkáli­sóival reagáltatunk; vagy d) a (X) általános képetű benzolßzulfonil-izo-65 karbamidétereket, a (XI) általános képletű 5

Next

/
Thumbnails
Contents