157178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás guanidin-származékok előállítására
157178 4 alkiléndiamin-szárimazékkal. Továbbá, ha ciánamidbt kell alkalmazni, az N-alkoxikarbonilalkiléndiamin-származék savas addiciós sóját reagáltathatjuk a ciánamiddal. A reakció folyamán oldószeíként, ha szükséges vizet, vizes alkoholt vagy alkoholt alkalmazunk. A reakció még szobahőmérsékleten is végbemegy, de akkor játszódik le előnyösen, ha a reakeióelegyet közel az alkalmazott oldószer forrpontjára melegítjük. Az I általános kópletű N-alkoxikarbonilaminoalkil-guanidin származékot a reakcióban alkalmazott sav addiciós sójának alakjában kapjuk. Ha szükséges, a terméket egy másik sav addiciós sójává alakíthatjuk oly módon, hogy a terméket erős bázis, így nátriumhidroxid vagy hasonló alkalmazásával szabad bázissá alakítjuk, majd egy másik savval semlegesítjük. Addiciós sót képező savakként a fentiekben említetteken kívül bármely más szervetlen vagy szerves sav, így foszforsav, borkősav, szalicilsav, aszkorbinsav és citromsav használható. A II általános képletű N-alkoxikarbonilalki-10 15 20 léndiamin^zármazék kiindulási anyagokat a szokásos módokon állíthatjuk elő. így az N-alkoxikarboniletiléndiamin^zármazékokait, pl. az N-metoxibarfooniletiléndiammt, N-butoxikarboniletiléndiamint és a hasonló vegyületeket előállíthatjuk az N-etoxifcarbonil-etilénd'iaímin előállítására szolgáló eljárás alkalmazásával, amely szerint etiléndiamint etilklórkarbonáttal kondenzálunk. Eljárhatunk azonban az általunk kidolgozott eljárás szerint is. Így Nwalkoxikarboniletiléndiamin-származékokat, N,N-alkoxikaribonil-alkil-etiléndiamin-származéikiokat, N-ialkoxikarbonil-propiléndiaimin-származékokat vagy N,N^alkoxikarbonil-alkil-propiléndiamin-származékokat kaphatunk, ha N-alkoxikarbonil-'ammaacetonitrileket, N,N^alkoxikarboml-alkil-aminoacétonitrileket, N-alkoxikarbonilaminöjpropionitrileket vagy N,N^alkoxikarbonil-alkil^aminopropionitriléket redukálunk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek farmakológiai hatását az alábbi táblázatban adjuk meg. Guanidin-származékok hatása A/PR8 influenza vírusokra egereken Vegyület Életben ^. . A , ,, . maradottak Dózis Adagolási sz ám; a mg/kg mód Kezeltek száma Életibenmaradási % C2 H 5 OC—NH—(€H 2 ) 3 NHC—NH 2 • O NH C2 H 5 OC—N—{CH 2 ) 3 NHC—NH 2 • O CH3 NH Amantadine Kontroll 60 szubkután 6/12 10 • 1/2H2S04 30 szubkután 11/14 40 60 szubkután 5/14 0 • 1/2H2S04 30 szubkután 9/14 24 80 szubkután 11/14 10/25 40 A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adj ulk meg az oltalmi kör korlátozása nélkül. 50 1. példa: 7,7 g N-etoxikarbonil^propiléndiamint és 7,2 g S-metilizotiokarbamidszulfátot 10 ml vízben 55 5 órán át visszafolyató hűtő alatt a forráspont hőmérsékletén tartunk. Ezután az oldószert desztillációval eltávolítjuk és a maradékot etanolból átfcristályosítjuk. Így 9,4 g N^(etoxikarbonil-aminopropil^guanidinszulfátot kapunk fe- gs her kristályok alakjában 134—137 C° olvadásponttal. Elemzési eredmények C7 H 16 N 4 0 2 l/2 H 2 S0 4 -re számítva: számított C 35,46 H 7,23 N 23,61% talált C 35,79 H 7,23 N 23,54% 2. példa: 8,4 g N,N-etoxikanbonil-metil-prQpiléndiamint és 7 g S^metilizotiokarbamidot 10 ml vízben 5,5 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt í> 2
