157130. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőmű automatikus középütközős kapcsolókhoz

157130 3 . • • 4 A találmányt az jellemzi, hogy a működtető tag és tapintó között egy rugózó reteszelőtag van elrendezve, amely csupán oldott helyzetben lévő működtető tagnál és egy ellenkapcsolófej jelenlétének megfelelő helyzetben lévő tapintó­ba ugrik be, és az a működtető tagot ebben a helyzetben reteszeli, és hogy a reteszelőtag a működtető tagnak a kapcsolóretesz egyik moz­gásirányába történő mozgatásakor a rúgó erejé­nek legyőzése után oldódik. A találmányt részletesen kiviteli példák kap­csán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra egy reteszt mutat nézetben. A 2. ábra a retesz felülnézete. A 3. ábra a tapintó nézete, míg a 4. ábra a 3. ábra szerinti tapintó felülnézete. Az 5. ábra egy bütyök nézete. A 6. ábra az 5. ábra szerinti bütyök felülné­zete. A 7. ábra a 6. ábra szerinti kiviteli alak VII— VII vonal mentén vett metszete. A 8. ábra egy kilincset szemléltet. A 9. ábra a 8. ábra szerinti kilincs felülnézete. A 10. ábra mutatót szemléltet. Ali. ábra egy rugó nézete. A 12. ábra a 11. ábra szerinti rugó felülnézete. A 13—15. ábrák a reteszelőmű további kivite­li példájának részeit mutatják, mégpedig A 13. ábra egy bütyköt mutat. A 14. ábra a hozzátartozó rugót, és a 15. ábra egy zárótagot mutat. A 16. ábrán a reteszelőművel ellátott kapcsoló­fej felülnézete látható. A 17—22. ábrákon a reteszelőmű egy kiviteli alakja látható különböző helyzetekben. A 23—25. ábrákon a reteszelőmű másik kivi­teli alakja látható különböző helyzetekben, fel­metszett házzal. A 17. ábra az első kiviteli alakot mutatja kap­csolásra kész állapotban. A 18. ábra kapcsolt állapotban. A 19. ábra az oldott állapotot szemlélteti. A 20. ábra egy közbenső helyzetet mutat. A 21. ábra a reteszt szemlélteti valamiféle be­ékelődés után, újrakapcsolásnál. A 22. ábra egy közbenső helyzetet szemléltet az ellenkapcsolófej eltávolítása után. A 23. ábra a második kiviteli alak szerinti re­teszelőművet szemlélteti kapcsolásra kész álla­potban, míg a 24. ábra az oldott állapotot szemlélteti, és a 25. ábra egy közbenső helyzetet szemléltet. A rajzok í. és 2. ábrája szerint a 6 váltóretesz első részén hátrafelé nyitott, felfelé álló kes­keny 18 szekrényként van kialakítva. A 18 szek­rény alsó felülete vízszintes. A szekrény kb. hát­só végén, a 6 váltóretesz közel felső negyedében egy csap felvételére szolgáló 20 csapágyhellyel rendelkezik. A 20 csapágyhely magasságában a 6 váltóretesz hátsó végén egy további 21 csap­ágyhely van elrendezve, egy viszonylag kicsi csap felvételére. Nem sokkal a 21 csapágyhely előtt a 6 váltóretesz, felső szélétől kb. a közép­magasságig futó sík, igen meredeken lefelé futó 22 nyomófelülettel rendelkezik. A 22 nyomófelü­let előtt felső oldalán 23 ágyazófelület helyezke­dik el. A 22 nyomófelület alatt egy ferdén lefelé és előre futó gyűrűszakasz formájú 24 áttörés van kialakítva, amely középpontja a 6 váltóretesz hátsó és alsó végén lévő 25 forgócsapágyba esik. A 6 váltóretesznek a 18 szekrényhez csatlakozó része, egy, a hátsó szekrényfal hosszabbítását alkotó és 24 áttöréssel rendelkező 26 lapból áll, amely alsó oldalán, a 18 szekrénytől kis közzel kezdődően és a hátsó oldalán oldalról előugró 27 erősítéssel van befogva. Közvetlenül a 20 és 21 csapágyhelyek alatt, azok között egy 28 áttörés van kialakítva, amelyhez hátrafelé kapcsolódóan a 27 erősítés 29 áttöréssel rendelkezik. A 6 vál­tóretesz hátsó fala a 25 forgócsapágy fölött kö­zel függőleges 30 felfekvő felületet alkot. A 26 lap, a 25 fórgócsapágy és 24 áttörés között 31 erősítőbordával rendelkezik. A 6 váltóretesz 230 ütközővel ellátott 130 határolófal van kialakítva. A 4 tapintó, a 3. és 4. ábrák szerint, egy 32 csapágyhelytől ferdén lefelé és hátrafelé nyúló körszelet alakú 33 lapból áll, amelyhez kb. fél­magasságban egy előrenyúló 34 kar kapcsolódik. A 34 kar elülső vége egy egyoldalra kiugró 35 ütközőlappal van ellátva. A 33 lap egyik oldalán 36 erősítést hord, amelynek hátsó 37 határa megközelítően síkban fut, és felső csúcsa 38 fel­fekvő felületet alkot. A 4 tapintó, a 34 karjának alsó felületén, lépcsősen futó 200, 210 felülettel rendelkezik. Az 5., 6. és 7. ábrákon látható bütykök kézzel forgatható, a 17. ábrán látható 2 négyszögletes tengelyre feltűzhető 7 négyszögekkel rendelkez­nek, amelyek 8 és 10 görbefelületeket, valamint 11 ütközőt magán hordó 12 görbetárcsával van­nak ellátva. Az 5. ábra szerinti 60 bütyök, azon­kívül egy megközelítőleg háromszögletű 39 be­vágással rendelkező 40 lappal és 41 rugótartóval van ellátva. A 11. ábrán látható rugó kampósze­rű 42 végével van a 41 rugótartóba beakasztva, 43 szakaszával a 39 bevágáson áthatol, és 44 vé­gével a 60 bütyök 45 erősítésére fekszik Jel (7. ábra). A 8. és 9. ábrán 450 kilincs látható 46 szárny­nyal, valamint 47 bütyökkel és hátsó 48 homlok­felülettel. A 10. ábra 49 mutatót ábrázol. Az 1 ház a 16. ábra szerint a 14 középütközős tengelykapcsoló­ba van behúzva, amely első végén merev, kam­pószerű 15 körmöt és prizmatikus 16 körmöt hord. Azonkívül a 16 köröm, oldalán egy 17 ve­zetőszarvval lehet ellátva. Az 1 ház úgy van el­rendezve, hogy elülső, a 6 váltóretesz és 4 tapin­tó átlépésére szolgáló nyílása, a 15 és 16 körmök között, a 16 köröm mellett fekszik. A kapcsolás­ra kész állapotban — mint ahogy a 16. ábrán látható -a6 váltóretesz és 4 tapintó a 15 és 16 körmök között szabad térbe nyúlnak. Kapcsolá­si folyamat alatt az ebbe a térbe érkező ellen­kapcsolófej 16 körme kezdetileg visszanyomja a 6 váltóreteszt és 4 tapintót, és amikor a 15 kö­röm kampós részébe érkezik, a 6 váltóreteszt 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents