157113. lajstromszámú szabadalom • Művese

157113 4 bi cellulóz-hidrát csövet párhuzamosan kapcsolva egy második rögzítésben tekercselnek ugyanarra a magra egy szélesebb rögzítő szalag alkalmazásával. Ekkor az öblítő oldatnak először az egyik csőnél keresztirányban kell folynia és ezalatt öblítő képessége részben kimerül, amíg a második csőhöz jut. További csövek párhuzamos, a fenti elvek szerint történő összekapcsolásával a hatékonyságot annál inkább csökkentik, minél több csövet kapcsolunk egymáshoz egymás fölött fekvő sorokban, az öblítő folyadékot is annál jobban kihasználjuk a csősorok minden egyes síkján vagy soron való végighaladása során. A találmány célkitűzése, hogy a fentiekben leírt hátrányokat előnyös módon küszöböljük ki. Találmányunk lényege, hogy oly művesénél, melynél egy pár átengedő membrán két belső felülete alkalmas az anyagcserére egy belső folyadék és egy második folyadék között, olyképp, hogy az első folyadék az említett belső felületek között, a második folyadék pedig az említett külső felületekkel érintkezésben helyezkedik el, az egyik külső felületet spirális alakban és hoszsza mentén folyamatosan egy szál-sor tartja, melynek szálai egymással párhuzamosak, a párhuzamos szálak egy másik sorozata pedig szintén spirális helyzetben és hosszuk mentén folyamatosan a másik külső felületet támasztja meg olyképp, hogy az egyik sorozat szálai a másik sorozat szálaival szöget zárnak be, mely előnyösen eltér a derékszögtől és ezek a szálak a membránokkal együtt a folyadék áramlására alkalmas két Csatornasort alkotnak, amelyek szöget zárnak be egymással. Ezzel kapcsolatban legalább kettő, előnyösen négy vagy több műanyag hártyás csöves dializáló készüléket vagy membránt helyezünk el új kialakítású porózus rögzítő szalagok között, melyek váltakozó rétegződésű rögzítő szalagból és membránokból álló készüléket alakítanak ki, melynél a legbelső és a legkülső réteget is a rögzítő szalagok alkotják. A membránok vagy csövek és a rögzítő szalagok spiralis alakban vannak egy mag körül síkban tekercselve az egyes csövek belépő nyílásaival és azok lényegileg azonos távolságban lépcsőzetesen helyezkednek el a mellettük fekvő cső bevezető nyílásához viszonyítva a mag kerületén és az egyes csövek kilépő nyílása nagyjából azonos távolságra ugyancsak lépcsőzetesen fekszik a mellette fekvő cső kilépő nyílásához viszonyítva, a spirális külső felületén, a csövek pedig megközelítően azonos hosszúságúak. Mindenegyes cső lapított henger alakú és ebben a lapított alakjában bordaszerű kiképzésű. Az alkalmazott cső önmagában művesek készítésénél már ismert. A találmány egy előnyös kialakítási változata szerint az egyes csövek belépő nyílását a mag falának egy nyílásán vezetjük keresztül. Megfelelő számú nyílást alkalmazunk a magon, hogy a csövek elhelyezését a készülékben biztosítsuk. A nyílások azonos távolságra fekszenek egymástól a mag felülete körül. A találmány szerint előnyös továbbá a dializáló cső végét, melyet nagy rugalmasságú végcsőre hajlítottunk, az utóbbival súrlódó szoros érintkezésben egymáshoz összehúzzuk, hogy biztos, szivárgás elleni tömítettséget létesítsünk, a perem kúpos furatán vagy egy hüvelyen keresztül. A csöveknek és a rögzítő szalagoknak a mag körül való tekercselésekor az egyes csövek kezdetét és végét a spirális azonos geometriai eredőjén helyezzük el. A találmány szerinti művese igen lényeges újszerű kialakítása ennek megfelelően abban áll, hogy két vagy bármely kívánt számú dializáló membrán csövet két vagy kívánt számú rögzítő tekerccsel közös magra tekercselünk, egy síkban több bekezdésű spirál formájában. A membránok belépő és kilépő nyílásainak ezzel az újszerű elrendezésével a vér áramlását a készüléken keresztül lényegesen növeljük és amint azt még részletesebben kifejtjük, friss öblítő oldat juthat egyidejűleg az egyes membránokhoz. A többszörös membránok viszonylag rövid hossza következtében is, a találmány szerinti művesénél a korábbi készülékeknél alkalmazott egyszerű burkolású vagy párhuzamos burkolású kettős membránokkal szemben a dializáló hatást nagymérteikben fokozzuk. A rögzítő szalagok bármely megfelelő iners anyagból, pl. műanyagból, üvegszálból vagy fémből állíthatók elő, háló, rács vagy bevonat alakjában, előnyösen távolságtartó szalagok beillesztésével. Tartóként is bizonyos alkalmas keresztmetszetű szalagok használhatók, melyek gumiból, műanyagból vagy egyéb olyan anyagból készülnek, melyek öblítő oldat és vér jelenlétéhen inersek, ezek használhatók távolságtartó szalagok, fonalak, vagy huzalok felhasználásával együtt vagy azok nélkül is. A találmány gyakorlati alkalmazása során célszerű olyan rögzítő szalagokat alkalmazni, melyek lehetővé teszik a példaképpen cellulózehidrátból készített csövek helyenkénti ellaposítását. Ilyen rögzítő szalagoknak többszörös bekezdésű spiráloknál különleges előnye van csöves dializáló készülékek esetében, mivel azok lehetővé teszik a cellulózé-hidrát laposítását. Különösen előnyös drótháló alkalmazása, melyen felső és alsó tartóhuzalok vannak és ezek a laposított csöves membrán vastagságát meghaladó távolságban vannak elhelyezve és folyamatos huzalszállal vannak tekercselve a huzal fölött kb. 60°-os szögben. A tekercselés során a huzalszálat a tartóhuzal hosszában azonos távolságban helyezzük el és így az öblítőoldat számára megfelelő áramlási csatornát biztosítottunk, melynek átmérője kb. 1,5—10 mm között mozog. A kialakított háló tehát összefüggő huzalszálból áll, mely szálak a tartóhuzal egyik oldalán egymással párhuzamosan húzódnak és egy ennek megfelelő másik szál a huzal másik oldalán húzódik ugyancsak párhuzamos irányban. Amenynyiben a keletkezett háló két darabját használjuk fel rögzítő szalagként, a közéjük helyezett csöves membránnal együtt, a szembenfekvő huzalszálak egymáshoz és a csőhöz vannak szorít-10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 2