157113. lajstromszámú szabadalom • Művese

5 157113 6 va az öblítőoldat áramlásához szükséges csatornákat kialakítva. Egyidejűleg a pl. cellulóz-hidráiból készült cső, a keresztüláramló vér hatása alatt kifelé dudorodik. A fonalak keresztezési pontjain a cellulóz-hidrát cső mindkét oldala pontszerűen össze van nyomva (vagy távolságtartó szalagok alkalmazása esetén meghatározott távolságban szorosan egymás közelében fekszenek). A pontok között a cellulóz-hidrát cső szétnyílhat a fennálló nyomástól és a cellulóz-hidrát rugalmasságától függően. A feltekercselt fonal elhelyezésétől függően kialakított lyuknagyságnak megfelelően különböző méretű zacskó alakú részek keletkeznek a cellulóz-hidrát csövön, melyek között a vér, illetve az öblítő oldat áramlik. Amennyiben a lyuknagyságot növeljük, a cellulóz-hidrát cső kitágulását végső fokon egyebek között az határozza meg, hogy a cső szomszédos rétegeiben levő zacskó alakú részek először egy pontban érintkeznek és nagyobb nyomás esetén végső fokon a teljes felület hosszában, ilyen módon a vérmennyiséget pontosan szabályozzuk a csőben a mindenkori nyomásnak megfelelően. Egy kellően bő lyukméret mellett a távolságtartó szalagok alkalmazásától eltekinthetünk. Egymást keresztező fémhálóknak rögzítő szalagként való alkalmazása műveséknél teljesen újszerű. Ilyen rögzítő szalagok használata előnyös lehet egyéb, már ismert kialakítású műveséknél is, melyeknél perforált vagy áteresztő rögzítő szalagot alkalmaznak. Az egyes cellulóz-hidrát csöves membránok szivárgásmentes biztos tömítését a vért vezető csövek belépő és kilépő nyílásaihoz rugalmas pl. műgumiból vagy természetes gumiból készített csőnek a membrán mindegyik végébe való beillesztésével érjük el és a membránokat vagyis a cellulóz-hidrát csövet a rugalmas cső köré hajlítjuk. A belépő vég vonatkozásában a membrán visszahajtott vége és a véget vezető cső egy keskeny nyíláson halad át,, így egy a magban vagy az azt szegélyező peremen a mag külső kerületén alkalmazott legkisebb belső átmérőjű kúpos furaton vagy előnyösen egy lekapcsolható tölcsér alakú kúpos hüvelyen keresztül, A furat belső átmérője kisebb legyen, mint a rugalmas anyagból készített és a vér vezetésére szolgáló cső külső átmérője, hogy az szűkítse a beleillesztett csövet. A furat kialakítható egy simára polírozott. anyagból így, példaképpen politetrafluoretilénből, (teflon), polietilénből, polivinilkloridból vagy más műanyagból készült felületen: legcélszerűbb a teflon anyag használata, úgy hogy a műgumi vagy természetes gumicsővel szemben összeszorított cellulahidrát csövek tapadó súrlódása lényegesen nagyobb, mint a furat fala és a gumi és cellulóz-hidrát közti súrlódás. A kimenő nyílás esetén a cső és a membrán hasonló módon van a készülék külső burkolatához erősítve. A találmány szerinti művesét a továbbiakban egy példaképpeni, előnyös kiviteli példával a csatolt rajzok kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a készülék középvonalában vízszintes síkban vett metszet, a készülék működési helyzetében, a 2. ábra a találmány szerinti tekercselt művese diagrammja a tekercselés első szakaszának vázlatos szemléltetésében, a 3. ábra a művese külső oldalnézete egyes részek metszeti ábrázolásával, a 4. ábra a 3. ábra egy részlete a IV—IV vonalban vett hosszanti metszetben, az 5. ábra pedig vázlatosan az öblítő folyadék áramlási irányát szemlélteti a rögzítő szalagokkal a közöttük elhelyezett membránokkal kialakított csatornán keresztül. A rajzokon láthatjuk, hogy az ismertetésre kerülő kiviteli változat esetében a sík geometriai 1 spirálisban a négy 2a, 2b, 2c és 2d csövek a 12 mag körül egymásra vannak tekercselve. A 3 bevezető nyílás és a 11 kilépő nyílás az egyes 2a, 2b, 2c és 2d csöveknél lényegileg egyenletesen vannak az 1 spirális kerületén egymástól 90°-os szögben a kiviteli változat esetében elhelyezve. A 2a—2d csövek között perforált vagy áteresztő 4a, 4b, 4c és 4d rögzítő szalagok vannak tekercselve, oly módon, hogy minden egyes csövet helyzetében feszesen és egyhelyben tartva homogénen kiéit rögzítő szlalag határol. A 4a, 4b, 4c és 4d rögzítő szalagok keresztirányban elhelyezett 6 huzal-szálakból készült, vízszintes síkú hálóból állnak. Ennek következtében a dialízis folyamat során a 2a—2d csöveken lényegében egyenletes távolságokban fekvő 7 zacskók keletkeznek. A 2a—2d csövek 11 kilépő nyílásai, (végei), amint az főleg a 3. ábrán látható, egy nagy rugalmasságú 9 cső körül vannak meghajtva és azzal erős tapadó súrlódás biztosítására vannak összeszorítva, ily módon biztos szivárgás elleni tömítést hoztunk létre, a mővese berendezés külső 13 burkolatában a 10 perem 8 kúpos furatán keresztül. A 2a—2d csövek bevezető és kivezető végeinek elrendezése előnyösen egyenletes, a kör kerületén. A jelen kiviteli példa esetében, amikor négy csövet alkalmazunk, a csövek bevezető és kilépő végei lépcsősen egymáshoz viszonyítva 90°-ra vannak a cső kerületén elhelyezve. Amennyiben csak három csövet alkaiirriazuinik, úgy 20°-os távolságban, helyezzük el a csöveket. Négynél több cső alkalmazása esetén a körfelületet megfelelően több részre osztjuk. Geometriai kifejezéssel élve tehát a 2a—2b csövek elhelyezése az 1 spirális eredővonalán van. Az 5. ábrán a nyíl az öblítő oldat áramlási irányát mutatja a membrán külső részén a mellső felületen, a szaggatott vonalú nyíl pedig az öblítő oldatnak a membrán külső oldalán a hátsó felületen való áramlási irányát jelzi. A 6 huzal felső és alsó szakasza közötti térben a 2a membránok segítségével a vér áramlási nyomása következtében 7 zacskók alakulnak ki. Ilyen módon minden egyes 7 zacskó felületét érinti a nyíllal jelölt irányban áramló öblítő oldat. Amint az az 5. ábrán látható, ha a huzal-szálak a háló mellső oldalán 60°-os helyzetben vannak elhelyezve, a huzal hátsó részén fekvő pászmái, vagy az ellentétes fekvésű szálak 120°-os szög-10 15 20 25 SO 25 40 45 50 55 60 3