157109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, többrétegű kekszfélék, rétegezett süteményfajták és ezekkel rokontermékek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. IV. 04. Közzététel napja: 1969. IX. 22. Megjelent: 1970. VII. 25. (GO—1089) 157109 Nemzetközi osztályozás: A 23 g /'#«f

'Ä%x * «SBvaaf /V!f\ÚH% X Göröntsér Lajos képzőművész, ny. építész, 40%, Vörös Ferenc oki. gépészmérnök, 30%, Terdik Mihály főelőadó, 30%, Budapest Eljárás és berendezés többrétegű kekszfélék, rétegezett süteményfajták és ezekkel rokontermékek előállítására A találmány szerinti eljárás és berendezés lehetővé teszi a címben jelzett termékféleségek hulladékmentes kiformálását és ezáltal folyamatos, gépi úton történő gazdaságos előállítását, oly módon, hogy azok többfajta ízrétegezettség esetén is egy munkamenetben önműködően állíthatók elő. Mint ismeretes, a kekszgyártás a mai technikai szinten úgy történik, hogy a csak egy rétegből álló, simára nyújtott nyers tésztából kisajtolással, szaknyelven kiszúrással formálják ki az egyes darabokat, amelynek során a darabok érintetlenül maradó jelentős mennyiségű alapteste mint hulladék marad vissza. Ezt ismételt újragyúrással és újranyújtással lehet csak ugyanolyan műveletben felhasználni, amikor természetesen ismét újragyúrandó és újranyújtandó hulladék marad vissz. Előzőekből látható, hogy többrétegű, több ízanyagból álló keksz nem készíthető a mostani kiszúró művelettel, mert ezzel velejáróban többrétegű hulladék keletkezik, ami az összegyúrással elveszti a rétegezését és ily módon azonos jellegű és minőségű termék előállításához már nem használható fel. Azt a terméket amit ez idő szerint a kereskedelem „töltött keksz" elnevezéssel hoz forgalomba, úgy készítik mint az egyéb kekszféléket, és a kisült darabokat (kettőnként) a hátlapjukkal szembefordítva valamilyen anyaggal, pl. ízesített krémmel összeragasztják. így az ilyen áruféleség első fázisa teljesen azonos a jelenlegi kekszgyártással, amihez itt még 2—2 darab összeragasztásának a művelete is hozzá-5 jön, tehát előállítása igen összetett, gazdaságtalan művelet. Több féle okból gazdaságtalanok a kekszsütésre használt mostani kemencék is, melyeknek sütőterén aluról-felülről melegített vaslemezek-10 re, sodronyszövetekre rakva viszik át a „kiszúrt" darabokat (ezek egyik jellegzetes típusánál pl. 1 kg keksz kisütéséhez 5,1 kg vasanyagot kell felmelegíteni.) Ahhoz pedig, hogy a hideg vasanyagon (sod-15 ronyszöveten) a kemencébe érkező ugyancsak hideg tésztanyag kelesztődése megindulhasson . és a fellazulás minél kedvezőbb mértékben mehessen végbe, a kemence belsíí terébe azt gőzölő berendezéssel kell fogadni és azt a gő-20 zölést megfelelő szakaszon folytatni kell. Az ismert — használatos — sütőkemencéknél a sütőfelület (vaslemez, sodronyszövet) jelenlegi kihasználtsága a berakottságnak a függ-25 vénye és így igen rossz, mert az viszont a kisajtolás „kiszúrás" szórtságával közel azonos, miért is a sütőfelületnek legalább 50%^a üresen, kihasználatlanul marad. A találmány kiküszöböli a fentiekben ismer-30 tetett jelenlegi hátrányokat is, mert tárgya egy 157109