157085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 0,0-dialkil-S-ftáliminometil-ditiofoszfát előállítására
157085 fát előállítására alkalmas. A találmány értelmében nagytisztaságú 0,0-dialkil-S-ftálimino:metil és 0,0-diialkil-ditiafoszforsav alkálifém- vagy ammóniumsójának reagáltatása útján úgy történik, hogy az 0,0-dialkil-ditiofoszforsavas alkálifém- 5 vagy ammóniumsót tartalmazó, keverés alatt álló toluol, ill. benzol és víz emulzióhoz N-halogénmetil-ftálimidet adagolunk, majd a reakcióelegyet pH: 7,0—7,5 értékre állítjuk be, s a reagáltatás folyamán 55—60 C° hőmérsékletet tartunk. 10 A reakció befejeződése után az emulziót 20 C°ra hűtjük le, s a pH-ját ismét 7,0—7,5 értékre állítjuk be. Ezután a szennyező melléktermékeket tartalmazó vizes fázist elválasztjuk a toluolos, ill. benzolos résztől, majd az oldószeres részt 15 megszűrjük, s az oldószert lepároljuk; a desztillációs maradékként kapott terméket adott esetben a szokásosan használt vivő-, emulgeáló- és nedvesítő-anyagok közvetlen hozzákeverésével 1—90% hatóanyagot tartalmazó kártevőirtószer- 20 ré készítjük ki. A reakció kivitelezése során a vízzel nem elegyedő oldószer, a benzol, ill. toluol és a víz arányát célszerűen 1:0,5—1:1 értékre állítjuk be, 25 míg az N-halogénmetil-ftálimid és az oldószer súlyarányát pedig 1:2—1:2,5 előnyösen 1:2 értékre választjuk meg. A gyártási eljárás egyszerűsítése és a vízzel nem elegyedő oldószer mennyiségének lehető csökkentése céljából az N-halo- 30 génmetil-ftálimidet nuccs-nedves állapotban visszük a kapcsolási műveletbe. A találmány szerinti eljárás kidolgozását célzó kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a termelési hozam és a nyert késztermék tisztasága nagymértékben függ az alkalmazott oldószertől. 35 Az N-halogénmetil-ftálimid vízzel elegyedő oldószerben pl. acetonban vagy alkoholban, kissé emelt hőmérsékleten, már kevés víz jelenlétében is hidrolizál, amelynek során hidroximetil-ftáli- 40 mid és ftálimid képződik. 8 pH érték felett a hidrolízis sebessége növekszik, így pl. az N-klórmetil-ftálimid hidrolitos bomlása acetonos közegben, víz jelenlétében 45 50 C°-on a 8,0—8,5 pH tartományban 30 perc alatt mintegy 8—10%-ot tesz ki. A hidrolízis mértéke ezzel szemben meglepő módon lényegesen csökkenthető vízzel nem elegyedő oldószerből és vízből álló heterogén közegben, amikor is 5 « az előbbiekhez hasonló paraméterek mellett a hidrolitos bomlás legfeljebb 1,5%-ra tehető. 55 Az a felismerés, hogy a vízzel nem elegyedő benzolból, vagy touolból és vízből álló heterogén reakcióközeg alkalmazásával a hozam az ismert eljárásokhoz viszonyítva csaknem megkétszerezhető, s ugyanakkor a termék tisztasága is nagymértékben növelhető, a technika adott állása alapján meglepőnek minősíthető. . A hidrolízis során sósav is képződik, amely a reakció komponenseként jelenlevő 0,0-dimetü-ditiofoszforsavasnátriummal reakcióba lép és ezáltal az ismert eljárások hozamát csökkenti. A kapcsolási művelet során a közeg kémhatása- 65 nak ellenőrzése és imételt beállítása semleges pH körüli értékre, tehát fontos követelmény a termelési hozam emelése és nagytisztaságú termék elérése szempontjából. Vízzel elegyedő oldószer pl. aceton, vagy alkohol alkalmazása esetén nem is érhető el tiszta késztermék, mert acetonban, vagy alkoholban nemcsak a kívánt főtermék, oldódik, hanem a szennyező melléktermékek is (ftálimid, hidroximetil-ftálimid, stb.), így az aceton, ill. alkohol ledesztillálása után a szennyező melléktermékek a késztermékbe kerülnek. A találmány szerint a vízzel nem elegyedő oldószer pl. toluol, vagy benzol alkalmazásával az eddig elért termelési hozam csaknem megkétszerezhető, emellett a termék tisztasága 98-—99%, hatóanyag-tartalomra növelhető, úgy hogy a gyártás során kapott nyerstermék (olvadék) minden további tisztítási művelet nélkül közvetlenül kártevőirtószerré dolgozható fel. Toluol, ill. benzol alkalmazása esetén a nagytisztaságú késztermék előállítása azáltal válik lehetővé, hogy toluolban, ill. benzolban csak a kívánt főtermék oldódik. A heterogén fázisban végzett reakció folyamán képződött, szennyező melléktermékek egy része (nátriumklorid, dialkil-ditiofoszforsavas alkálifémsó felesleg, stb.) a jelenlevő vizes fázisban oldódik, az egyéb — sem vízben, sem toluolban, ill. benzolban nem oldódó — szuszpendált szennyezések (ftálimid, hidroximetil-ftálimid, kén stb.) pedig az elkülönített toluolos, ül. benzolos fázis szűrésével teljesen eltávolíthatók. Az alkalmazott toluol, ill. benzol mennyisége csak 2—2,5 sr., míg az ismert eljárások 10 sr. acetont alkalmaznak 1 sr. N-halogénmetü-ftálimidre. A toluol, ül. benzol mennyiségének csökkentése a találmány szerint azáltal válik lehetővé, hogy az N-halogén-metil-ftálimid előállítása során kapott nuccsnedves terméket nem szárítjuk meg, hanem ilyen nedves állapotban, oldószer alkalmazása nélkül visszük tovább a kapcsolási műveletre: közvetlenül betöltjük az egyidejűleg elkészített dialkil-ditiofoszforsavas alkálifémsót tartalmazó, keverés alatt álló toluol-víz emulzióhoz. A betöltött N-halogénmetil-ftálimidnek csak egy kis része oldódik a jelenlevő aránylag kismennyiségű toluolban, nagyobb része szuszpenzióban van. A szuszpenzióban levő rész a kapcsolási reakció előrehaladtával mind kevesebb lesz, végül egészen elfogy, mert a késztermék toluolban jól oldódik. Tehát nem szükséges az összes N-halogénnietil-ftálimidet oldatban vinni, illetve oldat alakjában alkalmazni, ehhez ugyanis a találmány szerinti oldószermennyiség ötszörösére lenne szükség. A viszonylag kismennyiségű toluol, ill. benzol alkalmazása még azzal az előnnyel is jár, hogy a regenerálandó oldószer (toluol) mennyisége jóval kevesebb, a gyártóberendezés termelési kapacitása pedig jelentősen nagyobb.
