157078. lajstromszámú szabadalom • Többcélú körkeresztmetszetű választókamra a vékonyréteg-kromatográfia különböző munkamódjainak felváltva történő alkalmazásához
3 157078 4 nehezen oldható szerves vegyületek oldására, illetve oldatban tartására az oldódást elősegítő anyagok alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy a) a hatóanyagot az oldódást elősegítő anyaggal az b) N = a-C (I) (mely képletben „a" és „n" a hatóanyag-oldódást elősegítő anyag párra jellemző állandók; N = a hatóanyag egy móljára jutó oldódást elősegítő anyag móljainak száma; C az oldódást elősegítő anyag koncentrációja : súly/tif%-iban) képlet szerinti térfogatú vizes közegben összekeverjük; vagy a hatóanyagot és a vizes közeget az (1) képlet szerinti mennyiségű oldódást elősegítő anyaggal összekeverjük. 20 25 Papaveriniumklorid Perpariniumklorid g 100 ml a n C—C KA-0,7 2,13 0—8 1,9 1,6 2,33 0—10 4,2 A találmányunk szerinti készítményekben hatóanyagként a szerves vegyületek széles skálá-10 ját alkalmazhatjuk. Anélkül, hogy találmányunkat bizonyos hatóanyagokra, illetve hatóanyagtípusokra lekorlátoznánk, az alábbiakban példaszerűen felsorolunk néhány hatóanyag-típust, melynek gyógyászati készítmények formájában 15 történő kikészítésénél a találmányunk tárgyát képező eljárás különösen előnyösen valósítható meg: Alkaloidok, nitrogéntartalmú természetes vagy szintetikus származékok, illetve ezek savakkal képzett sói, pl. izokinolin-származékok, mint pl. 3'.4',6,7-tetrametoxi-l-benzil-izokinolin (Papaverin), 3',4',6,7-tetraetoxi-l-benzil-izokinolin (Perparin), 3',4',6,7-tetraetoxi-l ,2,3,4-tetrahidro-1-benzál-izokinolin (No-Spa) és hidráit származékaik stb.; emetin, l-fenil-2,3-dimetil-4-dimetüamino-pirazolon-5 (Amidazophen), tetraetoxitetrahidropalmítin (TEP) stb. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy az oldékonyság fokozása során a biológiailag közömbös, illetve szubterápiás dózisban alkalmazott, előnyösen nagy (legalább 40) dielektromos állandójú oldódást elősegítő anyag és a szerves oldandó hatóanyag molaritása termodinamikai egyensúlyban a gyakorlatban célszerűen alkalmazható matematikai szabályszerűséget mutat. Az oldandó hatóanyag 1 móljára eső nagy dielektricitású oldódást elősegítő anyag mólok száma (N) arányos az alkalmazott nagy dielektricitású oldódást elősegítő anyag százalékos koncentrációjának (C) az 1 n hatványával, adott koncentráció-tartományban az alábbi általános képlet szerint: 30 Az oldódást elősegítő anyagként a találmányunk szerinti eljárásnál a komponenspár tulajdonságainak figyelembe vételével meghatározott a és n értékek megfelelő variálásával a legkülönbözőbb anyagok felhasználhatók. E célra pl. az 35 alábbi anyagokat alkalmazhatjuk: nagy dielektromos állandójú, vízben jól oldódó, ikerionos (betain) szerkezetű anyagok, hidrotróp anyagok, pl. savamidok, alkilezett sav-40 amidok, • acetamid, metilacetamid, dietilkarbamid. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során tetszőleges komponenspárra, alkalmas oldó-45 szerben és hőmérsékleten, az összefüggés állandóit kísérleti úton meghatározzuk: N = a-Ö (I) Az összefüggés a és n állandói, valamint az összefüggés érvényességének koncentrációtartománya (C—C) karakterisztikusan jellemző a vizsgált komponenspárra. További felismert törvényszerűség, hogy az összefüggés érvényességi koncentrációtartományát meghaladó töménységben N értéke gyakorlatailag állandóvá (KA ~) válik. Fentiek szemléltetésére példaképpen a papaveriniumklorid vagy perpariniumklorid hatóanyag és az azofen oldódást elősegítő anyag komponenspárra vizes közegben meghatározott 'állandók értékét ismertetjük: 50 51 ) 60 f?5 A. hidrotróp anyag tetszőleges, pl. l(Ci) és lOÍCa) súly/tf%-os. oldatában a kérdéses hatóanyag telítési koncentrációit ismert módon (pl. spektrofotometriás úton) meghatározzuk, amelyekből a hozzátartozó N érték (Ni, N2 ) kiszámítható. Ezekkel a paraméterekkel két képletet írhatunk fel: 1 Ni = 3-0! N2 = a • C, (1') (V) 2
