157044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-karbamoiloxifenil-karbamátok előállítására
157044 dókból kell kiindulni, iamelyeknek előállítása viszont csak foszgénnek aminokkal való reakciója útján lehetséges. Ezzel szemben most eljárást dolgoztunk ki az I általános képletű N-karbamoiloxifenil-^karbamiátak előállítására, amely abban áll, hogy a II általános képletű N-hidroxi-feniluretanokat — amely képletben R3, R 4 és R 5 jelentése a fenti, és X hidrogénatomot, egyértékű fémet, ammónium-csoportot, N-alkilammónium-, N,N-dialkilammónium- vagy N,N-trialkilammónium-csopartot jelent — az ialábbi III általános képletű aminők jelenlétében foszgéninel reagáltatjuk — amely képletben RÍ és R2 jelentése a fenti, és R6 hidrogénatomot, vagy egyenes vagy elágazó szénláncú alifás gyököt jelent. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy N-hidroxifeniluretánókból és könnyen hozzáférhető, olcsó anyagokból kiindulva egyetlen eljárási lépésben állítsuk elő a kívánt termékeket, műszakilag könnyen megvalósítható feltételek mellett. A találmány szerinti reakció esetén meglepő módon alig kapunk melléktermékeket, így pl. szénsavdiésztert,, hanem majdnem kizárólag a kívánt N-karbamoiloxifenil-karfaamátakat, ami nem volt előre várható. Emellett az eljárás termékeit nagyon jó kitermeléssel és tisztasággal kapjuk. A találmány szerinti eljárást a IV. reakcióegyenlet szemlélteti: A IV. reakcióegyenletben R1; R2, R 3 , R 4 , R 5 és R6 , valamint X jelentése a fenti. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaiként N-hidroxifeniluretánok használhatók, amelyek például primer vagy szekunder, alifás, valamint cikloalifás és aralifás alkoholokból és fenolokból állíthatók elő. Ezek az alkoholok és fenolok szubsztituáltak is lehetnek, például halogénatomokkal és/vagy alkil- és/vagy halogénalkil- és/vagy alkoxi- és/vagy alkilmerkaptocsoportakkal. Előnyös kiindulási vegyületekként megemlítjük például a metil-, etil-, '/5-klóretil-, propil-, izopropil-, allil-, n-butil-, szék.butil-, terabutil- és butin-(l)-il-(3)-urétánokat stb. " • • ; •' •' ' ' Az N-hidroxifeniluretánok kiindulási anyagokként adott esetben igényelt sói ismert módon az N-hidróxi-vegyületekből állíthatók elő alkálihidroxidokikal, ül. vizes ammóniában vagy primer, szekunder vagy tercier aminokfcal végzett reagálitatás útján. amin, szek.foutilamin, terc.butilamin, hexilamin, oktilamin, trimetilamin, trietilamin, 1-metil-l-etüamilamin, 2,2-dimetilpropilamin, N,N-dimetilanilin, N,N-dietilanilin stb. 5 Ezek az aminők megfelelő feleslegben kívánt esetben savmegkötőszerként is használhatók, mégpedig különösen akkor, amikor a fentebbi képletekben R6 és/vagy X hidrogénatomot jelent. Ezen túlmenően egyéb anyagokat, például 10 alkálikarbonátakat, így nátriumikarbonátot, vagy ezerves tercier iaminokat, így trietilamint is alkalmazhatunk savakceptorként. A találmány szerinti eljárást előnyös szerves oldószerek jelenlétében végezni. Ilyen oldósze-15 re'.iként különösen előnyösnek bizonyultak például adott esetben klórozott szénhidrogének, észterek,, nitrilek és éterek, így az ecetészter, aoetonitril és. dioxán. 20 A reakció előnyösen szobahőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten (kb. 100 C°iig) folytatható le, azonban egyes esetekben már 0 C° körüli hőmérsékleteken is végbemegy. A reakcióelegy feldolgozását önmagában is-25 mert módon úgy végezzük, hogy az adott esetben kivált sókat vagy szűrjük, vagy pedig kevés víz hozzáadásával oldatba visszük, majd a szerves fázist elkülönítjük, adott esetben szárítjuk és szűrjük, végül az oldószert csökken-0 tett nyomáson eltávolítjuk. Gyakran arra is lehetőség van, hogy a reakciótermékeket a szerves fázisból jeges vízzel végzett hígítás útján kristályosan leválasszuk, majd szűrjük. Miként fentebb már említettük, a találmány szerinti eljárás termékei műszakilag könnyen keresztülvihető és egyszerű úton nagyon jó kitermeléssel állíthatók elő, mégpedig meglepő módon melléktermékektől mentesen. A találmány szerinti eljárással előállítható N-^karbamoüoxifenil-karbamátok többnyire színtelen kristályos anyagokat képeznek. Az eljárás termékei elsősorban herbicid tulaj donságakkal rendelkeznek, és így többek között gyomirtószerekként alkalmazhatók. Végül meg jegyezzük, hogy az ismertetett el-4^ járás egy változataként foszgént először az említett N-hidroxifeniluretánnal vagy annak sójával, adott esetben savmegkötőszer jelenlétében, a megfelelő klórhangyasavészterré alakítunk; majd ezt az észtert előzetes elkülönítés 50 nélkül tovább reagáltatjuk az említett aminokkal. Kívánt esetben a képződött klórhangyasavészter a további reakció előtt elkülöníthető. A találmány szerinti eljárás foganatosítására 55 az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. Primer, szekunder vagy tercier alifás vagy aromás, adott esetben szubsztituált aminokként a találmány szerinti eljárásban például az alábbi vegyületek használhatók fel: anilin, N-metil- 60 anilin, 2-, 3- és 4Hklóranilin, 4-fluoranilin, 4--brómanilin, 4-jódanilin, 2-, 3- és 4-toluidin, 2,3-dimetilanilin, 2,4-dimetilanilin, 3-trifluormetílanilm, N-etil-4-toluidin, metilamin, etilamin, propilamin, izopropilamin, butüamin, izobutil- gg 1. példa: Metil-N-[3-(N'-/3:^metilfenil/-karbamoiloxi)-fenü]-karbamát előállítása 20,3 g (0,205 mól) foszgént feloldunk 40 ml dioxánban. Ehhez az oldathoz hűtés közben kb. 20—25 C°-on keverés közben hozzácsepegtetjük 21,4 g (0,2 mól) m-toluidin, 42,5 g (0,42 mól) 2
