157011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bórtartalmú heterociklikus vegyületek előállítására

3 157011 4 s=\ Vegyület -Rí / / DC50 mg/kg egéren 2. —< ^-CHs CH3 50 3s CI -NH—CO-<:HS 120 10 15 4. —\_/~NH2 165 / 20 CI A 4. sz. anyag DC50-értéke orális adagolás esetében B. proteussal fertőzött egéren 23 mg/ kg és S. typhimuriutnmal fertőzött egéren 75 mg/kg. (E kísérleteknél az E.colival ill. B.pro­teussal fertőzött állatok a vizsgált anyagból csak egyszeri orális dózist kaptak, éspedig köz­vetlenül a fertőzés után; a S.typhimuriummal történő fertőzés esetén az állatok 24 óra múlva 3 az elsővel megegyező második dózist és a fer­tőzés után 48 órával egy harmadik dózist is kaptak). ~~ A vizsgált anyagok toxicitási értékeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A megadott 35 DL.5o-értékeket egyszeri orális beadagolással ha­tároztuk meg (a számadatok a dózist mg/kg testsúlyban fejezik ki): * II. táblázat 40 Anyag DL50 egéren DL^, patkányon 2. >2000 >2000 45 3. 4000 >5000 4. >5000 >5000 A 3. sz. anyagot négy héten át, hetenként 5 napon, 1000 mg/kg napi dózisban orálisan pat- 50 kányoknak beadagolva az állatok 75°/<ra túl­élte a kezelést. A 4. anyag esetében valamennyi állat életben maradt. A 4. anyaggal végzett kí­sérletet összesen 13 héten keresztül folytatva egyetlen kísérleti állat sem pusztult el. 55 A fenti kísérleti eredményekből kitűnik, hogy az (I) képletű vegyületek értékes gyógyászati tulaldonságokkal rendelkező termékek és — különösen a 4. sz. anyag — állaton vagy em- 60 béren, hosszabb ideig tartó orális vagy paren­terális felhasználásra is alkalmasak. (Megje­gyezzük, hogy a 4. sz. anyag DiL50-értéke pat­kányon és egéren intraperitoneális adagolás esetében is 5000 mg/kg testsúly feletti érték). 6 5 Az (I) képletben Z jelentése előnyösen o-fe­nilén- vagy tienilén-2,3- vagy -3,4-gyök. Amennyiben Z naftilén-gyököt jelent, ez az 1,2- vagy 2,3-helyzetben lehet kondenzálva. Amennyiben R3 jelentése kondenzált o-fenilén­gyűrű, az (I) képletben a fenti gyököt tartal­mazó oldal-csoport az (V) általános képletnek felel meg. Az (I) képletű vegyületek különösen előnyös származékai az R3 helyén hidrogénatomot tar­talmazó vegyületek, különösen értékesek to­vábbá az Rx (helyén acilamino- vagy — előnyö­sen — amino-csoportot tartalmazó (I) képletű vegyületek. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű új értékes vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet (mely képletben Z jelentése a fent megadott, X és Y azonos vagy különböző lehet és jelen­tésük hidroxil-csoport, éterezett hidroxil-cso­port vagy halogénatom) valamely (III) általá­nos képletű szulifonsavhidraziddal reagáltatunk (mely képletben R2 és R3 jelentése a fent meg­adott és Rj jelentése amino-csoport, acilamino­csoport, 1—3 szénatomot tartalmazó alkil-gyök, nitro-csoport vagy kanboxamido-csoport) és ez­után adott esetben az R5 -csoportot amino-cso­porttá és az X-gyököt —OR4 -csoporttá alakít­juk. A (II) képletű vegyület és a (III) képletű szulfosavhidrazid reakcióját előnyösen oldó­vagy szuszpendálószer (pl. valamely alkohol, dioxán, benzol) jelenlétében, adott esetben ma­gasabb hőmérsékleten végezzük el. A reakció­ban keletkező vizet ill. a képződő Y—H kép­letű vegyületet a reakcióelegyből megfelelő ol­dószerrel (pl. benzollal) történő azeotrop desz­tillációval eltávolíthatjuk és ezzel a reakció le­folyását kedvezően befolyásolhatjuk. Amennyiben a (III) képletű vegyületben R5 acilamino-csoportot képvisel, e vegyületet oly módon alakíthatjuk egy Rx helyén amino-cso­portot tartalmazó (I) képletű vegyületté, hogy az R5-csoportban levő acil-gyököt hidrolízissel, (előnyösen savas közegben) vagy hidrogénezés­sel (ha az acilgyök pl. karbobenzoxi-csoport, o­-nitro-fenoxiacetil-gyök vagy valamely analóg, hidrogenolitikus úton — pl. katalitikus hidrogé­nezéssel — lehasítható csoport) lehasítjuk. Amennyiben a (III) képletű vegyületben az Rg-gyök nitro-csoportot jelent, ez a csoport naszcensz hidrogénnel vagy katalitikus hidro­génezéssel könnyen amino-csoporttá alakítható. Amennyiben a (III) képletű vegyületben R5' karbbxamiro-csoportot jelent, ezt a csoportot Hoffmann-lebontással, valamely hipoklorittal történő kezeléssel amino-csoporttá alakíthatjuk. Amennyiben az (I) általános képletű vegyü­letben —OR4 helyén hidroxil-csoport kialakítása a cél és X más csoportot képvisel, ez utóbbi szubsztituenst könnyen hidroxi-csoporttá alakít­hatjuk (pl. alkáliákkal vagy vízzel történő ke-­zeléssel, stb., adott esetben melegítés közben). 30 35 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents