156977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH-hatású peptidek előállítására

156977 6 sen — mint már említettük —, hidrolízis vagy redukció útján könnyen lehasítható gyökökkel. A munkamódszernek megfelelően az új ve­gyületeket bázis vagy só alakjában kapjuk. ' A sókból a bázisokat az ismert módszerek sze­rint nyerhetjük ki. A bázisokat megfelelő sa­vakkal reagáltatva, terápiás célokra alkalmas sókat kapunk. E savak lehetnek szervetlen sa­vak, így halogénhidrogénsavak, pl. sósav vagy brómhidrogénsav, perklórsav, salétrom­sav vagy tiociánsav, kénsav, foszforsav, továb­bá szerves savak, mint hangyasav, ecetsav, pro­pionsav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, oxál­sav, maionsav, borostyánkősav, maleinsav, fu­mársav, almasav, borkősav, citromsav, aszkor­binsav, hidroximaleinsav, dihidroximaleinsav, benzoesav, fenilecetsav, 4-aminobenzoesav, 4-hidroxibenzoesav, antranilsav, fahéj sav, mandu­lasav, szalicilsav, 4-aminoszalicilsav, 2-fenoxi­behzoesav, 2-acetoxibenzoesav, metánszulfon­sav, etánszulfonsav, hidröxietánszulfonsav, ben­zolszulfonsav, p-toluolszulfonsav, naftalinszul­fonsav vagy szulfanilsav. A találmány szerinti eljárással előállítható peptidek a szokásos alakú gyógyszerkészítmé­nyek alakjában kerülhetnek gyógyászati alkal­mazásra. Az ilyen gyógyszerkészítmények a ta­lálmány szerinti peptideket enterális vagy pa­renterális beadásra alkalmas szerves vagy szer­vetlen gyógyszerészeti vivőanyagok kíséretében tartalmazzák. Ilyen vivőanyagként a polipepti­dekkel nem reagáló anyagok, pl. zselatin, tej­cukor, glükóz, nátriumklorid, keményítő, mag­néziumsztearát, talkum, növényi olajok, benzil­alkoholok, gumi, polialkilénglikolok, vazelin, koleszterin, vagy más ismert gyógyszer-vivő­anyagok használhatók. A gyógyszerkészítmé­nyek pl. szilárd liofilizátum, vagy folyékony készítmények esetében oldat, szuszpenzió vagy emulzió alakjában készíthetők el. Az ilyen ké­szítmények adott esetben sterilizálhatok és/vagy segédanyagokat, mint tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgálószereket is tartalmaz­hatnak. Tartalmazhatnak továbbá az ilyen ké­szítmények más, gyógyászati szempontból hatá­sos anyagokat is. Így az ilyen készítményekhez az ACTH-terá­piában szokásos, a hatás időbeli meghosszabbí­tását célzó adalékok, mint oxipolizselatin, po­lifloretinfoszfát, karboximetilcellulóz, vagy pe­dig a fentebb már említett nehezen oldható fémvegyületek, különösen cinkfoszfát, -piro­foszfát vagy -hidroxid, vagy alkálipolifoszfátok is adhatók. A találmány szerinti új peptideket hatástar­talmuk meghosszabbítása céljából aminosavpo­limerizátumokkal vagy -kopolimerizátumokkal képezett komplex vegyületeikké is átalakíthat­juk, ilyen célra különösen az olyan aminosav­polimerizátumok, ill. -kopolimerizátumok jöhet­nek tekintetbe, amelyek túlnyomórészt savanyú a-aminosavakat, mint L-, D- vagy DL-konfigu­rációjú glutamin- vagy aszparaginsavat tartal­maznak. . Az ilyen poíimerizátumok, ill. kopoli­merizátumok oldalláncaikban szabad karboxil­-csoportokat tartalmaznak, míg terminális kar­boxil-csoportjuk szabad vagy funkcionálisan módosított, pl. észtercsoporttá vagy pedig he­ly ettesítetlen vagy szénhidrogéngyökökkel, kü­lönösen rövidszénláncú alkilcsoportokkal helyet­tesített amidcsoporttá átalakított karboxil-cso­port lehet. A poíimerizátumok molekulasúlya 10 000 és 100 000 között, előnyösen 20 000 és 80 000 között lehet. A készítmények előállításá­nak céljára előnyösen valamely vízben oldódó, fiziológiai szempontból elviselhető sót, pl. nát­rium- vagy ammóniumsót, vagy pedig valamely szerves bázissal, mint trietilaminnal, prokain­nal, dibenzilaminnal, vagy más tercier nitrogén­tartalmú bázissal képezett sót alkalmazhatunk. A gyógyszerkészítményekben a polimer kon­centrációja az illető só oldhatóságától és visz­kozitásától függően választandó, meg. A poli­mernek a készítményben oldott állapotban, még pedig injekció céljaira alkalmas oldat alakjá­ban kell jelen lennie. Az adrenokortikofrop hatású peptid koncent­rációja dózisonként pl. 0,1—-3 mg/ml lehet. Ez a dózis, más ACTH-hatású peptidekhez ha­sonlóan például hetenként 1—7-szer szubkután vagy intramuszkulárisan adható be. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik. E példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. A példákban a védőcsoportok megjelölésére az alábbi rövidítéseket alkalmaztuk: Z = karbobenzoxi-csoport, BOC == terc-butiloxikarbonil-csoport, tBu = terc.-butil-csoport. A példákban az aminosav rövidítések L-kon­figurációjú aminosavakra vonatkoznak. A D-konfigurációt külön jelezzük. A vékonyrétegű kromatográíiáhan a követke­ző rendszereket alkalmaztuk. 52A rendszer: n-butanol-jégecet-víz (67:10:23), 101 rendszer: n-butanol-piridin-jégecet-víz (38:24:8:30). 1. példa. 1. Na-Z-Ne-BOC-L-lizil-L-válinamid. 5,0 g Na-Z-Ne-BOC-L-lizin-p-nitrofenilésztert és 1,8 g L-valinamidot 100 ml frissen desztillált dimetilformamidban feloldunk és az oldatot 27°-on 5 napig állni hagyjuk, majd a dimetil­formamidot 0,01 Hgmm nyomáson és 40°-on le­desztilláljuk, a maradékot etilacetáttal eldörzsöl­jük és leszivatjuk. Ily módon 4,44 g 201—202° olvadáspontú dipeptid-származékot kapunk. Szilikagéllel bevont lemezen vékonyrétegű kromatografálás során kloroform-metanol (19:1) rendszerben az Rf-érték: 0,13. 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents