156945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropánkarbonsav-észterek és ilyen hatóanyagot tartalmazó készítmények előállítására

156945 9 10 1. példa: 10 A találmány szerinti készítmények előállításá­nál a rovarirtószereknél szokásos hígítószereket és á szakirodalomból jól ismeretes módszereket használunk és így a hatóanyagokat olajos ké­szítmények, porozószerek, aeroszolok, nedvesít­hető porok, granulátumok moszkitótekeres vagy rnás füstölőszer készítmény formájában a szo­kásos pirethroid-készítményekhez hasonlóan ki­szereljük. A hatóanyagot rovarirtóihatású por vagy szilárd készítmény (formájában bekever­hetek mérgező kártevő^csalétkekbe, vagy más, ártalmas rovarok számára vonzó hatású készít­ményekbe. A találmány szerinti szerek inszek­ticid hatásukat az ismert pirethroidokhoz telje­sen hasonló módon fejtik ki. -15 Az új vegyületeket a készítményekben két vagy több hatóanyaggal kombinálhatjuk és így az új vegyületek, rovarirtó hatása ismert pire­throid-szerekkei együtt szinergetikus módon fo­kozható. Ezek közül megemlítjük például az a­-:[2-i(, 2-butoxietoxi)-etoxi]-4,5-metiléndioxi-2-pro­piltoluolt i(amelyet a továbbiakban „piperonü­-butoxid"-nak nevezünk), vagy az 1,2-metiléndi­oxi-4-i[2-i(oktilszulfinil)^propil]-benzolt ((amelyet a továbbiakban „szulifoxid"-nak nevezünk). Ha az 25 új vegyületekből imoszkitótekercset készítünk, akkor róvarirtóhatásukat a következő vegyüle­tek hozzáadásával növelhetjük: 3',4-metiléndioxi­benzoesav, 2ji6-di-tercier-butil-4-:metilf enol, ben­zol-paradikarbonsav, benzol-imeta-dikarbonsav, s0 para-tereier-butil-benzoesav, para-tercier-butil­-benzoesav-piperonilészter, 1 -metil-2-karboxi-4--izopropilciklohexanon-:(3), ;3-metoxi-4-hidroxi- • benzoesav vagy 2-izop:ropil-4-acetilvaleriánsav. Ezenkívül több célra alkalmas készítményeket 35 állíthatunk elő, ha az új vegyületeket., tartal­mazó készítményekbe a következő, pl. pireth­roid-típusú rovarirtószereket bekeverjük: szer­ves foszfortípusú rovarirtószerek, mint 0,0-di­metil-0-(3-metil-4-nitraferúl)-tiofoszfát („ßumi- 40 thion"), 0,0-diímetil-2,2-diklórvinillfoszfát („DDVP"), 0, lO-dietil-iO-l(2-izopropil-4-metil-ß-pi­rimidil)-foszfortiaát {„diazinon"), Ö,O-dirnetil-0--(3-;metil-4-metiltio)-<fosz,fortioáti(„Baytex"), szer­ves klórozott típusú rovarirtószerek, mint 1,1- 45 -triklór-2,2-bisz^(p-klórfenir-etán <„DDT"), 1,2,-3,4,5,16-hexaklórcikldhexán ((„BHC"), 1,1-triklór­-,2,2-biszj(p-nmetoxifenil)-etán '(„nietoxiklór"), karbamát-típusú rovar irtószerek, mint 1-naftil­-N-metil-karbamát („Sevin"), vagy hasonló ro- 50 varirtószerek, fertőtlenítőszerek, atkaölőszerek, gyomirtószerek, rágcsálóirtószer ék, műtrágyák, vagy más, mezőgazdaságban használt vegy­szerek. /V A következő példák a találmány szerinti el- 55 járást részletesebben szemléltetik. A megadott „rész" értékek mindig „súlyrész"-re vonatkoz­nak. 60 9,1 g (N-hidroximetil)-3,4,5,6-tetrahidrof tál­imidet és 16 g piridint 30 ml vízmentes tokiói­ban feloldunk. Az így kapott oldathoz jéghűtés közben 8 g 2,2,i3,3-tetrametilciklop:ropánkarbon- 6 g savkloridot adunk 20 ml vízmentes tokióiban. Az oldat keveréket a nedvességtől elzárjuk és szobahőmérsékleten 5 óra hosszat keverjük. A reakicióelegyhez ezután 20 ml vizet aduink a ki­vált piridinhidrogénklorid sókristályok feloldása céljából. A vizes fázis eltávolítása után a szer­ves fázist fokozatosan 5%-os sósav oldattal, te­lített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal és telített nátriumklaridos vízzel mossuk. Mosás után a szerves Jfázist nátriuimszulfát felett szá­rítjuk, a toluolt csökkentett nyomáson ledesztil­láljuk és a visszamaradt olajos terméket egy­szer n-hexánból átoldjuk, majd kikristályosít­juk. Ily módon 12 g 2,2,3,3-tetrametilciklopro­pánkarbonsav-3,4,5,i6-tetrahidrof tálimiidésztert kapunk, amelynek olvadáspontja n-hexánból történő átkristályosítás után -66—:6í8 C°. Analízis i(C17 H 2 3lN04) Talált: C: 66,9 %, H: 7,57%, N: 4,60% Számított: C: 66,86%, H: 7,59%, N: 4,59%. 2. példa: 9,7 g t (N-hidroximetil)-tioftálimidet és 13,3 g 2,2,3,3-tetrametikiklapropánkarbonsavat 30 ml tokióiban elkeverünk. A szuszpenziót 3 óra hosz­szat visszalfolyató hűtő alatt forraljuk, majd 20 iC° alatti hőmérsékleten 3%-os vizes nát­riumhidroxid oldattal a melléktermékként kép­ződött 2,2,3,3-tetrametiMklopropánkarbonsav el­távolítása céljából mossuk. A lúgos mosás után a reakcióelegyet telített vizes nátriumklorid ol­dattal és vízzel mossuk, 'majd nátriumszulfát felett szárítjuk, végül az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A desztillációs mara­dékot az 1. példához hasonlóan átkristályosít­juk. Ily módon 14 g (9) képletű 2,2,3,3-tetrame­tilciklopropánkaiibonsav-tidftálimidometilésztért kapunk vörös kristályok formájában, amelynek olvadáspont ja n-hexánból történő. átkristályosí­tás után 100,5—101,5 C°. Analízis (iCiT H 19 N0 3 S) Talált: C: 64,35%, H: 6,01%, N: 4,41%, S: 10,06% Számított: C: 64,33%, H: 6,0>3%, N: 4,41%, iS: 10,10%. 3. példa: 7,8 g (N4iidroximetil)-dimetilmaleimidet és 7,1 g 2,2,3,3-tetrametiliciklopropánkarbonsavat 40 ml metilénkloridban feloldunk. Ehhez az oldat­hoz 11 g diciklohexil-karbodiimidet adunk és a reakciókeveréket szobahőmérsékleten 24 óra hosszat állni hagyjuk. A kivált diciklohexil­-karbamidot szűréssel eltávolítjuk, a reakció­elegyet pedig az 1. példa szerint feldolgozzuk. Ily módon 10 g <17) képletű 2,2,3,3-tetrametil­cMopropánkarbonsav-idimetilmaleirmdometil­észtert kapunk fehér kristályos termék formá­jában, amelynek olvadáspontja n-hexánból tör­ténő átkristályosítás után 118—121 C°. 3

Next

/
Thumbnails
Contents