156925. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-6-dezoxitetraciklin-származékok előállítására
15 156925 16 térf.rész etilacetátból, 25 térf.rész nitrometánból és 2 térf.rész kloroformból álló oldószerrendszerrel kifejlesztettük, • megszárítottuk, majd ammóniagőzzel előhívtuk. Az a-izomer, a ß -izomer és a kiindulási anyag sávjainak in- b tenzitását összehasonlítottuk standard oldatokból készített sávok intenzitásaival 366 rn« hullámhosszúságú fényben. Minthogy a /?-izomer só oldhatóbb, mint az a-izomer só, a ßizomer nagyobb része maradt a szűrletben, és jq ezért az a : ß arány a végtermékben nagyobb volt, mint a szűrletben. Az a- plusz ^-dezoxi-izomer tartalmat százalékosan a végtermékben az alábbi képlet se- is gítségével határoztuk meg spektrofotometriás elemzés alapján: O. D./ll8 20 (O. D.3t9 ) X D. F. X 103 7,95 218XLXW 25 ahol O. D. az optikai sűrűség 0,01 n metanolos sósavban a jelzett hullámhosszon; D. F. hígítási tényező, vagyis az a térfogat ml-ben, amelyben a minta oldva van; L a cella hossza cm-ben; 30 W a minta súlya mg-ban. A végtermék /?-izomer-tartalmát ; a korábban leírt módon papírkromatográfiával határoztuk meg. 35 32. példa. Mindenben a 31. példa szerinti módon jár- 40 tunk el, azonban a 0,120 mg tiökarbamidot 300 mg N,N~di-terc. butil-2-tiokarbamiddal helyettesítettük és a szubsztrátum bevitele előtt és után 15 percen át keverést végeztünk. Ilyen módon 6,85 g terméket kaptunk, 58,8% a- 45 plusz ^-izomer tartalommal; a /?-izomer tartalom 7,0% volt. A 6-dezoxi-5-oxitetraciklin a-izomerjét 35,6%-os ikonverzióval kaptuk a szubsztrátumból. Az a- és a /?-izomer hányadosa 7,3/1 volt a termékbén és 4/0,6 a szűre- 50 dékben. 33. példa. Mindenben a 32. példa szerinti módon' jártunk el, azonban az N,N-di-terc. butil-2-tiokarbamidot 300 mg l,3-di-n-butil-2-tiokarbamiddal helyettesítettük. Ilyen módon 6,8 g száraz terméket kaptunk, 60,6% a- plusz /?-izo~ mer-tartalommal. A /?-izomer-tartalom 7% volt. A 6-dezoxi-5-oxitetraciklin-szulföszalicilát a-izomerjét 36,4%-oS konverzióval kaptuk a szubsztrátumból. Az a- és a ß -izomer aránya 7,6/1 volt a termékben és 3/0,5 a szűrletben. 34. példa. 20 g 50%-ban víznedves 5%-os palládiumcsontszén katalizátort és 100 ml metanolt tartalmazó Parr-féle rázólombikba szénmonoxidot nyomtunk és a lombikot addig ráztuk, amíg a nyomásmérő által mutatott nyomás 0,7 atü-rőí 0,63 atü-re nem csökkent. A lombikba 10 g 11 a-klór-6-dezoxi-6-demetil-6-metilén-5-oxitetraciklin-p-tohiolszulíonátot adagoltunk, és a keveréket 5 percen át nitrogénben ráztuk, majd 3,5 kg/cm2 nyomáson hidrogént vezettünk be a lombikba. A redukciót addig folytattuk, amíg elhanyagolható nyomásesés-sebességet figyeltünk meg (kb. 90 perc). Ezután az elegyet szűrtük, és a szűrőpogácsát 50 ml metanollal és 75 ml vízzel mostuk. Az egyesített szűrlethez és mosóvizekhez 100 ml vizet és 10 g szulfoszalicilsavat adtunk. Az elegyet éjjelen át kevertük, az elkülönült sót leszűrtük, metanollal mostuk és szárítottuk. Így 6,19 g terméket kaptunk. Spektrofotometriai vizsgálat szerint az aplusz ß -izomer-tartalom 52,9%-nak adódott 7% ß -izomer-tartalommal. A szubsztrátum 28,4%-os konverzióval alakult át a-6-dezoxi-5--oxitetraciklin-szulfoszaliciláttá. Az á- és a /5-izomer hányadosa 3,5/1 volt a szüredékben és 6,6/1 a termékben. 35. példa. Mindenben a 31. példa szerinti módon jártunk el, azonban a tiökarbamidot az alábbi táblázatban ismertetett mérgekkel helyettesítettük; a táblázatban megadjuk a felhasznált oldószert, továbbá az a-izomerré való átalakulás mértékét és az a/ß izomer-arányt is. Méreg a-izomenre . . Oldószer való bonver- a/p-lzomer zió o/(rhan arany 2-Imidazolidintion (0,150 g) l-Fenil-2-tiokarbamid (0,300 g) 1 -Fenil-2-tiokarbamid (0,225 g) l-Fenil-2-tiokarbamid (0,200 g) 70/30 aceton/H2 0 35,5 3:0,5 metanol ' 42,0 3:1 metanol 23,8 4:0,5 70/30 acetorí/H2 0 27,3 4:0,7
