156904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rózsatövek dugványszemzéses szaporítására

MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS \ Bejelentés napja: 1968. VI. 18. (ME—956) Ausztráliai elsőbbsége: 1967. VI. 19. (23.290/67) Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970. VII. 25. 156904 Nemzetközi osztályozás: A 01 g 1/06 Feltaláló: Geytenbeak Cornells csemetekertész, „Ever-Plow", Woodside, Dél-Ausztrália Tulajdonos: MEILiLAND Alain csemete­kertész, Cap d'Antibes, Franciaország Eljárás rózsatövek dugványszemzéses szaporítására Ismeretes, hogy számos agronómiailag külön­böző rózsafajták szaporítását saját gyökérzetük helyett más tövekről tanácsos végezni, melyek a talaj és az említett fajták rügye — szeme — kö­zött az összeköttetést képezik. A forgalomba ho­zott rózsatövek ilyenkor pontosan az eredeti faj­tát, ill. változatot képviselik, de más gyökér­rendszeren (aszexuális termesztés). E célra igen különböző alanyokat használnak. A vágott virágok termelésére szánt változatok közül különösen az Indica Major (más neveken Rosa Chinensis vagy Rosa Odarata) dugványai­ból eredő töveket kedvelik, mert ezek igen erő­teljesek, minden évszakban fejlődnek, igen kü­lönböző pH-jú talajokat kibírnak és a téli idő­szakban melegházban szaporíthatok. Ezzel szem­ben az Indica Major-ra szemzett változatok sza­badtéri nevelése bizonyos földrajzi szélességeken (pl. Észak-Európában) kényes művelet. A találmány célja rózsafajták, különösen In­dica Major nevelése anyatövekről olyan új eljá­rással, amely a tulajdonképpeni szemzési műve­letet megkönnyíti és a szemzett növény szapo­rítási viszonyait megjavítja. A találmány szerinti eljárás elsősorban az Indica Major dugványokon végzett szemzés is­mert eljárásait fejleszti tovább, de egyéb ala­nyokról kapott dugványokkal is foganatosítható. A találmány elsősorban azon a meglepő meg­figyelésen alapszik, hogy a szemzett növény fej-10 15 20 25 ao lődésének nem alapfeltétele az alanyként hasz­nált, nem-gyökeres dugványon levő rügyek, ill. szemek megtartása. E megfigyelésen alapulva az új eljárás az ismertekkel szemben a következő — alább még bővebben kifejtett — előnyökkel rendelkezik: csökken az alanytőről, pl. Indica Major-ról vett dugványok hossza; csökken az az idő, amely a szemzett változat­ból fejlődő rózsatő kifejlesztéséhez szükséges; egyszérűsbödnek a szemzési műveletek és mód nyílik ezek gépesítésére. A rajz a találmány szerinti eljárás megvalósí­tásának egy példaképpeni módját szemlélteti. A dugványokat előnyösen a termesztési szü­netben vesszük az alanynövényről. Minthogy az eljárás nem követeli meg szemek hagyását az egész dugványon, az alanyt teljesen rügytelenít­jük (1. ábra), mielőtt az 1 ágakról levágjuk az 1' csapokat, melyek a szaporítandó változattal szemezendő dugványokat alkotják. Az említett csapok hosszát 10 cm-rel lerövidíthetjük az is­mert eljárásoknál szükséges legalább 30 cm-rel szemben (2. ábra), aholis a 2 szemzési hely fö­lött legalább egiy db 3 szem — esetleg még to­vábbi 3' szem — számára kellett helyet biztosí­tani az alanyon. Ez oknál fogva egy növényről nagyobb számú dugványt kapunk. A dugványokat, jóllehet teljesen rügytelenítve vannak, a szemzés időpontjáig +1° hőmérsékle-156904

Next

/
Thumbnails
Contents