156866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dezA-szteroidok előállítására
156866 6 lomba hozott szintetikus magnéziumoxid-szilieiumdioxid gél. Megjegyezzük, hogy amennyiben a leírásban a pregnán-sor vegyületeire hivatkozunk, ez alatt a 17/3-pregnán-sorhoz tartozó vegyületebet íkell érteni, kivéve, ha ennek ellenkezőjét külön közöljük. A felhasznált Florisil 100—200 lyukbőségű szitán átmenő termék. 1. példa 262 mg 5%-os, alumíniumoxidra lecsapott ródium katalizátort 26 ml 95%-os etanol és 5,25 ml 2 n nátriumhidroxid' oldat elegyében előredukálunk (azaz szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomásán hidrogénezünk). Az elegyhez 262 mg 17a-etil-17/?-hidroxi-dezA-andrQszt-9-én-5-on 15 ml 95%-os etanollal képezett oldatát, adjuk és az elegyet atmoszférikus nyomáson és szobahőmérsékleten hidrogénezzük. A reakciót 1 mólekvivalens hidrogén felvétele után megállítjuk, a katalizátort szűréssel elválasztjuk és a szürletet vákuumban bepároljuk. A maradékhoz 1 ml jégecetet adunk, majd 1 liter éterben oldjuk. A képződő zavaros oldatot 2 n nátriumkarbonát oldattal majd vizel mossuk, szárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A reakciót háromszor megismételjük és az egyesített terméköt Florisil (adszorbens) oszlopon kromatograf áljuk. Az 1% etilacetátot tartalmazó benzollal kapott eluátumok először kristályos, majd nem-kristályos frakciókat szolgáltatnak. A nem-kristályos frakciókat 100 ml metilénkloridban oldjuk, majd 2,5 ml 2%-os, 90%os ecetsavval képezett krómtrioxid-oldat hozzáadása után egy éjjelen át keverjük. A krómsav feleslegét oly módon távolítjuk el, hogy a metilénkloridos oldatot 10 ml 10%-os nátriumhidrogéhszulfit oldattal, majd 2 n nátriumkarbonát oldattal és végül vízzel mossuk. Az oldatot szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot 50 ml, 172 mg nátriumetilátot tartalmazó vízmentes etanolban oldjuk és az oldatot egy éjjelen át állni hagyjuk. Másnap 0,5 ml jégecet hozzáadása után az oldatot vákuumban bepároljuk és a maradékot 1 liter éterben felvesszük. Az éteres oldatot 2 n nátriumkarbonát oldattal, majd vizel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot Florisil adszorbens oszlopon kromatograf alva kristályos 17a-etil-17/?-hidroxi-dezA-9/3, 10/?-androsztán-5ont kapunk, mely vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint az első kromatográfiás elválasztásnál kapott kristályos anyaggal azonos. Kétszeri éteres átkristályosítás után 142—144 C°-on olvadó anyagot kapunk, («)25 D=—11,65° (metanol, c= 1,245%). A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 3,2 g 17a-etiltesztoszteronnak 50 ml metilénikloriddal és 25 ml etilacetáttal készített oldatát —70 C°-on ozonizáljuk (acetonos szárazjég fürdő), míg az oldat kék színű lesz. Ezután oxigént bocsátunk keresztül, majd az oldatot szobahőmérsékleten csökkentett nyomáson bepároljuk. A szirupos maradékot azután 100 ml jégecetben feloldjuk, majd 5 ml 30%-os hidrogénperoxidot adagolunk hozzá és 24 órán keresztül 0—5 C°-on tartjuk. Az anyagot szárazra pároljuk és 1500 ml éterben feloldjuk, majd 2 n nátriumkarbonát oldattal extraháljuk. Az al-5 kalikus extraktumot jeges sósavba öntjük. Az így kapott 17a-etil-17ß-hidroxi-5-oxo-3,5-szeko-A-norandrosztán-3-karbonsav kristályokat leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Az acetonból átkritályosított termék olvadáspontja 196— 10 197 C°. 1,5 g na-etil-n^-hidroxi-S-oxo-S^-szeko-A-norandrosztán-3-karbonsavnak 100 ml metanollal készített oldatát 2 n nátriummetoxiddal fe-15 nolftalein indikátor vörös színéig titrálunk, majd vákuumban szárazra pároljuk. A kapott termék 17a-etil-17;/?-<hidroxi-5-oxo-3,5-szeko-A-norandrosztán-3Jkarbonsav-nátriumjsó, melyhez 5 g nátriumfenilaoetátot adunk és az elegyet vá-20 kuumban (< 0,1 Hgmm) 285—295 C°-on 2,5 órán keresztül pirolizáljük. A szublimált anyagot acetonban feloldjuk, megszűrjük és a szürletet vákuumban besűrítjük. A kapott szirupos maradékot 60 g Florisil adszorbenst tartalmazó oszlo-25 pon kromatografáljuJs. A frakciókat benzollal és 0,5% etilacetátot tartalmazó benzollal eluáljuk. A kapott 17a-etil-17/3-hidroxi-Í0a-dezA-androsztán-5-on olvadáspontja petroléteres átkristályosítás után 94—95 C°. 20 1,13 g 17a-etil-17/?-hidroxi-10a~dezA-androsztán-5-oint 120 ml vízmentes éterben (vagy 1,13 g 10^-izomert 300 ml vízmentes éterben) feloldunk, majd só és jég keverékkel lehűtjük , és néhány csepp 30%-os eoetsavas hidrogénbromidot adunk hozzá. Ezután cseppehkénti adagolás mellett 5 perc alatt 0,684 g bróm,2 ml ecetsavval képezett oldatát adjuk hozzá. Az adagolást a reakcióelegy elszíntelenedésének mértéke szerint végezzük. Közvetlen, ez után 5 ml nátriumhidrogénszulfit telített oldatát és 5 ml 2 n nátriumkarbonátoldatot adagolunk hozzá. Az elegyet választótölcsérbe visszük, 500 ml étert öntünk hozzá, rázzuk, majd elválasztjuk, az éteres fázist vizel mossuk, szárítjuk és bepárol-45 juk. A kapott bromidokat 100 ml dimetilformamidban feloldjuk és 3 g litiumkarbonát hozzáadása után az oldatot 45 percen keresztül 100 C°-ra melegítve tartjuk. Hűtés után 1 liter éterbe öntjük, vizel, 1 n sósavval, 2 n nátrium-50 karbonáttal és vízzel mossuk, szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot 40 ml jégecetben feloldjuk, és 1,2 g nátriumacetátot és 1,2 g cinkport adunk hozzá és az elegyet 10 percen keresztül 80 C°-on tartjuk. Ezután 1 liter etilace-55 tatba öntjük és a kapott oldatot telített nátriumhidrogénkarbonáttal, majd vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot Florisil adszorbenst tartalmazó kromatograf áló oszlopra visszük. A benzollal és 0,5%-os etilacetátos ben-60 zollal eluált frakciók a kiindulási anyagot, az 1 és 2%-O's etilacetátos benzollal kapott frakciók a 17a-etil-17/?-hidroxi-dezA-androszt-9-én-5--on-t adják, mely szublimáció után (140 C° és 0,1 Hgmm) üvegszerű termék. («)25 D =—36,6° 65 (c = 1, kloroformban). 40 1
