156860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék növények gyökérzetének vizsgálatára

5 156860 6 célozza, egyéb jelentősége nincs, lehetne más arány is. A súlytárcsával kiegyensúlyozott kar kb. 1 m magasságban vízszintesen áll. A szerkezet azért három lábú, hogy rögös talajon is stabil legyen. Használat közben a rövid karon a kampóra rögzítjük a növényt. Kukoricánál kb. 15 cm magasságban, egy erős nódusz felett, eltávolítjuk a szárat. Utána vaslánccal körülhurkoljuk a nódusz alatt a szárcsonkot és a lánc végét — a láncot kifeszítve — ráakasztjuk a kampóra. Ekkor tehát, a mérés megindításakor, a kar már nem áll vízszintesen. A kampó felöli rövid kar ferdén lefelé, a serpenyős hosszú kar pedig ferdén felfelé áll. E ferde kiinduló állás azért szükséges, mert a gyökérzet nem egyszerre, hanem fokozatosan szakadozik ki "a talajból, ennek megfelelően a kar állása is változik. Ha vízszintes helyzetből indulnánk, tapasztalat szerint a végső kiszakadásig a kar túlságosan meredek helyzetbe kerül, most már serpenyővel lefelé, vagy a serpenyő leér a földre és így akadályozza a mérést. Méréskor fokozatosan súlyokat teszünk a serpenyőbe. A kar, a terhelés növekedésével, fokozatosan fordul az éken, a gyökérzet lassan kilazul, szakadozik, majd hirtelen kiszakad a talajból. A serpenyő ekkor lerántja a hosszú kart. A gyökér kiszakadásakor a serpenyőben levő súly adja a gyökérzet húzóerejét. A kritikus súlytartományban 0,5 kg-os súlyokat is használtunk, azaz 5 kg-onként növeltük a húzóerőt. Nagyobb pontosságra itt az adott esetben — megítélésünk szerint •— nem volt érdeme" törekedni. A növénynek a kampóhoz való erősítéséhez azért használunk vasláncot, mert kender, stb. kötél a húzás hatására megnyúlik. A húzóerőhöz így a kötél nyújtási ellenállása is hozzáadódna. Kislyukú vasláncot használtunk, mert ez a kukoricacsonkra könnyen ráhurkolható. Vasdrót, vagy drótköteg nem felelt meg, mert ez elvágta a csonkot. A kukoricánál a nódusz megakadályozza a lánc felcsúszását, ezért nagyon előnyös tesztnövény a húzóerő vizsgálatára. Cirok gyökér húzóerejét vizsgálva a lánc alá szövetet tettünk, hogy a lánchurok a szárra tapadjon. Itt ugyanis nincs megfelelő nódusz, ami megakadályozhatná a lánc felcsúszását. A lánc felerősítésekor ügyelni kell arra, hogy a szerkezet a növény csonkját körkörösen egyforma erővel és függőlegesen húzza. E készülék kezeléséhez két személy volt szükséges. Ha csak egy személy végezte a mérést, a munka aránytalanul lelassult. Egy mérés kukoricán kb. 5 percig tartott. Ebbe az időbe beleszámít a kuköricatő lecsonkítása, a készülék elhelyezése, a lánc felszerelése, a súlyok fokozatos elhelyezése a serpenyőbe, míg a növény ki nem szakad, végül az összsúly felírása. Egy nap alatt, igen bőven számítva kb. 80 növény kiszakítását lehetett elvégezni. A mérések zömét cirok- és kukorica-tenyészkertben, valamint kukorica agrotechnikai kísérletekben végeztük és néhány mérés kukorica fajtakísérletekben történt, középkötött talajokon. 5 Jó gyökérzetű hibridkukoricák húzóereje 140— 300 kg, kukorica beltenyésztett vonalaké 20— , 120 kg, hibrid takarmányciroké 180—320 kg, beltenyésztett vonalaké 30—100 kg között volt. Példaképpen bemutatunk egy vizsgálatot, ahol 10 5 beltenyésztett kukorica törzs fertilis és himsteril változatát vizsgáltuk, változatonként 5 növényen. Összesen tehát 50 növényt vizsgáltunk meg. 15 Az adatok variancia-analízisét az 1. táblázat, az átlagértékeket a 2. táblázat mutatja. 1. táblázat: A kísérlet adatainak varianciaanalízise 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Tényező SQ FG MQ F Összes 20.178 49 Kezelés 10.968 9 1.218,6 12,19 Himsterilitás (H) 2.678 1 2.678,0** 8,91 Vonal (V) 7.833 4 - 1.958,2** H x V 457 4 114,2 Hiba 9.210 40 230,3 2.. táblázat: A kísérlet adatainak eredménytáblázata szakítóerő kg/növény Hímsterilitás Vonalak fertilis hímsteril Átlag 706 54 60 57,0 C 5 86 86 86,0 N 6 74 97 85,5 W 17 52 69 60,5 Mpf 511 D 70 90 80,0 Átlag 67,2 80,4 SzD5 az öt vonal között 14,5 kg SzD3 a fertilis és himsteril forma között 8,4 kg E két táblázatból kitűnik, hogy egyfelől a törzsek között, másfelől a fertilis és himsteril forma között igen jelentős szignifikáns különbségek voltak a gyökér húzóerőben. Különösen a himsteril forma lényegesen nagyobb értéke figyelemre méltó. Ez az eredmény azért is igen jelentős, mert alig ismeretesek olyan tulajdonságok, amelyekben a kukorica vonalak fertilis és himsteril formái morfológiailag különböznek. A módszert hibridkukoricákkal végzett műtrágyázás! és agrotechnikai kísérletekben ugyancsak igen pozitív eredménnyel használtuk fel. A különböző talajművelési módok és műtrágyázás hatásának kutatása terén is lényeges eltérések mutatkoztak a húzóerőben. Az eltérések igen jól egyeztek azokkal az eredm 'nyekkel, amelyek a ,3