156855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolszármazékok előállítására

156855 11 12 9. példa: 11,2 g 2-benzoil-3-hidroxi-indol, 120 ml ace­ton, 19,5 g káliumkarbonát és 11,5 g 2-detil­amino-etilbromid elegyét egy éjszakán át visz­szalfolyatás közben 'forraljuk. Az 1. példában le­írt módszerrel izoláljuk a terméket, amely 8,6 g 2-benzoil-3-(2-dietilamino-etoxi)-i, ndol-hid­roklorid. A vegyület olvadáspontja 162°. 10. példa: A 2. példa szerinti eljárásban az acetont azo­nos térfogatú dimetilformamiddal helyettesítjük és így 4,0 g 2-(p-etoxibenzoil)-3-(2-piirolidino­étoxi)-5-metil-indol-hidrokloridot kapunk, o. p. 207°. Az 1. példában leírt módszerrel előállíthatunk olyan vegyületeket is, melyekben R-t hidrogén­atom és R2 5-metil-, 6-etil-, 7-metil-, 5-fluor-, 5-klór-, 5-metoxi- és 5-benziloxi-gyök (utóbbi hidrogenolízissel átalakítható 5-hidroxi-helyet­tesítővé), valamint olyanokat, melyekben Rj 5-metil- és R2 6-metil-, vagy Rj 6-metil- és R2 7-metil- helyettesítőt jelent, amennyiben a meg-5 felelően helyettesített 2-beinzoil-3-hidroxi-indo­lokát alkalmazzuk. Ugyanezzel a módszerrel előállíthatunk olyan vegyületeket is, melyekben NR3R4 pirrolidino-, 10 piperidino-, hexametilénimino-, morfolino, 2,6--dimetilmorfolino- és tetraliidropiiridino-gyököt képvisel, ha a megfelelő aminoetilklorid-hidro­kloridokat alkalmazzuk. 15 A 2. példában leírt módszerrel olyan vegyüle­teket is előállíthatunk, melyekben R metil-, 'terc. butil-, m-metil-fenil-, o-metoxifenil-, p-me­tilfenil-, p-klórfenil- és p-brómfenil-gyököt je­lent, ha a 2-acil-3-hidroxi-indolokban az acil-2Q csoportot megfelelően variáljuk. Az előállított vegyületekből néhányat, mint jellegzetes példát, a megfelelő kitermelési adatokkal együtt az alábbi 5. Táblázatban sorolunk fel: _ 5. táblázat R3 R Rí R2 A / N \ R4 Kiter­melés Olvadás­pont C6H5 H H CH2 CH N(CH3 ) 2 27% 220° CeHs H H CH2CH2 N(C2 H 5 ) 2 37% 162° C6 H 5 H H CH2 CH 2 CH 2 N(C2 H 5 ) 2 61% 160° CeHs H H CH9CH9 NC4 H 8 55% 216° C6H5 H H CH2 CH 2 NC5 H 10 74% 226° CßH,5 H H CH2 CH 2 NC4 H 8 0 67% 230° CßHs CH3 0 H CH2 CH 2 NC4 H S 40% 244° 4'—HB)C6 H4 CHo H CH2 CH 2 NC4 H 8 51% 230° 4'—CH3 OC 6 H 4 H H CH2 CH 2 NC4 H 8 62% 236—238° 4'—CH3 OC 6 H 4 CH3 H CH2 CH 2 NC4 H 8 45% 250° 4'—C2 H 5 OC 6 H 4 H H CH2 CH 2 NC4 H 8 57% 166° 4'—C2 H 5 OC 6 H 4 CH3 H CH2 CH 2 NCíHg 56% 207° 4'—C2 H 5 OC 6 H 4 H CH;! CH2 CH 2 NC4 H 8 33% 211—221° CßHs CH3 CH3 CH9CH0 NC4 H 8 0 — 214° CßHs CH3 CH3 CH2 CH 2 NC3 H 8 — 200° NC4 H 8 = pirrolidino NC4 HsO — morfolino NC5H10 = piperidino NCsHg = 1,2,3,6-tetrahidropiridino 11. példa: 50 55 250 mg 2-benzoil-3-metoxi-indolt beadagolunk 50 mg nátrium 2,0 ml 2-pirrolidinoetanollal ké­szített oldatába. A reakcióedényt desztillációs feltéttel látjuk el és 24 órán át ,120°-ra hevítjük. 60 12. példa: Ezalatt az oldat megsötétedik és desztillátumot kapunk. Az anyagot lehűtjük, vizet adunk hozzá és éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot víz­zel mossuk és azután híg sósavval kivonatoljuk. A savas kivonatokat gyengén meglúgosítjuk és 65 éterrel extraháljuk. A kivonatot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot acetonban felvesszük és sósav-gáz éteres oldatával elegyítjük. Dörzsölésre kristá­lyos hidrokloridot kapunk, melynek olvadás­pontja 209—211°. Kevés aktív szén alkalmazásá­val végzett átkristályosítás után 2-benzoil-3-{2--(l-pirrolidinil)-etoxi]-indol-hidrokloridot ka­punk, op. 215—217°. 230 mg 2-behzoil-3-metoxi-indolt beadagolunk 30 mg nátriumhidrid 2,0 ml dimetilaminoeta­nollal készített oldatába és 5 ml toluol hozzá­tétele után Vigreux-kolonnával ellátott desztil-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents