156828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktivátort tartalmazó fényporok készítésére

MAGYAR NÉPKÖZTARS ASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. VII. 26. (EE—1424) Közzététel napja: 1969. VI. 28. Megjelent: 1970. VII. 25. 156828 Nemzetközi osztályozás: C 09 c Feltaláló: Dr. Kardos Ferenc mérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rí., Budapest Eljárás aktivátort tartalmazó fényporok készítésére A találmány aktivátoros fényporok — közelebbről meghatározva mangánt aktivátorként ' alkalmazó fényporok javított, újszerű gyártási eljárására vonatkozik. A találmány felhasználási területeként elsősorban a világítástechnikát (fénypor-fénycsőgyártás) jelöljük meg. Ismeretes, hogy a világítástechnikában alkalmazott fényporok közül egyesek nem tartalmaznak aktivátort, mások egy, megint mások pedig több aktivátort tartalmaznak. Az első csoportba tartozik pl. a kék színben emittáló kakiumwolframát és magnéziumwolíramát, vagy a piros színben emittáló magnéziumarzenát, a második csoportba tartozik pl.' a mangánaktivált zinkszilikát, a harmadik. pl. a mangánnal és antimónnal aktivált kalciumhalofoszfát. Az aktivátort tartalmazó fényporokban az aktivátor jelenléte biztosítja a fényporfcristály világítóképességét és/vagy az emittált fény színét. Ez azt jelenti, hogy amelyik fényporkristály nem tartalmaz aktivátort az nem világít, illetve az általa emittált fény színe más, mintaz aktivátort tartalmazóé. Az ilyen kristályszemcsék a fénypor fényteljesítményét rontják, illetve színét változtatják hátrányosan. A nagy világító képességű és jól reprodukálható színű fénypor gyártásának egyik fő követelménye, hogy az előállítás folyamán lehetőleg minél 10 15 20 25 több szemcsébe kerüljön azonos mennyiségű aktivátor. Általában, mint ismeretes, fénypor előállítására legtöbbször szilárd-ffázisú reakciókat használnak. A fénypor végső összetételét alkotó vegyületet, olyan komponensekből álló homogén keverékek izzításával kapják, mely vegyületek megfelelő kötésben tartalmazzák azt az alkatrészt, amely a fényporban is szerepel. Ezeket a vegyületeket — komponenseket — por alakban összekeverik és a pörkeveréket izzítják. Az izzítás folyamán végbemegy a termoszintézis, és egy új vegyület keletkezik, a^ fénypor. Az izzítás előtti összekeverés biztosítja a homogén eloszlást. A homogenitás jelen esetben azt jelenti, hogy ugyanabban a térfogatban, melyben pl. 100 mól izzítatlan, „nyers" fénypor van x mól aktivátornak kell lennie, ha a fénypor aktivátor tartalma maximális fényemisszíó, ill. a kívánt szín mellett x százalék. Ilyen homogén eloszlás biztosításia a legtökéletesebb keverési technológiát feltételezve is csak akkor lehetséges, ha a nyers fénypör komponenseinek szemcseeloszlása azt megengedi. Azok a komponensek, melyek az izzítás folyamán, annak egy fázisában gáz balmazállapotúakká válhatnak- (pl. amrnóniumklorid, ammóniumfluorid, antimon trioxid) elősegítik a tökéletes elosztő-156828