156736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalicilanilidek előállítására
156738 13 14 A reagensként felhasználható aminekre példaképpen az alábbiakat soroljuk fel: 4-amino-bifeniléter, 4-aminoH3'-trifluormetil-bif eniléter, 4-amino-4'-metoxibifeniléter, 4-amino-3'-etoxibifeniléter, 4-amino-4'-nitrobif eniléter, 4-amino-2'-nitrohif eniléter, 4-amino-4'-ciánbifeniléter, 4-am:ino-4'-brómbif eniléter, 4-ammo-4'-klórbifeniléter, 4-ammo-2'-kló:rbiífeniléter, 4-amino-2'-brómbifeniléter, 4-a!mmo-2-kló:rbif eniléter, 4-amino-2'-brómbifeniléter, 4-amino-4'-fluorbifeniléter, 4-amino^3'-jódbif eniléter, 4-amino-2-trifluo:rmetil-4'-klórbif eniléter, 4^amíno~3'-metü^4'-klórbif eniléter, 4-amino-i2,4'-klórbifeniléter, 4-amino-2,4'-brómbif eniléter, 4-ammo-í2^klór^3'-bró:mbif eniléter, 4-ammo^2,4'-diklór-3'-:metilbil feniléter, 4-aminoH2,4'-diklór^3'-propilbif eniléter, 4-amino-2-metoxÍH3',4'-diklórbif eniléter, 4-a!mino-2-etoxi-J3',, 4'-diklórbif eniléter, 4-amino-2,i2'-diklór-4'-metiltiobif eniléter, 4-amino-2',4',!6'-triklórbiif eniléter, 4-aminoj 4'-2,i2',4'-triklórbif eniléter, 4-amino-2,!2' ,4'-tribrómbifeniléter, 4-amino-2,i2','4',: 6'-tetraklórbifeniléter, 4-.amino-4'-hrómbifeniltioéter, 4-amino-4'-nitrobifenil-ti'0éter, 4-ammo-l^(p-brómbenzolszulfonil)-benZ'ol, 4-amino-l^{p-nitrobe:nzolsz;ulfo!nil)-benaol, 4-aminO'-lH(p-brÓ!nibenzolszulfinil)-benzol, 4^amino-l-(p-nitrobenzolszulfinil)-benziol, 4-amiinobifenilketon, 4-ammo-2-klórHl-<(p-klórbenziloxi)-benzol, 5-amino-2,4'-d:iklórbif eniléter, 5-amino-i2,4'-diklárbifenil-tioéter, 5-amino-2,4'-dibrómbifeniléter, 4-iammo-3',4'-diklórbif eniléter, 4-amino-2,4',5-triklórbif eniléter, 4-amino-4'-fluorbifei nilszulfid, 4-a:mino-3,4'-dikiórbifeniléter, . 4-amÍ!no-3'-trifluorrnetilbifenilszulfid és 3-amin:0-3'-trifluormigtilbif eniléter. A találmány szerinti szalicilanilidak előállíthatók akként is, hogy valamely megfelelően szubsztituált aktivált anilinszármazékot egy alkalmasan szubsztituált szalieilsavval reakcióba, viszünk. A szubsztituált anilinszármazék aktiválása a következő vegyületekkel történő reagáltatással valósítható meg megfelelő reakciókörülményeik között: alkilpiro foszfitok, dialkilhalogénfoszfitok, alkildihalogénfoiszfitok, arildihalogénfoszfátok, dialkilhalogénfoszfátok, diarilhalagénfoszfatok, foszfoiroxiklorid, alkildihalogénfoszfitek, dihalogénfoszfoirossavak, foszfortriklorid, 2,4-dinitrofenilkarboinát, alumínium, magnézium vagy bórtriklorid. 10 15 20 25 40 45 50 55 60 65 Az aktivált anilinszármazékoik elkészítésénél, mint az előbb említettük, a szubsztituált anilinszármazékot valamely alkilpirofciszfittal, mint tetraetilpirofoszfittal, vagy valamely dialkilhalogénfoszfittal, mint dietilklórfoszfittal reagáltatjuk. Az aktivált közbenső vegyület szerkezetét az (V) általános képlettel jellemezzük. Az (V) általános képletben Z hidrogénatom, alkilvagy aril-csoport, míg Q, X és Xi szufesztituensek jelentése a fentiekkel 'egyezik. A reakció lefolytatásánál általában úgy járunk el, hogy mólekvivalens mennyiségű szubsztituált anilinszármazékot 'és a tetraalkil-piirofoszfito't vagy dLalkil-halogénfoszfitot valamely megfelelő oldószerben, mint benzol, éter, toluol, klórbenzol vagy dietilfoszfit, feloldjuk és az oldatot a felhasznált oldószertől függőién 30—130 C° közötti hőmérsékleten kb. 1—2 óra hosszat melegítjük. Ha reakciókomponensként az aktivált , anilinszármazék előállításánál valamely alkilhalqgénfoszfitot, mint dietil-klórfoszfitot használunk, akkor néhány esetben a dietilaminból mólekvivalensnyi mennyiségre van szükség a reakció lefolytatása céljából. A képződött szalicilanilidet víz, vagy valamely más alkalmas oldószer hozzáadásával .kicsapjuk és a kicsapott nyersterméket ismert műveletekkel tisztítjuk. A szubsztituált anilinszármazék fcszforoxiklorid felhasználásával is aktiválható. E reakciónál képződött közbenső vegyület szerkezetiét a s(IV) általános képlettel szemléltetjük, amelyben Q, X és Xi szubsztituensek jelentése a fentiekkel egyező. A kiindulási anyagként használt amint valamely oldószerben, mint o-diklórbémzolban vagy petróleumban feloldjuk és a reakciót kb. 1 mól ekvivalensnyi mennyiségű bázisos amin, mint pl. trietilamin jelenlétében hűtés köziben mintegy 1/3 rnólekvivalensnyi foszfoiroxiklorid beadagolásával teljessé tesszük. Az oldatot ezután környezeti hőmérsékleten mintegy 20—90 percig .keverjük, ezután kb. 1 mól ekvivalensnyi mennyiségű szubsztituált szaliciL-savszármazékot adagolunk és a .képződött oldatot emelt hőmérsékleten, célszerűen, az: alkalmazott oldószer forr pontján 3—4 óra hosszat melegítjük. A legjobb eredményeket 180—200 C° hőmérséklettartományban értük el, ennek folytán rendszerint 180 C° feletti forrpontú iners oldószereket használunk. A reakció lezajlása után a reakciókeveréket lehűtjük, szűrjük és a. terméket rendszerint valamely szénhidrogén, mint pl. n-bexán hozzáadásával kicsapjuk. A kapott nyers szalicilanilidet ismert eljárásokkal tisztítjuk. 'A fentiekhez hasonló reakció megy végbe, ha az anilinszármazékot valamely alkil-dihialogénfoszfát, mint butildiklórfoszfát vagy metildiklórfoszfát, vagy valamely aril-dihalogénfoszfát, mint fenil-diklórfoszfát felhasználásával aktiváljuk. Ezenkívül dialkil-halogéníoszfátok, mint dibutil-klórfoszfát és diarilhalogenfosziatok, mint dibenzil-klórfoszfát is használhatók a fenti célra. Ha aktiválószerként alkil- vagy aril-7
