156668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előérzékenyített ofsetnyomó matricák előállítására

3 156668 4 velése és . ennek következtében a . matrica nyo­móképességének megjavítása érdekében alkal­mazzák. A fényérzékeny anyag és a kötőanyag meny­nyisége széles határok között változhat, a fény­érzékeny anyag természetétől és a réteg kívánt tulajdonságaitól, így pl. mechanikai szilárdsá­gától, előhívhatóságától és érzékenységétől füg­gően. Így például lehetőség van arra, hogy a kötő­anyag 10 súlyrészig terjedő mennyiségben ke­rüljön felhasználásra 1 súlyrész diazo-vegyü­letre vonatkoztatva; előnyös a 6—3 súlyrész kö­tőanyag 1 súlyrész diazoT vegyü'letre számítva. Azt találtuk, hogy az ofszetnyomó előérzéke­nyített pozitív matricák rendkívül jó mechani­kai tulajdonságokkal rendelkező fényérzékeny réteggel állíthatók elő, ha kötőanyagként — a kinon-diazid osztályba tartozó egy vagy több fényérzékeny anyaggal együtt — olyan gyantát vagy gyantakeveréket használunk, amely nem oldható az előhívó kezeléseik diazo-típusú eljá­rásaiban általánosan használt lúgos oldatokban, hanem az ilyen oldatokat átereszti. Az ilyen matricáknak a szokásos előhívó oldatokkal való előhívhatóságát az elbomlott diazo-vegyület biz­tosítja. Közelebbről a találmány szerinti, lúgban old­hatatlan, de lúgokat áteresztő gyanták egy vagy több olyan polimerből állnak, amelynek mole­kulájában ismétlődő karboxil-csoportok vannak, és amelynek rétege egy vagy több térihálósít ó anyag hatására térhálósítva van. Az . említett térhálósított anyagok olyan kémiai vegyületek, amelyek képesek reagálni a polimer karboxil­csoportjiaival. A találmány szerinti matricák előállítására karboxil-csopartokat tartalmazó különböző poli­merek használhatók. Ilyen polimerek példáiként megemlítjük az olyan polimereket, amelyeket vinil-jellegű teli­tétlenséget tartalmazó karbonsavak, így akril-és metakrilsavnak, krotonsávnak, maleinsavnak és hasonlóknak egy vagy több etilén-jellegű te­lítetlenséget -tartalmazó monomerrel való kopo­limerizációja útján nyertünk; ilyen monomerek lehetnek az akrilát- és ímetakrilát-észterefc (etil­akrilát, butilmetakrilát stb.), a viniléterek (etil— viiniléter, butilviniléter, fenilviniléter stb.), a vimlészterek (vinilacetát, vinilpropionát, vinil­benzoát stb.), a vinilaromás monomerek (szti­rol, a-metilsztirol, viniltoluol, vinilnaftahn, in­dón stb.), az akrilnitrilék (akrilnitril, metakril­nitxil stb.), a vinilacetát/vinilmonof tálát, vinil­acetát/vmilmonoszukcinát stb. kopolimerek. A polimereknek ez a felsorolása csupán azt a célt szolgálja, hogy jobban megvilágítsuk azo­kat a vegyületeket, amelyeik felhasználhatók. A felsorolás azonban nem korlátozó jellegű, mint­hogy bármilyen polimer jól felhasználható, amely elegendő olyan szabad karboxil-csoportot tartalmaz, amely képes reagálni megífelelő tér­hálósító anyagokkal. A felhasználható polimerek karboxil-tarialma széles határok, között változhat, a polimer mól­súlyától és kémiai természetétől, az olefil rész típusától és mennyiségétől, a felhasználni kívánt 5 térhálósító anyag típusától az elérni kívánt tér­hálóssági foktól függően. A kiindulási polimerek molekulasúlya is széles határok között változ­hat. A térhálósító anyagok közül mindazokat a 10 vegyületeket felhasználhatjuk, amelyek képesek karboxil-csoportokkal reagálva térhálós kötése­két létesíteni. Különösen alkalmasak azok a ve­gyületek, amelyeknek molekulája két vagy több izocianát-csoportot, két vagy több 1,2-epoxid-15 csoportot, két vagy több etilénimin-csoportot vagy azok származékait stb. tartalmazza. Így pl. a legmegfelelőbb téíhálósító anyagok közül az alábbiakat említjük meg: 2,4-toluidén-diizo­cianát, 2,!6-toluidén-diizocianát vagy ezek keve-20 rékei, hexametilén-izocianát, p,p'-difenilmetán­-diizoeianát, 1,15-náftalin-diizocianát, az 1,1,1-tri­metilol^propán és a 2,4-toluidón-diizocianát kon­denzációs terméke, a p,p',p"-trifenilmetán-tri­izocíanát, a ponvinüizoeianát stb., a poliglicidil-25 metakrilát; a glioidil-metakrilát kopolimerjei . akrilát- vagy vinilészterekkel Vagy aromás vinil­monamerekkel stb., trietilénimino-ifoszfinoxid, trimetil-etilénimino-ifoszfinoxid, szimm.trietilén­imino-triazin, akriloil-etilénimin-ihomopolimerek vagy azok közül egynek vagy többnek a kopoli­merjei vagy elegyei. A térhálósító anyagot nem szükségszerűen használjuk a karboxilokhoz viszonyítva sztö­chiometriikus arányban. A gyakorlatban inkább nem az összes karboxil-csoportot visszük tér­hálósító reakcióba, hanem azok egy részét sza­badon hagyjuk, hogy megnöveljük a réteg át­eresztőképességét a lúgos előhívó számára. 40 A térhálósító anyaggal végbemenő reakcióban részt nem vevő karboxilok %-os mennyisége változhat a polimer típusától, különösen a^ko­monomer' (mennyiségétől és jellegétől (többé t vagy kevésbé oleofil jellegétől), a felhasznált diazo-oxid típusától, a a diazo-oxid és a kötő­anyag arányától, a térhálósító anyag típusától stb. függően. A kötőanyagként használt gyan­tában levő összes kárboxil is részt vehet a tér-50 hálósító reakcióban; ez az eset pl. amikor a po­limer molekulája egyéb olyan 'Csoportokat, így pl. laktám-csqportokat is tartalmaz, amelyek biztosítják az előhívó számára a kívánt áteresz­tőképességet, vagy amikor maga a térhálósító 55 anyag visz' be olyan csoportokat, amelyek a ré­tegnek az előhívó számára szükséges áteresztő­képességét biztosítják {pl. a térhálósodási reak­ció eredményeként képződött hidroíil-csoportok stb.). A térhálósodás mértéke a felhasznált elő-60 hívó oldat típusától, különösen annak pH-j ától függően is változhat. A találmány szerinti matricákat előnyösen úgy állíthatjuk elő, hogy egy szerves oldószer-65 ben az o-kinon-diazid osztályba tartozó egy 2

Next

/
Thumbnails
Contents