156644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trimetilhidrokinon-származékok előállítására

3 156644 4 / hosszabban tartó mint a hasonló célokra eddig alkalmazott ismert vegyületeké. Többé-kevésbé hasonló báta-adrenolitikus hatással rendelkeznek a találmány szerinti eljárással' előállítható többi vegyületek is. A találmány szerinti eljárással az (I) általános képletnek megfelelő trimetil-hidrokinon-szárniazékokat oly módon állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű vegyületet — ahol X jelentése az (I) képlet szerinti, Y hidroxi-csoport és Z -halogénatom, kiváltképpen klór, bróm vagy jód, vagy Y és Z egymással kapcsolódva —O— oxihidat képeznek — a (III) általános képletű aminnal — ahol R jelentése az (I) képlet szerinti — vagy valamely, hidrolízis útján a (III) képletű amino-vegyületet — ahol R hidrogénatomot jelent — szolgáltató vegyülettel, pl. ftálimiddel, illetve ennek fémszármazékaival, pl. ftálimidkáliummal, továbbá szufccinimiddel vagy . hexametiléntetr aminnal reakcióba visszük, 'majd az így kapott trimetilhidrokinon származékot — adott esetben dezacilezés után — valamely szerves vagy szervetlen savval semlegesítve, a megfelelő addíciós sóvá alakítjuk. A (II) általános képletű vegyület — ahol X jelentése az (I) képlet szerinti, Y hidroxi-csoportot Z pedig halogénatomot, kiváltképpen klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, vagy Y és Z egymássál kapcsolódva —O— oxihidat alkotnak — és az ekvivalens mennyiségű vagy feleslegben alkalmazott (III) általános képletű amin — ahol R jelentése az (I) képlet szerinti — reakciója vízben, 1—H3 szénatoimos vizes vagy vízmentes alkanolban, 0—©0, előnyösen 20—70 C°-on végrehajtható. A (II) általános képletű vegyület — ahol X jelentése az (I) képlet szerinti és Y és Z egymással kapcsolódva oxihidat alkotnak — 'és a ftálimid vagy szukcinimid reakciója 1—3 szénatomos alkanolban, a reakcióelegy forrpontján kivitelezhető. Végül a (II) általános képletű vegyület — ahol Y hidroxáesoportot és Z halogénatomot jelent — ftálimidkáliummal 170—2,00, előnyösen 180 C°-on reakcióba vihető. A (II) általános képletű vegyületek, illetve az ennek megfelelő glícidéterek vagy halogénhid-' rinék — amelyek szintén újak •—. epiklórhidriríből és trimetilhidrokinonból vagy ennek 1--monoacetil-Bzármazékából, ekvivalens mennyiségű lúg jelenlétében vagy előnyösen valamely amin, például piperidin katalitikus hatása mellett, ismert módon kondenzálással előállíthatók. A halogénhidrinnek (II. képlét, Y = hidroxi, Z ••— halogén) glicidéterré (II. képlet, Y és Z oxihidat képeznek) való esetleges átalakítása, vagy fordítva, a glicidéter átalakítása halogénhidrinné, ugyancsak ismert módon végrehajtható. Ez az első esetben a halogénhidrin és alkálifémhidpoxid, a második esetben a glicidéter .ás halogéhhidrogén-savak kölcsönhatása útján kivitelezhető. A (II) általános képletű vegyület reagáltatásával, ahol mindegy hogy a vegyület telogénhidrin, glicidéter vagy ezek keveréke alakjában van jelen, a (III) általános képletű amint — 5 mint már említettük — ekvivalens mennyiségben vagy feleslegben alkalmazzuk,- ami a végtermék minősége és a kitermelés szempontjából előnyös lehet. Mint a (III) képletnek megfelelő aminők például az ammónia, metilamin, izopropilamin, butilamin, 6-metil-2-aminohep!táxi, 1- vagy 2-aminotridekán, fenilaminapropán, fenil-terc.butiiamin stb. jöhetnek számításba. Ha a reakciót emelt hőmérsékleten, például 60—180 C°-on és feleslegben alkalmazott aminnal hajtjuk végre, vagy ha a használt amin erősebben báziikus jellegű, akkor a reakciókörülményeknek megfelelően a (II) általános képletű vegyületben (X = 2—118 szénatomos savgyök) a savcsoport hidrolízise egyidejűleg elvégezhető. A hidrolízist az (I) képletű végterméknél önálló műveletként is végrehajthatjuk, éspedig önmagában ismert módon, lúgos vagy savas szerekkel, például alkoholos alkálifémhidroxid-oldattal történő főzés útján. «_ Ha nem szubsztituált aminocsoportot (R = H) tartalmazó (I) általános képletű vegyületet akarunk előállítani, ezt a már leírtakon kívül oly módon végezhetjük, hogy a tetszőleges alakban levő (II) általános képletű vegyületet valamely ,.Q dikarbonsavimiddel, így ftálimiddel vagy szukcinimiddel reakcióiba visszük és az így kapott kondenzálási terméket ismert szerekkel, így hidrazinnal vagy Savval hidrolizáljuk. Hasonló eredményre jutunk, ha a dikarbonsavimidek „5

valamely fémsóját, pl. ftá'limidkáliumot használunk, amelyet a célszerűen halogénhidrin alakjában levő (II) általános képletű vegyülettel reakcióba viszünk. Hasonló módon dolgozunk hexametiléntetraminnal is. A kapott konden-40 zálási termékeket mindkét esetben ismert módon hidrolizáljuk. Az (I) általános képletű végtermékek szervetlen vagy szerves savakkal addíciós sókká ala-45 kítha'tók. Ilyen savak lehetnek például a sósav, brómlhidrogénsav, foszforsav vagy kénsav, illetve ecet-, oxál-, borkő-, fumár-, maiéin- vagy kámforsziiMonsav. Az így kapott sók vízben általában jól oldódnak és gyógyszerkészítmények 50 előállítására alkalmasak. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 55 • 7,8 g l-(2,3,í5^trimötil-4-acetoxi-£enoxi)^2,3-epoxi-propán és 6,6 g ftálimid 70 ml etanolban levő keverékéhez 3 csepp piridint adunk, és 6 órán át forraljuk, majd az elegyet lehűtjük és 60 a kikristályosodott terméket leszívatjuk. 8,1 g f tálimid-származékot kapunk, mely etanolból történő átkristályosí'tás után 155—156 C°-on olvad, miközben a kristályiforma 120—130 C° között megváltozik. A ftálimidszármazék teljes 65 mennyiségét 25 ml etanolban oldott 4,3 g 50%-2