156621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-dihidroxilbenzolszulfonsav sóinak előállítására

3 ló közvetlen szulfonálásával megkapni, amikor a biszulfitok nem képződnek vagy csak nehezen képződnek instabilitásuk miatt, mint például a kalcium esetében. Az I általános képletű sók aktív gyógyászati hatóanyagok. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: Dietilammónium-p-dihidroxi-benzolszulfonát előállítása a) Dietilammónium-ditartarát 738 g bórkősavat (monohidrát, mólsúly = 168) oldunk 100 ml desztillált vízben. Az oldatot jégfürdőn lehűtjük, és kis részletekben, keverés közben hozzáadunk 317,5 g tiszta dietilamint ügyelve arra, hogy az oldat ne melegedjen fel, Szirupszerű folyadék képződik, amely 1050 g savanyú dietilammónium-tartarátot (monöhidrátként számítva) tartalmaz. b) Dietilammónium-p-dihidroxi-benzolszulfonát _ 25 1O00 g p-dihidroxi-benzolszulfonátot melegítés közben oldunk 1000 ml desztilált vízben. Az oldatot melegen hozzáadjuk a savanyú dietilammónium-tartarát készítményhez/és a reakcióelegyet fehér, sűrű csapadék képződéséig keverjük. A melegítést és keverést 15 percen át folytatjuk, majd a reakciómasszát hűlni hagyjuk, először szobahőmérsékleten, később 4—6 C°-on. A lehűlt zagyról ezután a folyadékot porózus lemezt tartalmazó tölcséren keresztül lombikba szűrjük, a visszamaradó csapadékot víz és alkohol 1:1 arányú, 0 C° hőmérsékletű 100 ml elegyével mossuk. Az egyesített folyadékokat az oxidálódás elkerülése érdekében alacsony hőmérsékleten vákuumban betöményítjük. Amikor a térfogat kellő mértékben csökkent, az anyagot kristályosodni hagyjuk, vagy a kristályokat szűrjük, mossuk és szárítjuk. Ilyen módon 990 g diammónium-pdihidroxid-benzolszulfonátot kapunk 130 C° olvadásponttal és cerometriás elemzés szerint 100% tisztasággal. 2. példa: Trietilammónium-p-dihidroxi-benzolszulfonát előállítása a) Trietilammónium-ditartarát előállítása 168 g bórkősavat (monohidrát) oldunk 250 ml abszolút etilalkoholban. A lehűtött oldathoz keverés közben lassan hozzáadunk 149,2 g tiszta trietanolamint. Viszkózus massza képződik, amely hozzátapad az edény falaihoz, és amely összegyűjtése után az alkoholtól az alkohol dekantálása útján elkülöníthető. b) Trietilammónium-p-dihidroxi-Jbenzolszulfonát előállítása Az a) alattiak szerint kapott masszához 228 g kálium-p-dihidroxi-benzolszulfonát 250 ml desz-4 tillált vizes oldatát adjuk. A reakciót keveréssel és melegítéssel teljessé tesszük, majd a reakcióelegyet lehűtjük aminek hatására káliumditartarát válik ki, amelyet porózus lemezen keresztül végzett szűréssel elkülönítünk. A trietanolammónium-p-dihidroxi-benzolszulfonátot tartalmazó oldatot vákuumban betöményítjük, amíg már nem veszít tovább a súlyából. Átlátszó, sárgás, üveges konzisztenciájú massza marad vissza, amely cerometriás elemzés szerint 99% tiszta terméket tartalmaz. 3. példa: Piperazinium-p-dihidroxi-benzolszulfonát előállítása a) Piperazinium-bitartarát 168 g bórkősav (monohidrát) 500 ml etilalkohollal készített oldatához 194 g piperazin-hexahídrátot adunk, ami 86 g piperazinnak felel meg. Az oldatot élénken keverjük, és a keverést a spontán melegedés közben mindaddig folytatjuk, amíg a képződött folyékony massza homogénné nem válik. Ezután az elegyet gőzfürdőn melegítjük, amíg az alkohol enyhén forrni nem kezd; ezt a forrást néhány percen át tartjuk, majd az elegyet lehűtjük. Szűréssel 230 g piperazinium-ditartarátot kapunk fehér por alakjában, 240 C° olvadáspontot) tal. b) Piperazinium-p-dihidroxi-benzolszulfonát 254 g piperazinium-ditartarátot oldunk 500 ml desztillált vízben, szükség esetén enyhe melegítés mellett, és 250 ml desztillált vízben 228 g 35 kálium-p-dihidroxi-benzolszulfonátot adunk az oldathoz. Néhány perc után sűrű, fehér csapadék jelenik meg, amelyet szűréssel elkülönítünk. A kapott folyadék vákuumban végzett betöményítés után 248 g súlyú nagy, fehér kristályokat ad, 40 245 C° olvadásponttal. 4. példa: Kalcium-p-dihidroxi-benzolszulfonát előállítá-45 sa a) Kalciumperklorát 400 ml 50%-os vizes perklórsav-oldathoz kis részletekben 50 g tiszta kalcium-karbonátot adunk ügyelve arra, hogy a képződő hab ne fusson ki 50 az edényből. Ilyen módon 238 g kalciumperklorátot tartalmazó oldat képződik. Ez a nagyon jól oldható só (szobahőmérsékleten 100 ml vízben 188 g oldódik) teljes mennyiségben oldatlan marad. 55 b) Kalcium-p-dihidroxi-benzolszulfonát 388 g kálium-p-dihidroxi-benzolszulfonátot oldunk 300 ml desztillált vízben enyhe melegítés és szükség esetén keverés közben. Az így kapott oldathoz adjuk az a) bekezdés szerint előállított 60 káliumperklorát-oldatot keverés közben. Azonnal nagy térfogatú káliumperklorát-csapadék képződik. A kalcium-p-dihidroxi-benzolszulfonát az enyhén színes oldatban marad. A reakciómasszát 65 közelítőleg 0 C°-ra lehűtjük és időnként megke-