156582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalicilanilidek előállítására

3 156582 4 hatók elő oly módon, hogy valamely (II) általános képletű anilin-származékot (ahol X és Y jelen­tése a fent megadott) adott esetben valamely ter­cier amin jelenlétében tionilkloriddal reagálta­tunk, majd a képződő terméket kívánt esetben izolálás után vagy anélkül valamely (III) általá­nos képletű vegyülettel'hozzuk reakcióba (ahol Z és R jelentése a fent megadott) és kívánt esetben egy ily módon kapott, R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet acetile­zünk vagy egy R helyén acetil-csoportot tartal­mazó (I) képletű vegyületet kívánt esetben hid­rolizálunk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a szubsztituált anilin-származékok és tio­nilklorid reakciójakor keletkező N^szulfinil­-aminok adott esetben helyettesített szalicilsav­val reagáltatva meglepő módon igen magas ki­termeléssel a megfelelő szalicil-anilid-származé­kokat szolgáltatják. A szalicilanilid-származéko­kat mindezideig — a technika ismert állásának részletezésénél közölt módon — az anilin-szár­mazék savkloriddal vagy észterrel történő aci­lezésével állították elő. Ezzel szemben eljárásuk­nál az anilin-származékot alakítjuk aktivált származékká és ezt hozzuk reakcióba a megfe­lelő szalicilsavval. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál ki­indulási anyagként előnyösen 2-klór-4-nitro-ani­lint, 4-bróm-anilint vagy 4-nitro-anilint alkal­mazhatunk. A (II) képletű vegyület és a tionil­klorid reagáltatásánál a tionilkloridot a (II) kép­letű amin 1 móljára számított előnyösen 1 mól mennyiségben alkalmazzuk. A rea*kciót célsze­rűen 1 mól további amin jelenlétében hajtjuk végre, mely a (II) képletű amin feleslege vagy valamely tercier amin lehet. Amennyiben a (II) képletű amin feleslege szolgál további amin­komponensként, úgy azt előnyösen a tionilklo­ridra vonatkoztatott 200 mól-százalékos meny­nyiségben alkalmazzuk. Eljárásunk előnyös fo­ganatosítási módja szerint azonban további amin-komponensként külön tercier bázist adunk a reakcióelegyhez. Tercier bázisként alifás ami­nokat (pl. trietilamin, trimetilamin stb.) vagy heterociklusos aminokat (pl. piridin) alkalmaz­hatunk. A tercier amint a (II) képletű änilin­származékra vonatkoztatott 0,3—0,7 mól, külö­nösen előnyösen 0,5 mól mennyiségben használ­juk. A reakciót előnyösen inert oldószer jelen­létében hajtjuk végre. E célra előnyösen 80— 100 C° forráspontú, különösen előnyösen 80— 130 C°-on forró aromás szénhidrogéneket vagy ezek származékait (pl. benzolt, toluolt, xilolt vagy klór-benzolt) alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen 0—50 C°-on, különösen 25—30 C°-os hőmérséklet-tartományban valósítjuk meg. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja sze­rint oly módon járunk el, hogy valamely (II) képletű, legalább egy elektrófil szubsztituenst tartalmazó primer amin benzolos vagy klórben­zolos oldatához ill. szuszpenziójához keverés közben 30 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten 1 mól tionilkloridot és 0,5 mól tercier amint (pl. piridint, vagy trietilamint) adunk. Ekkor me­legedéssel járó csapadékképződés megy végbe. Ez a csapadék a tercier amin hidrokloridjából és az aromás amin kb. 50%-nyi mennyiségének hidrokloridjából áll és kiszűrhető. A szűr létből a tionilklorid 50%-os mennyisége és 0,5 mól 5 Ar—N=S=0 képletű szulfmilamin izolálhatc Az ily módon kapott szulfinilamint kívánt esetben izolálás után vagy anélkül reagáltatjuk a (III) képletű vegyülettel. Előnyösen járunk el oly módon, hogy a kapott szuszpenzióhoz a 10 csapadék kiszűrése nélkül közvetlenül, ugyan­csak 30 C° alatti hőmérsékleten adjuk a (III) képletű; kívánt esetben helyettesített szalicilsav­származékot. A reakció teljessé tétele céljából a reakcióelegyet ezután előnyösen 80—130 C°-on 15 különösen előnyösen 80—110 C°-on utóreagál­tatjuk. A reakcióelegy feldolgozását önmagukban is­mert módszerekkel végezhetjük el. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a reakcióelegyet szobahő-20 mérséklet körüli hőfokra visszahűtjük, majd a kiváló terméket izolálás után ammónium-sóján keresztül tisztítjuk. A (III) képletű vegyületek R jelentésétől füg­gően hidroxi- vagy acetoxi-benzoesavak lehet­-e nek. Amennyiben R helyén acetil-csoportot tar­talmazó (III) képletű kiindulási anyagokat al­kalmazunk, olyan (I) képletű vegyületeket ka­punk, melyekben R jelentésé acetil-gyök. E ve­gyületek kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel lúgos vagy savas hidrolízissel a " megfelelő 2-hidroxi-benzanilidekké hidrolizálha­tók. R helyén hidrogénatomot tartalmazó (III) képletű vegyületek felhasználása esetén hidroxi­benzanilideket kapunk, melyek kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel acetilezhetők. Az acetilezést pl. acetilkloriddal vagy ecetsavan­hidriddel hajthatjuk végre. A találmányunk tárgyát képező eljárás előnye, hogy jó kitermeléssel szolgáltat nagy tisztaságú 0 — elsősorban foszforvegyületektől mentes — 2--hidroxi- és 2-acetoxi-benzanilid-származékokat. Az eljárásunkkal előállítható (I) képletű vegyü­letek egyes képviselői (az acetil-szalicilsav-p­-bróm-anilid és az acetil-szalicilecetsav-p-nitro-45 -anilid) új, az irodalomban le nem írt anyagok. Az eljárás különösen előnyösen alkalmazható az 5,2'-diklór-4'-nitro-szalicil-anilid ipari méretek­ben történő előállítására. Eljárásunk további részleteit a példákban is-50 mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. Példák 55 l. 125 kg (0,725 K mól) technikai 2-klór-4-nit­ro-anilin (op. 98—100 C°) és 645 kg vízmentes technikai klórbenzol elegyéhez keverés közben kb. 30 perc alatt 91 kg (0,76 K mól) technikai tio­nilkloridot adunk. A reakcióelegyhez 1 órás ke-60 verés után 28,6 kg (0,363 K mól) vízmentes tech­nikai piridin és 32 kg klórbenzol elegyét adjuk. További 1 órás keverés után a kb. 30 C°-os szuszpenzióhoz keverés közben 125 kg (0,725 K mól) technikai 5-klór-szalicilsavat (pl. 169—171 65 C°) adunk és az elegyet 2,5—3 óra alatti állandó 2

Next

/
Thumbnails
Contents