156569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd, formálható anyagok húzására
156569 13 14 kezetr alkatrészeket az 5. ^ ábrának megfelelő azonos számokkal jelöljük. A 9. és 10. ábrán szemléltetett berendezés elsősorban abban tér el az 5. ábra szerinti berendezéstől, hogy a 120 nyersdarab kerületi s felülete vagy pereme ellenében alkalmazott erőt nyomás alatti folyadékoszlop segítségével és nem annyira az 5. ábra szerinti peremet nyomó 24 rekeszes szerszám segítségével létesítjük. Ezen túlmenően a 1128 tüske 129 külső 10 felülete lépcsőzetes kiugrással van kiképezve, amint azt a 9. ábra mutatja, ugyanakkor a 168 szerszámtestek beleértve az alakító 126 rekeszes szerszámot, hidraulikus működtetésűek szemben az 5. ábra szerinti rugóihatással mű- 15 ködtetett 68 szerszámtestekkel. Pontosabban ismertetve, az alakító 126 rekeszes szerszám, a dugattyú vagy a 171 erőátvi- í teli rudak végén kialakított nagyobb méretű 174 fejrészek (lásd 9, ábrát) esúszómozgásra al- 20 kalraasan vannak a kettős működésű 175 hengerben elhelyezve, és megfelelő .módon a henger a 134 keretfaL külső oldalán van rögzítve. A 174 dugattyú a henger belsejét két ISO és 182 kamrára osztja. .-. ••.--,; > 25 A 180 és 182 kamrák megfelelő nyomófolyadék forrással vannak összekötve a 18:3 és 184 tápvezeték segítségével, a közbeiktatott kétf uratú 1:86 és 187 vezérlő szelepeken keresztül. A vezérlőszelepek is a megfelelő 188 és 189 ürítő- go vezetékekkel • vannak összekötve. A 168 szerszámtestek működtetése és vezérlése a kettős működésű 175 hengerek útján az alakító 126 rekeszes szerszám kitágulása és összehúzódása vonatkozásában azonos vagy legalább is lényé- 35 gében azonos az 58 kettős működésű henger útján működtetett 47 szerszámtestek.működte-r .tésével az 5. ábra szerinti peremet nyomó 24 rekeszes szerszámok kitágulásával és összehúzMásával kapcsolatiban. . 40 A .120 nyersdarab kerületi felületére vagy peremére alkalmazandó verőt a. 192 folyadékkamrábajn levő 1(90 nyomófolyadék segítségével létesítjük. A 192 folyadékkamrát a 195 betét (ez a leszorító 12:2 rekeszes kamra és az ala- 45 kító 1:26 rekeszes kamra között van elhelyezve), a 168 szerszámtestek felső felületének szakaszai és a 120 nyersdarab kerületi felülete vagy peremei alkotják. Amint azt a 10. ábra mutatja, a. 195 betét egységes kialakítású és azon köz- 50 ponti nyílás, van, mely lényegileg a 120 nyersdarab kerületi felületének vagy peremeinek felel meg. Ez a középső nyílás a 192 folyadékkamra elhatárolásához előre .meghatározott mértékben nagyobb, mint a 120 nyersdarab 55 külső határoló felülete. A 1:92 folyadékkamra a megfelelő hajlékony • 197 tápvezeték segítségével és a közbeiktatott ellenőrző 199 szelepeken keresztül a 197 szi.vattyúhoz kapcsolódik. 60 A fentiekben ismertetett 9. és 10. ábra szerinti berendezés a találmány szerinti húzóeljárás bizonyos változatainak megvalósításához alkalmas. 65 A szilárd formálható anyagból készült 120 nyersdarabot a leszorító 122 rekeszes szerszám és az alakító 126 rekeszes szerszám közé helyezzük és pedig lényegileg a 195 betét közepén kialakított nyílás közepére. Előre meghatározott időbeli összefüggésben nyomófolyadékot juttatunk a 192 folyadékkamrába úgy, hogy a 12:8 tüske lefelé keresztülnyoimul a leszorító 122 rekeszes szerszámba és érintkezésbe jut a 120 nyersdarab felső felületével és ugyanakkor a nyomást vezérlő 186 és. 1187 szelepek, melyek az alakító 126 rekeszes szerszámmal vannak összekötve, -megfelelő kapcsolással ürítik a 180 kamrából, a folyadékot -és : nyomófolyadékot juttatnak a 128 kamrába és így az alakító rekeszes szerszám megfelelően kitágul. . A 192 folyadékkamrában levő 190 nyomófolyadék erőt fejt ki a 120 nyersdarab kerületi felületére vagy peremeire és ez. a folyadékerő együttműködve a nyersdarabra a, folyamatosan előrehaladó 128 tüske által kifejtett erővel, valamint a 122 és 126 rekeszes szerszámok reakció erejével a nyersdarabon nagy hidrosztatikus nyomást létesíthetünk, amely elegendő ahhoz, hogy a nyersdarab nyújthatósága . kellően növekedjék és azt. rapedezés veszélye nélkül deformálni lehessen és az anyag a 128 tüske felülete és az alakító 126 rekeszes szerszám 173 alakító peremei közötti nyílásba folyhasson. , Az alakító 126 rekeszes szerszámmal összekapcsolt 186 és 187 vezérlő sze.leipe.ket megfelelő módon összekötjük és nyomófolyadéköt juttatunk a 182 kamrába, hogy biztosítsuk a mégfelelő teret az előrehaladó 128 tüske kúpos felülete és'a kitáguló alakító 126 rekeszes szerszám között. Ezt a távolságot előre határozzuk meg oly módon, hogy kisebb legyen, mint a még, nem húzott 120 nyersdarab vastagsága. Ä húzott tárgy lépcsős szakaszát a 128 tüske előrehaladásának megállapításával képezzük ki, amikor az, alsó kúpos rész már kialakításra kelült és ugyanakkor további nyomófolyadéköt juttatunk a 182 kamrába, hogy kitágítsa az alakító 126 rekeszes szerszámot, előre meghatározott mértékben. Amikor az alakító'rekeszes szerszám kellő mértékben kitágult, további nyomófolyadéköt juttatunk a 192 folyadékkamrába, a tüskét újra lefelé mozgatjuk, az alakító rekeszes szerszám kitágítása. céljából további nyomófolyadékot engedünk a 182 kamrába és ilyen módon a 121 tárgy felső kúpos részét is kialakítjuk. A 121 tárgy felső peremes része az előbbiekben már ismertetett módon alakítható ki. Visszatérve a 9. ábra szerinti 'hidraulikus működtetésű alakító 126 rekeszes szerszám működésére, a továbbiakban a húzott far vastagságának beállítására alkalmas eljárási műveletet ismertetjük, mely alkalmas a 12.. ábra szerinti váltakozó vastagság létrehozására. A 9. ábra szerinti berendezésnél abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a 128 tüske folyamatosan halad előre, az alakító rekeszes szerszám kitágulása is folyamatos és. a 128 7
