156569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd, formálható anyagok húzására

. 15 nyersdarab a tüske 129 felülete és a 187 alafcftóperemek között létesített térbe folyik. Feltételezzük továbbá, hogy az Alakító rekeszes fezerszám nyílása vágy a 129 felület és á 173 alakító pereinek közötti tér olyan, hogy á húzott tárgy vastagsága az ábrán Á jelölésű vastagságnak felel meg. Mialatt a 128 tüske folyamatosan halad előre és a fokozatosan nyújthatóbbá váló anyag folyó állapotban "van, a 186 és 187 vezérlő szelepeket mégfelelő módon öszszekötjük és így további nyomófolyadéjk jut a 182 kamrába, a 180 kamrát megfelelő módon ürítik, kitágítják az alakító 126 rekeszes szerszámot >és növelik a tüske 12® felülete és a 173 alakítóperemék közötti teret és ennek során kialakul a B-vel jelzett falvastagság. A' C jelzésű húzott falvastagság létesítéséhez szükséges, hogy a 186 és 187 vezérlő szelepeket megfelelő módon kapcsoljuk össze ahhoz, hogy az alakító rekeszes szerszám összehúzódjon és így a C falvastagság kialakítható legyen. Magáitól értetődik, hogy a leírásban sokszor említett „az alakító rekeszes szerszám kitágulása" és „az alakító rekeszes szerszám összehúzódása" kifejezéseket olyan értelemben használjuk, hogy a lefelé haladó tüske 129 felülete és a lényegileg ugyámcsak folyamatosan kitáguló 126 rekeszes szerszám 173 alakítóperemei között a viszonylag tágabb" vagy szűkebb tér kialakítását biztosítjuk. - Nyilvánvaló „ továbbá -szakemberek számára, hogy a 9; és 10 ábrán szemléltetett berendezés oly módon is kiképezhető, hogy tartalmazza a 8. ábra szerinti folyadékkal feltöltött 95 alsó kamrát és a folyadékkal töltött 96 felsőkamrát is. Ilyen módosítással a 9. és 10.* ábra szerinti berendezéssel' elvégezhető találmány szerinti húzási eljárás magába foglalja az ellennyomás alkalmazásának kiegészítő műveletét is a tárggyal szemben, annak húzása során és/ vagy a nyersdarab felső felületére folyadéknyomás alkalmazásának műveletét is a tárgy húzási művelete sorén. Magától értetődő szakemberek számára^ hogy mind a 4., mind pedig a 8. ábra szerinti berendezés a 9. ábrán szemléltetett hidraulikus működtetésű alakító rekeszes szerszámmal is kiképezhető és ilyen módosított berendezés is, alkalmazható a változó falvastagságot biztosító eljárás végrehajtásához. Természetes az is, hogy a találmány szerinti eljárás megvalósításához alkalmazott berendezéseknél, melyeket folyadéknyomással működtetünk, szükség esetén a megfelelő pontokon alkalmas tömítésekkel kell kiképezni. A tömítés alkálim ázásának szükségességét lényegileg, ha nem is teljes mértékben, kiküszöbölhetjük a hidraulikában folyadék alkalmazása helyett lágy szilárd anyag felhasználásával, vagy nagyviszkozitású folyadékok igénybevételével,: melyeknél fölyadékbiztos tömítésre ninos szükség. A. találmány szerinti kialakításnál lehetséges továbbá, a- leírt szerkezeti elemek elhelyezésével a 30 vagy 130 keret felső részét' csavarok segítségével történő összeerősítés helyett vala-16 mely szokványos prés mozgatható fejrészének felszerelni, ugyanakkor a keret alsó részét pedig a prés pámálemezére helyezni. A fejrész lefelé haladó mozgását használhatjuk ki a két 5 keretrész összeillesztéséihez és a tüske működtetéséhez. • A fentiekben ismertétett pereimet nyomó szerszám 53 peremei 2Q2 legömbölyített részekkel is kiképezhető, áínint azt a 11. ábra szem-1° lélteti, hogy ily módon az 1., ill. 2. ábrán szemleltetett -21, ill. 121 húzott tárgyakat legömbölyített sarkokkal lehessen előállítani. Előnyösen a' 20 legömbölyített részek külön betétek lehetnek, amelyek nem függnek össze a 47 15 szerszámtestekkel és azokhoz megfelelő módon hozzáerősítihetők, mint pl. fecskefarkkötés alkalmazásával. Az általánosan ismert eljárások szerint. ilyen módosított oldalt nyomó szerszámok alkalmazása esetén a nyersdarabot 'meg-' 20 felelő módon előmunfcáljuk. Meg kell említenünk továbbá, hogy a leírásban több ízben említett >,nagy hidrosztatikus nyomás" kifejezés viszonylagos kifejezés és ter-25 mészetesen a húzandó anyag nyújthatóságától vagy rtdegségétől, a húzás mélységétől függően nagyobb vagy kisebb mérvű hidrosztatikus nyomás szükséges a munkadarabon, hogy az alakítás kívánt mértéke a munkadarab repedése 30 nélkül lehetővé váljék. Ennek a hidraulikus nyomásnak a mértékét az szabja meg, hogy az anyag megfelelőén nyújtható légyen ahhoz, hogy alakítása repedés nélkül elvégezhető legyen. A szükséges hidrosztatikus nyomás mér-35 vét adott húzási művelethez az előbbiekben említettek figyelembevételével kísérleti úton : állapíthatjuk meg azonos nyersdarabok egy bizonyos' szériáján végrehajtandó mélyhúzási műveletek segítségével, a nyomás folytonos nőve- , lésével, megfigyelve a mélyhúzás minőségét, az esetleges repedezések jelentkezését és a -falvastagság megfelelő szabályozhatöságát. Ezeknek megfelelően történik a hidrosztatikus- nyomás növelésé. •-.'•-••X -•••' 45 Magától értetődően számos eljárási változat lehetséges anélkül, hogy túllépnénk a találmány oltalmi körét. 50 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szilárd alakítható anyagból ké-, , szült nyersdaräb húzására, azzal jellemezve, hogy a nyersdarab alsó és felső felületén része-55 ket határolunk körül, a nyersdarab kerületi felületén nyomóerőket működtetünk és ezekkel, valamint a körülhatárolás okozta reakcióerökkel a nyersdarab nyújthat óságát növeljük és a megnövelt nyújthatóságú nyersdarabot ala-60 .

kítószerszámon húzzuk vagy vezetjük keresztül. "-•'.--2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tüskét a nyersdarab' középső részébe és az alakító-65 szerszámba vezetjük. 8