156554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és öntőforma műanyagból készült ablakok előállítására

3 156554 4 -illetve a tok profil lehetséges legnagyobb teljes keresztmetszetének nagyjából megfelelő csőkeretet helyezünk el, mely a későbbi ablakok veretrészeit, valamint a később behelyezendő működtetőkar és hasonlók elhelyezésére szolgáló vágatokkal van kiképezve. Ezeket a cső alakú kereteket azután centírozott helyzetben a kész daraboknak a forma által rögzített külső keresztmetszete szerint, egy darabban, öntő gyantával vesszük körül. A tóik előállítására szolgáló öntőformáiba íz ablak hillentésére szolgáló későbbi alsó oldalán, a záró véreteknek megfelelő helyzetben, ovális keresztmetszetű fémhüvelyt öntünk be, melyet mélyebben alakítunk ki, mint a rögzítőcsap előre meghatározott zárási pályája és ennek szabad végei billentett helyzeitben a beöntött hüvelyekbe nyúlnak. Billentett helyzetben az ablak rögzítése ezekben a hüvelyekben történik. A hüvelyeken a csap végén kialakított •kivágásokba nyúló biztosítószervek vannak, melyek nem megfelelő működés ellen biztosítanak. Ilyen biztosítóelemként biztosítócsavarokat vagy hasonlókat alkalmazhatunk. Az ablakszárnyak forgó vagy billenő működését biztosító záróiveretek és a működtető szervek az ablakszárny függőleges oldalán a beöntött csőidom vágataiban vannak elhelyezve. A találmány egy további jellemzője szerint, a műanyagablakok élőállítására alkalmas eljárást úgy végezzük, hogy a tok kialakítása közvetlenül az ablakszárnyból történik. Éhben az esetben a külső és belső formarésziből álló Öntőformáiban, melynél a formarészek az ablakszárny tömátőprofilj'ának körzetében a körszeletkeresznmetszetű tömítőprofilnak megfelelően vannak kiképezve, az ablakszárnyakat és a belső formarész eltávolítása után a tokot a -tömítőprofil kialakítása után kiontjuk, az ablakszárnyat és a tokot közösen alakítjuk ki és ezt követően egymástól szétválasztjuk. A találmány szerint előállított ablakok előállítási folyamatát a csatolt rajzok kapcsán kiviteli példáikon ismertetjük. A rajzok szemléltetik az ablak kialakítását és az alkalmazott öntőformáikat is. Az 1. ábra az ablakkeretet a behelyezett ablakszárnnyal elülről mutatja, a 2. ábra az ablakszárny előállítására szolgáló öntőforma függőleges metszete, a 3. ábra az ablakkeret (tok) előállítására szolgáló forma megfelelő keresztmetszete, és a 4. ábra függőleges metszet a találmány szerint kialakított falba beépített zárt ablakra vonatkozóan. Az 5. ábra részletrajz a tok alsó lécébe beöntött, a zárócsap számára szolgáló vezetőhüvelyről, a 6. ábra a találmány szerinti ablakszárnynak két formarésziből álló öntőformába történő öntését szemlélteti függőleges metszetben, a toknak az ablakszárnyból történő közvetlen kialakításával, a 7. ábra pedig a toknak a 6. ábra szerinti előállításálhoz szükséges öntőforma függőleges metszete. A találmány szerint előállított ablak 1'ablakszárnyból és 2 tokból (ablakkeretből) áll. Mindkét rész egy darabból van öntési eljárásban előállítva és az előállítás folyamatát a tovább'iak-5 ban kiviteli példa alapján részletesen ismertetjük. Az ablakszárnyról, alapformát — példaképpen fából — készítünk, melynek külső méretei teljesen pontosak és amelyet magasfényű lakk-10 réteggel vonunk be, mely teljesen sima felülettel keményedik meg. Az alapformát formaszekrénybe helyezzük, mely fából készült keretként állítható elő. Az alapformát ezután választóréteggel, példaképpen szilikontartalmú vá-15 lasztóanyaggal kenjük be minden oldalán, amelyre száradás után szobahőmérsékletén keményedő gélt hordunk fel. A gélt a gélezés után további 2—3 mm vastag réteggel látjuk el, és ez a két réteg alkotja a forma belső terének „0

későbbi felületét. A tulajdonképpeni formát a fent említett közbenső rétegek teljes keményedése előtt döngölőmasszáből állítjuk elő, mely képlékeny, keményedő műanyag-, ill. műgyantamasszából áll és „5

amelyet valamely töltőanyaggal, így alumíniumszemcsével, vagy fevarahomokkal keverünk öszsze. A választófelületnek ä felső és alsó formarész között történt felvitele után a felső részt is tele döngöljük és a teljes formát a keménye,0

dés meggyorsítása érdekében előnyösen melegítjük. A melegítési hőmérsékletetaz alkalmazott döngölőmassza összetételének megfelelően állapítjuk meg. A megkeményedett formából az alaipfoirmát kiemelhetjük és így tetszés szerinti ^5

ablakszárny öntéséhez a műanyagforma rendelkezésre áll. Az 1. ábrán az öntendő 1 ablakszárnyat a forma belső terének alakjában szemléltetjük, a forma maga a 10 alsórészből és 11 felsőrésziből 40 áll. A döngölőmasszába, melyből a formarészeket kialakítjuk, 12 erősítő vasbetétéket helyezünk. Felül a 13 beöntőnyílás van kialakítva. A formának az öntés során való összekötésére 14 és 15 rögzítőszervek szolgálnak, melyeket vázla-45 tosan szemléltetünk. Előnyösen a 10 és 11 formarészeket csukló segítségével összecsukhatóan kapcsoljuk össze. A 2 tok (ablakkeret) előállításához is a fent leírt öntési eljárást alkalmazzuk. A felhasznált 50 választáanyagok, közibenső rétegek és döngölőmasszák is azonosak. Egy találmány szerinti további jellemzőt azonban az biztosít, hogy az 1 ablakszárny — külső felületének egy részén — körív keresztmetszetű 3 határolórésszel van ki-55 alakítva és ez a körív keresztmetszetű 3 határolórész a 2 tok alapformájának előállításához párihuzaimosan vonalvezetéssel az 1 ablakszárnynak a 2 tokon történő kialakítása folytán van előállítva. Ebből a célból egy kész 1 ablak-60 szárnyat forma'keretibe belyeziünk és így az alsó forma felülete a 2 tok későbbi előállításához adva van. Ezután a formakeretet gyorsan keményedő öntőgyantával úgy töltjük meg, hogy a körív alakú 3 határolórész pontosan legyen 65 kialakítva. A 2 tok további határvonalait a for-2