156554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és öntőforma műanyagból készült ablakok előállítására

156554 5 6 mának fent leírt módon, történő előállítása útján alumíniumszemcsévél kevert döngölöm aszszával alakítjuk ki. Ezzel egyidőben történik a falazatba csatlakozó nyúlványok kialakítása is és mint a találmány további jellemzője az 1 ablakszárny külső élén a kiugró 20 orrok vannak kialakítva. Továbbá a későbbi vízlevezetőben lefolyónyílásdkkal együtt a vízlevezető vályút is egyidejűleg kiképezzük. Ezután a 3. ábra szerinti 2 tok előállításához szükséges forma a 30 alsó részből, a 31. felső részből és a 33 beöntőrésből áll. A 31 felső részben a 32 erősítőbetétek vannak elhelyezve. A formarészék összekapcsolására szolgáló eszközöket ugyancsak csuklószarűen alakíthatjuk ki. Az egy darabból álló 1 ablakszárny és 2 tok öntését az ablakszárnyra vonatkoztatva az alábbiakban ismertetjük. A 2. ábra szerinti nyitott forma belső terébe 40 csőkeretet helyezünk, mely az 1 ablakszárny teljes alakjának lehető legnagyobb keresztmetszetét foglalja el, amint azt a 2. ábra mutatja. A formát önmagában ismert választóanyaggal kenjük be, összezárjuk, majd a 13 beöntőnyílásotn. keresztül, mely beöntőnyílásként és szellőztető nyílásokként a forma teljes kerületén végighalad, öntőgyantával öntjük ki és pedig előnyösen egyidejűleg több helyen. A 40 csőkeretbe az ablakszárny későbbi működtetéséhez szükséges vezető rudakat, valamint tartó és billentő csapokat behelyezzük. A vezetőrudakat az ábra 50-nel jelölt helyen vázlatosan szemlélteti, ugyancsak vázlatosan az 51, 52, 53 és 54 tartó- és billentőcsapok elhelyezését mutatja. A működtetésre szolgáló szervöket, mint billentőfcar vagy hasonlók, az ablakszárny felületére helyezzük el és a 40 csőkeret 55 és 56 helyen felületi bevágásokkal vain kiképezve. A működtető szerveket ezekbe a kivágásokba kívülről helyezzük be, miután ezeken a helyeken a vékony öntőgyanta réteget eltávolítottuk. A .2 tok előállításakor az öntési eljárást a fentiekben ismertetett módon a 3. ábra szerinti forma felhasználásával végezzük. A tok forma alsó élén öntés előtt ovális 60 hüvelyeket helyezünk el, melynek mélysége nagyobb, mint a. zárócsap, pl. 51 csap előtolási útja. A 60 hüvelyt előnyösen 61 közbenső fenékkel képezzük kii, melyen az 51 csap átmérőjének megfelelő méretű nyílás van. Az 51 csap szabad végén 62 kivágás van, melybe 'csúcsával a 63 biztosító csavar nyúlik, hogy így esetleges hibás működés ellen biztosítsuk. Az 5. ábra az (51 billenőcsap részére alkalmas 60 hüvelyt ábrázolja, melyre a leírás során még részletesen visszatérünk. A 2 tok előállításához a forma belső terének lőhető legnagyobb keresztmetszetét négyszögkeresztmetszetű csővel béleljük ki, melyet a 3. ábra szaggatott vonallal mutat. Öintőgyantáként hígfolyósan feldolgozható epoxigyantát alkalmazunk, mely szobahőmérsékleten keménySzak meg és amely a pontos alakítást lehetővé teszi. A különválasztottan és méglis egydairaibban -előállított 1 ablakszárnyat és 2 tokot a 4. ábra szerint úgy állítjuk össze, hogy a körívszerűen kiképzett 3 határolárészek egymáson fekszenek é& így az 1 ablaksziáirny részére a 2 tokban vezetést biztosítanak az ablaknak akár minit forgatható, akár pedig mint billenöaiblakként történő alkalmazása esetén. A mindkét önmagában ismert működési rendszerbe való átkapcsolás az 55 és 56 működtető szervek segítségével történik, melyek az 50 vezetőrúddal fogas hajtás vagy hasonló útján vannak összekapicsolva. Az 51 zárócsapnak a 60 hüvelybe való hatolásának méretezése a csapot az ablakszárny elfordításához szabaddá teszi, melyet azután példaképpen az 52, 54 csapok körül elfordíthatunk. Az 51 csap szabad végének a <60 hüvelybe való visszavezetéséível, illetve a 61 közbenső fenékben levő 64 kivágásig való visszavezetésével az 1 ablakszárnyat billenőablakként használhatjuk, miután az 53 és 54 elzárócsapokat .visszahúztuk. Az 51 és 52 csapok ekkor az 51 csapnak az 5. ábrán szaggatott vonallal jelölt helyzetébe jutnák, mely a fémből készült ©0 hüvelyben a billentett helyzetben alá van támasztva. A 3 körívkeresztmetszetű batárolórésznek öszszeillő módon való közvetlen kialakítása oly módon is végezhető, hogy a 2 tokot közvetlenül minden egyes ablakszárny részére külön-külön alakítjuk ki. A 2 toknak az 1 ablakszárnyból való közvetlen kialakítására alkalmas formát a 6. és 7. ábra szemlélteti; ez külső rögzített 70 fonmairészből áll, mely az előállítandó ablakszárny és ablakkeret (tok) alakjának felel meg. A 70 forimarészbe, melynek 70' szakaszát eltávolítlhatóan képezzük ki, hogy így a kifogástalan kialakítást biztosítsuk, mozgatható 71 foirmarészt helyezünk, mely ebben a helyzetben a 70 formarésszel az előállítandó 1 ablakszárny alakjának felel meg. Mindkét 70 és 71 formarész, melyeket előnyösen alumíniumból állítunk elő, a 3 • körívkeresztmetszetű határolóirész vonalában ennek a töimítőprofiilnak megfelelő alakkal van kiképezve. A két 70 és 71 formarész részére a választóvonal a 3 ikörívkeresztmetszetű rész közepén van, de lehet a 3 körívkeresztmetszetű határolórész középvonalán kívül is, ha az ablakok előállításához más alakot és más méreteket kívánunk felhasználni. Az ablakszárny és a tok öntése a kétrészes 70 és 71 forma segítségével töirténik a 6. és*7. ábra szerint oly módon, hogy először az 1 ablakszárnynak megfelelő, a 70 és 71 formarészékkel kialakított belső tértbe visszük be az öntőgyantát. Lehetséges továbbá a 71 formarésznek a 70 forimairészbe való behelyezése előtt a formába csőkeretet beilleszteni, mely az 1 ablakszárny teljés alakjának lehető legnagyobb keresztmetszetű részét foglalja el. Ebben a csőkeretben helyezzük el az ablakszárny későbbi működtetéséhez szükséges vezetőrudakat, valamint a tartó- és billenitőcsapokat. Megfelelő szilárdság elérése után, azonban még az 1 ablakszárny teljes keményedése előtt, a 71 formárészt kiemeljük a formából, amint azt a 7. ábra mutatja. Ezután az előnyösen fémből készített, négyszögkeresztmetszetű 42 csövet behelyezzük 10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 3