156494. lajstromszámú szabadalom • Szalma, széna vagy hasonló kötegek önműködő szállítókocsira rakodó szerkezet

3 156494 4 gáló olyan szerkezetből áll, amely felrakószerkezetként van kialakítva. Ennél a szerkezetnél a felvevőszerkezet által'talajról felvett kötegek egy a szállítókocsira keresztirányban elhelyezett fenékre vannak tolva. Erről a •felrakószerkezet veszi át a kötegeket, amely felrakószerkezet egyidejűleg a kocsi elülső részét képezi, ezeket fölfelé szállítja és egy a rakodó magasságig érő, egymásra rakott kötegoszlopot alakít ki. Ha az oszlop eléri a rakodási magasságot, akkor a felrakott kötegeket hátrafelé, a kocsi rakfelületére tolják, amely rakfelület hátrafelé billenthető tartólapként van kiképezve. A szállítókocsi e rakfelülete előtti elülső végénél elhelyezett felrakószerkezet lényegében két vagy több emelővillából áll, amelyek függőlegesen elhelyezett vezetékekben felfelé és lefelé mozgathatóan vannak vezetve. Az emelővillákat vagy egy kényszerpályával vezérelt emelőrudazat, vagy egy-egy hidraulikus henger közvetlenül hajtja meg, és az utóbbi esetben az emelővillák járulékosan még vagy egy függőleges tengely körül elfordíthatóan, vagy vízszintes irányban eltolhatóan vannak kiképezve. Ez nem kerülhető el. Az emelővillák emelőrudazaton keresztüli meghajtása következtében költséges és bonyolult szerkezet jön létre, amely a szállítókocsi előtt van, és a szállítókocsi össz-hösszát jelentősien megnöveli, úgyhogy a kocsi össz-hosszára vonatkozóan kedvezőtlen raktérkihasználás jön létre. Az emelővillák hidraulikus hengerek révén való közvetlen hajtása esetén a, fölfelé és lefelé való mozgás hajtása mellett járulékos hidraulikus hajtásra van szükség az alternáló elforduló mozgások létrehozására. Ezenkívül ehhez a kivitelhez sok vezérlőszeleppel kiképzett, bonyolult hidraulikus vezérlőrendszer szükséges, mivel az emelő villák nem folyamatos egyes mozgásait egymáshoz viszonyítva pontos beállítással kell végezni. Ezek a körülmények a felrakószerkezet árát és üzemzavarra való hajlamosságát kedvezőtlenül befolyásolják, úgyhogy ezek a szerkezetek sean tudtak eddig a gyakorlatban elterjedni. A találmány feladata olyan szerkezet létesítése, amely a mezőgazdaságban dolgozóknak lehetővé teszi a szalmából, szénából, vagy hasonló anyagból álló kötegeknek egy dolgozó munkájának felhasználásával való önműködő felrakását, és amely szerkezeti, méret, valamint az ezekből adódó tulajdonságai következtében, továbbá ár szempontjából a legkülönbözőbb nagyságú és gazdasági értékű mezőgazdasági üzemek számára is gazdaságassá teszi ennek felhasználását. Emellett a kötegek talajról való felvételére és a felvett kötegek rakfelületeik terében való szállítására szolgáló szerkezetnek olyan kialakításúnak kell lenni, hogy ez a kötegeket egyszerű eszközökkel és önműködően a rakfelületen egymás fölötti megfelelő helyzetbe hozza. A kötegek felfelé szállítására szolgáló ismert szerkezetek egy a rakodótér hosszoldalánál, előnyösen az elülső homlokfal közelében elhelyezett, ferdén emelkedő szállítók. Ismertek olyan szerkezetek, amelyek a talajon fekvő bálákat, kötegeket felveszik, és hozzávetőlegesen a szállítókocsik rakodófelülete magasságába fölszál-5 lítják. A szállító fölső végénél a bálákat, ill. kötegeket egy kezelőszemély leveszi és a szállítókocsi rakodóterében ezeket egymásra rakja. Az ilyen szerkezet azonban olyan kocsikhoz, amelyek önműködő egymásra rakásra szolgáló 10 szerkezettel vannak ellátva, nem alkalmas, mivel a rendfelszedő sajtológép által előállított négyszögletű kötegek a talajon a kocsi haladási irányában hosszoldalukkal feküdnek, ugyanakkor a szállítókocsin rendszerint a haladási 15 irányra hosszoldalukkal keresztirányban kell ezeket egymásra rakni, minek következtében a kötegeket 90°-os szögben el kell fordítani. Ezért egy ismert, önműködő felrakószerkszethez való kötegrakónál a szállító felső végén külön bil-20 lenőszerkezet van elhelyezve, amely a szállító által hosszirányban felemelt kötegekét 90°-os szögben elbillenti és ezeket ezáltal keresztirányba állítja, mint ahogyan ezeknek a szállítókocsin feküdni kell. Ezek a kötegek gépi 25 rakodásához ismert szállítók még a járulékos, szükséges billentőszerkezetek következtében nagyon költséges, és a szerkezeti kialakításuk eredményekérit meghibásodásra hajlamos megoldások, amelyek nem csak a kocsi össz-árát 30 növelik meg jelentősen, hanem ezek össz-hoszszát és szélességét is, minek eredményeként a mezőgazdasági viszonyok között szükséges mozgathatósággal és tolatóképességgel nem rendelkeznek. 35 Egy másik, önműködő felrakószerkezettel ellátott kötegrakodónál az elülső végen ferdén emelkedő, ív alakban kiképzett szállító van elhelyezve. Ez a szállító egy tartófenékből, hátfalból és elülső falból áll, amelyek saroklemez 40 révén vannak a szállítókocsira függesztve és a kocsin való szállításhoz ezek lébillenthetők. A hátfai utazási irányra keresztSén levő részén vivőeszközökkel ellátott lánc van, amely a gyors haladás folyamán a szállító fenekére tolt 45 kötegeket megfogja, ezeket '90°-os szögben elfordítja és a szállító egy a haladási irányra keresztben levő szállítószalagjára tolja. Ennek az ismert szállító kivitelnek a költséges és bonyolult kialakítása mellett hátrányos 50 tulajdonsága, hogy a learatott, földön levő kötegeket nem tudja biztosan megfogni, mivel ezeket a haladás folyamán mindenféle szállítóeszköz segítsége nélkül kell a szállítóba, pl. szánra tolni, mielőtt ezek még a hátfalnál levő , gg keresztszállítólánic terébe jutnának. Különösen nem sík talaj esetén ez gyakran zavarokat és kellemetlen üzeimmegszaikításokat okoz, mert nincs lehetőség arra, hogy a szállító elülső végét oly pontosan csúsztassuk a talaj felületén, 60 hogy a szorosan a learatott föld fölött, illetve földön fekvő bálák, illetve kötegek alá tudjon nyúlni. Mivel találmányunk azt tűzte ki feladatául, hogy kötegek önműködő rakodásához olyan 65 szerkezetet létesítsünk, amelynél valóban egyet-2