156491. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet vasúti járművek sűrített levegővel működtetett fékberendezéshez

s 156491 6 3. a fékterek kiürítése az L főlégvezeték kiürítése útján és a főlégvezetékben depresszió létesítése. 1. eset: A működtetés előtt a 31 és 32 dugatytyúkamrákban a külső légnyomással egyenlő nyomás uralkodik. így a 21 nyomólemez a 42 nyomórugónak a 29, 33 és 18 alkatrészek útján átvitt hatása alatt a 22, 23 és 24 szelepszár-végeken fölfekszik. Ha a 48 vonórúd segítségével a 43 működtető emelőkart balra húzzuk, akkor felső pereme a 45. ütköző jobboldalán fölfelé billen, a 18 nyomórúd pedig a 21 nyomólapnak a 34 ütközőn való felfekivéséig fölnyornódik. A 42 nyomórugó hatására ezt az elmozdulást "29 emelődugattyú is követi. A fölfeléhaladás következtében a 2, 3 és 4 légtelenítő szelepek fölemelkednek 6, 7 és 8 üléseikről, majd röviddel utánuk az 5 légtelenítő szelep is felemelkedik 9 szelepüléséről. Az A vezérlökamráíban uralkodó nyomás 39 csatornán és 40 szelepkamrán keresztül a 32 dugattyúkamrában is beáll. Ezáltal megnövekszik a 29 emelődugattyú által fölfelé kifejtett nyomóerő. A 36 szelepház-térben ékkor középnyomás lép fel, amelyet a 12, 13 és 14 csatlakozócsonkokon és a 41 gyűrűs fojtáson át beáramló, valamint a 37 szelepház-furaton kiáramló nyomólevegő határoz meg. Az A, B és R tartályok, valamint a C fékhenger tehát a 37 szelepházfuraton keresztül ürülnek ki a külső levegő felé. Még valamennyi szelepház-tér teljes kiürülése után is megmarad minden elem eredeti helyzetében, mert a 42 nyomórugó feszítőereje nagyobb, mint a négy darab 10 szeleprugóé együttesen. A fékrendszer ismételt feltöltése után a 29 emelődugattyú már az L főlégvezetékben uralkodó csekély nyomásnál is lefelé tolódik. Ilyenkor a 2, 3, 4 és 5 légtelenátőszelepek követik ezt a mozgást, és a 6, 7, 8 és 9 szelepülések szorosan lezárulnak. 2. eset: Működtetés előtt a 31 dugattyűkamrában az L főlégvezeték nyomása uralkodik, a 32 dugattyükamra légtelenítése pedig 39 csatornán, 40 szelepkamrán, a 41 gyűrűs fojtáson, a 36 szelepháztéren és a 37 szelepház-furaton keresztül történik. A 29 emelődugattyú 36 ütközőn fekszik, és valamennyi alkatrész az ábrázolt helyzetben van. Működtetéskor egyedül a 18 nyonnórudat toljuk fölfelé, a 21 nyomólap pedig fölemeli a négy légtelenítőszelepet. Az A vezérlőkaimra erősen megnövekedett nyomása a 32 dugattyúkamrában is kialakul, és a 29 emelődug attyút egészen a 33 záróelemhez való ütközésig tolja. A 36 szelepház-térben — mint fent leírtuk — középnyomás áll be. Az A vezérlőkamráiban és a 3:2 dugattyúkamrában uralkodó túlnyomás a 41 gyűrűs fojtáson a 36 szeleptház-térbe áramlik egészen addig, míg a 32 dugattyú-kamrában valamivel kisebb nyomás áll be, mint a 31 dugattyúkamrában uralkodó nyomás, amely utóbbi egyenlő az L főlégvezeték nyomásával. Ekkor a 29 emelődugattyú lefelé tolódik, a 2, 3, 4 és 5 szelepek bezárulnak, és a túlnyomás megszűnik. 3. eset: Az L főlégvezeték kiürítése után a 31 és 32 dugattyükamrákhan a külső levegő nyomása uralkodik. Ekkor a 21 nyomólemez a 42 nyoimórugónak a 29 emelődugattyún, a 33 záróelemen és a 18 nyomórudon keresztül közvetített nyomására a 2, 3 és 4 légtelenítőszelepek 22, 23 és 24 szárvégeihez szorul. Az 5 légtelenítő szelep 25 szárvége és a 21 nyomólemez között a 9 szelepülés magasabb fekvése következtében valamelyes köz marad. Ha most a mozdonyban elrendezett vákuumszivattyú az L főlégvezetéklben depressziót létesít, akkor a 29 emelőidugattyún — a 31 és 32 dugattyúkamrák közötti nyomáskülönbség következtében — fölfelé irányuló erő lép föl, amely a 33 záróelemen és a 13 nyomórudon keresztül a 21 nyomólemezre hat. Ez az erő a 21 nyomólemez alsó részét középpontjaiban támadja, és azt a 2 légtelenítőszelep állítóerejének legyőzése után a 23 és 24 szárvégek támaszfcodópontjai által adott vonal körül elbillenti. A 2 légtelenítőszelep ekkor teljesen fölemelkedik, is a kapcsolás úgy zajlik le, mint ahogy azt az 1. esetben leírtuk. Ugyanekkor a 18 nyomórúd a 21 nyomólemeznek a 34 ütközőn való felfekvéséig fölemelkedik, és az 5 légtelenítőszelep :

s megnyílik. Minthogy tehát az emelődugattyúnak csak az A tartály légtelenítőszelepét kell fölemelnie, és ez közelebb is fekszik az emelődugattyú tengelyéhez, mint a másik két szelep, ezért már a főlégvezetékben uralkodó egészen kis depresszió is elég a kapcsolási folyamat megindításához. A leírt kiviteli példa négy légtelenítőszeleppel ellátott szerkezetre vonatkozik. Ez a szokásos szelepszám terjedt el az ismert kormányszelepeknél. Jelen találmány keretébe tartoznak azonban a három és a négynél több légtelenítőszeleppel ellátott kormányszelepek is. A kapcsolási folyamatot azonban utóbbi esetben is csak három légtelenítőszelep vezérli depresszió. segítségével. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolószerkezet vasúti járművek sűrített levegővel működtetett fékberendezéseihez, amelynek híáromnyamásos kormányszelepe legalább két egymás mellett függőleges tengelyirányban elrendezett légtelenítőszeleppel van ellátva, amely légtelenítőszelepek közül egy minidig az állandó nyomású kamrával, és a segédlevegőtartállyal van összekapcsolva és amelyek kapcsolókar útján, nyomórudon keresztül, saját rugóerejiükkel ellentétes irányban mechanikusan működtethetők, és amelynek továbbá a légtelenítőszelepeit a fővezetékben uralkodó nyomassál ellentétesen rugó és az állandó nyomású kamrából áramló nyomólevegő tartják nyitva és ütköztetik a működtető nyomórúdhoz képest eltolhatóan elrendezett emelődugattyúval és amely emelődugattyút a nyomórúddal a légtelenítő szelepekre nyitó értelemben ható csúszó-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3