156480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mosó- és tisztítószerkészítmények folyamatos előállítására
3 156480 4 ség, ez utóbbiak pedig nem tartoznak a mosást elősegítő adalékanyagok körébe. A találmány feladata mosó- és tisatíitószerkészítmények porlasztásos módszerrel tönténő előállítása, amelynél csekély berendezés- és időigény mellett folyamatos gyártás esetén is jelentős energiamennyiségek megtakarítása válik lehetővé, ezenkívül a fentiekben felsorolt hátrányok is kiküszöbölhetők. A találmány éritelmében tehát mosó- és tisz• títószerkészítmények folyamatos előállítását oly módon oldjuk meg, hogy egy realkciórtérbe szilárd formában felhasználható mosószerkomponenseket, adott esetiben előmelegített gázárammal, előnyösen levegővel lebegésben tartunk és a gázáramba finoman eloszlatott, folyékony vagy megämlesztett mosószerkamiponenseket bepermetezünk. A további mosó- és tisztítószerkészítményekben előnyös komiponenseket Vagy a szilárd vagy a folyékony mosószerkomponenseklbe előre bekeverjük, vagy az egyes komponenseket külön-külön, azonban a többi komponenssel egyidejűleg a reakció'téribe bevezetjük. A folyékony vagy megämlesztett mosószerkomponensek vagy tenzidek, mint szappanok, alkilszulf átok, alkil- és arilszulfonátok, valamint ezen vegyületek származékai lehetnek, amelyeket önmagukban vagy egymással képezett keverékben adagolunk, vagy savas jellegű mosószertoamiponensek, mint zsírsavak, alkilénsavak, altóil- és arilszulfoinsavak, valamint ezek származékai, amelyeket ugyancsak önmagukban, vagy egymással való keverékben használunk. Folyékony, savas jellegű miosószerkomiponensek felhasználása esetén szilárd mosószerkompoinensként használt alkalikus sókat úgy állítjuk össze, hogy a végtermék összetétele a mosó- és tisztítószerek előírt recepbúrájának megfeleljen. Alkalikus sóként pl. karibonátok, hidroxilkarbonátok, alkalikus kémhatású fosztatok és metaszilikátok adagolhatok. A savas, semleges és alkalikus kémhatású sókon kívül szerves eredetű mosási segédanyagokat, mint fcarboximetilcellulózt, karboximetilkeményítőt, dextránit, karbamid^ormaldehidkondenzátumot, alkiíolamidokajt és optikai fehérítő szereket is alkalmazhatunk. A két finoman eloszlatott és különböző szemcseállapoíbú anyagcsoport egyesítési időponitjának megfelelő megválasztásával az előállított mosószerek tulajdonságait, főként azok szerkezetét előnyös módon és célirányosan befolyásolhatjuk. Korai anyagegyesítés esetén a szükséges kémiai vagy kémiai-fizikád reakciókat lefolytathatjuk és a granuláeió fokát a folyékony mosószerkornponensek nedvességtartalmától függően is változtaithatjuk. A beadagolt szilárd mosószetfkramponensek vízimegkötő képessége nem korlátozza a mosószer keverékbe bevitt víz mennyiségét, mivel a felesleges vízmennyiséget az adott esetben emelt hőmérsékletű gázáram segítségével részben elvezethetjük. Még ilyen esetben sem éri el a felihasznált hőmennyiség azokat az értékeket, amelyek a? emelt hőmérsékleten történő porlasztó szárításnál a víz elpárologtatásához általában szükségesek. 5 Ha a komponensek egymással történő reagáltatását is le kell folytatni, akkor a komponenseket folyamatosan, egyenáramban vagy ellenáramban vezetjük a reakciótértoe, mely előnyö-10 sen egy porlasztó toronyiból áll. A komponenseket legalább 3 másodpercig a gázáraimmal lebegésben tartjuk. A célszerű rövid reakcióidőket azáltal is elérhetjük többek között, hogy a bevezetett gázlban a vízgőz parciális nyomását emel-J5 jük. Ennek megfelelően pl. a levegő parciális vízgőznyomása gőz befúvaitásával és/vagy olyan anyagokkal való közvetlen hevítéssel emelhető, amelyeknél az elégetés közben reakciótermékként víz képződik. A komponensek finom el-20 oszlása és gázárammal történő örvényeltetése folytán nagy felület képződik, így az anyag- és hőcsere könnyen és élénken végbemegy. Ebből adódik az a lehetőség, hogy a reakciósebességet a bivitt gáz parciális vízgőznyoimásával erő-25 sebb mértékben megemeljük, mint ez reakciógyorsítószerek felhasználásával lehetséges lenne. A kialakult nagy felület miatt a reakcióhő felgyülemlése következtében kialakuló helyi túlhavülésiek kiküszöbölhetők. Az előmelegített ^ gázáram a mosásaktív komponensek nem szulfonált szennyezőinek megfelelő mértékű eltávolítását is lehetővé teszi a végtermékből. A savas jellegű komponenseket olyan finom 35 eloszlásban alkalmazzuk, hogy azokkal a szilárd, alkalikus jellegű sórészecskék egyenletesen nedvesíthetők legyenek és így a lefolyó gyors reakción kívül a részecskék aggloimerálódása is. vég bemen jen. Végeredményiben szem" esés, makroszkopikusan homogén és nem szétkever ődő tulajdonságokkal rendelkező végtermék állítható elő. A találmány szerinti - eljárás lefolytatásánál külön víz elpárologtatása nem szükséges. Még kristályvíz tartalmú alkalikus *5 sók vagy pótlólagosan beadagolt oldatok felhasználása esetén is, előmelegített gázárammal történő munka esetén, a szükséges hőmérsékleti értékek és ezzel a felhasználandó hőmenynyiségek nem érik el azokat az értékeket, ame-50 lyek a porlasztó szárításánál általában a víz elpárologtatósára szükségesek. Emellett a képződött reakcióhőt a víz elpárologtatásánál fel lehet használni és így az energiaszükséglet tovább csökkentthető, míg az ismert eljárásoknál 55 a reakcióhő külön eleyezetése szükséges. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák részletesebben szemléltetik. 1. példa: 60 6 m átmérőjű és 15 m magas porlasztó-szárítóberendezés porlasztótornyálbari 50 cm3 /h mennyiségű levegőt 13 att nyomású vízgőzzel közvetett módon 140 C°-ra hevítünk, majd tan-65 genciális irányban egyenáramban a porlasztó-2
