156467. lajstromszámú szabadalom • Triazin származék hatóanyagú szer a növényfejlődés befolyásolására
23 156467 24 R2 R3 R* Levél- Talaj -kezelés kezelés R2 R:i R'> Levél- Talajkezelés kezelés n-C4 H 9 CH3 CH3 7,1 2,3 H CH3 C2 Hg 7,4 5,0 CH3 CH3 C2 H 5 ' 7,9 3,9 C2 H 5 CH3 C2 Hg 8,2 5,4 i-C3 H 7 CH3 C2 H 5 7,7 3,9 C2)H5 CH3 n^C3 H 7 7,6 3,1 CH3 CH3 i-C3 H 7 7,4 , 3,4 C2 Hg CH3 i-CaH7 7,6 3,0 Í-C3H7 CH3, i-C3 H 7 7,4 2,3 CH3 C2 Hg C2 H 5 7,4 ' 4,6 C2 H 5 C2 H 5 C2 H g 7,4 4,9 1-C3H7 C->H5 C2 H 5 7,7 2,1 H CH3 n-C5 Hu 6,9 0,9 C2 H S (R 1 =C2H5) CH3 CH3 7,4 4,3 CH3 CH3 i-C5 H n 7,0 1,3 C2H5 CH3 i-CgHn 6,7 1,3 CH2 CH=CH 2 CH3 CH3 7,4 4,6 (CH2 ) 3 SCH 3 CHs. CH3 6,9 1,1 (CH2 ) 3 OCH 3 CH3 : CH3 7,4 4,0 CH2 CH 2 OH CH3 CH3 7,0 0 OC2 H 5 CH3 CH3 7,1 3,4 CH, C2 H, i-C3 H 7 ^NH NC -NH NC -NH NC H H H 7,0 7,4 6,7 IV. táblázat (X = SC2H S ; Ri = H) 2,4 1,3 R2 R3 R4 Levélkezelés Talajkezelés C2 H 5 CH3 CH3 7,7 4,1 C2 H 5 CH3 C2 H 5 7,4 2,6 Va. táblázat (X = OCH 3; Rí = = H) R2 R3 R* Levélkezelés Talajkezelés H CH3 CH3 7,4 6,0 CH3 CH3 CH3 7,6 6,6 C2 H g CH3 OH3 7,8 6,8 i-C3 H 7 €H3 CH3 8,0 5,7 H CH3 C2H5 7,7 5,1 C2 H 5 CH3 C2 Hg 7,7 5,4 CH3 CH3 .. i-C3 H> , 7,4 4,9 10 "15 20 25 30 35 45 50 55 60 65 C2 H 5 CH3 i-C3 H 7 8,0 4,6 i-C3 H 7 CH3 iJ C 3 H 7 7,6 3,6 CH3 C2 H 5 C2 H 5 Iß 4,3 C2H5 C2 H 5 C2 H 5 7,3 4,4 CH3 CH3 n-CgHn 6,6 2,6 CaHgíR1 = C2 H 5 ) CH3 CH3 7,4 4,3 (CH2 ) 3 OCH 3 CH3 CH3 6,9 4,0 (CH2 ) 3 Oe 2 Hg CH3 CH3 7,0 3,1 V(b. táblázat (X = = OC2 H 5; R1 = H) R2 R3 R4 Levél- Talaj -kezelés kezelés C2 lHg CH3 C2 Hg CH3 C2 H 5 (X=NHC 2 H 5 ) CH 3 CH3 C2 H 5 C2 Hg 7,7 7,0 6,4 5,7 4,3 1,3 VI. táblázat (Összehasonlítás az ismert triazinvegyületekkel) Helyettesítők a 4— helyzetben Levél- Talajkezelés kezelés Cl —NHC2 H 5 NH(CH2 ) 2 CN Cl — NH—i-C3 H 7 —NH(CH 2 ) 2 CN N: > —SICH 3 NH(CH2 ) 2 CN 40 Cl —NHC2 H 5 NHC2 H 5 Gl — NHC 2H 3 — NH—i—C 3 H 7 2,4 2,0 4,1 1,0 2.9 1,0 3,6 3,3 5,9 4,1 10. példa: Az alábbi kísérletekben a találmány szerinti vegyületeknek a talajban bekövetkező bomlását állapítottuk meg. Levegőn szárított agyagos termőtalajt 20% nedvességtartalomra állítottuk be. Az így előkészített talaj 2—2 kg-os mintáiba a hatóanyagot 5 ml acetonfoan oldva vittük be, 0,3 kg/h koncentrációnak megfelélő mennyiségben. Az anyagot azután fedett műanyag-edényekben 21 C° állandó hőmérsékleten tároltuk. Meghatározott időszaikokíhan mintáikat vettünk, ezeket edényekibe helyeztük és e talajmintáikba cukorrépa-csíranövényeket ültettünk. Az edényeket alulról öntöztük és 21 C° hőimérsékleten melegházban tartottuk őket. A fitotoxikus hatás 1 héttel a növények e kísérleti talajba való átültetése után állapítottuk meg. A növény %ban kifejezett károsodását az alábbi táblázat mutatja: 12
