156442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív szubsztiuált amidinek előállítására
156442 17 13 májában válik ki, olvadáspontja 214—215°. (A bázis alkoholos közegből sárga tűkristályok formájában állítható elő, olvadáspontja 213°, bomlik.) 14. példa: 22,5 g 2-klór-5-nitrobenzotrifluoridot (J. Org. Chem., 1957, 22, 300) keverés közben 325 ml etanolban oldott 67,8 g ón-(II)-klorid-dihidrát-oldatba csepegtetünk, amely 60 ml koncentrált sósavat tartalmaz. A beadagolás után az oldatot gőzfürdőn 30 percig melegítjük. Az alkoholt ledesztillálj űk és a maradékot 10 n nátriumhidroxid feleslegére öntjük. A felszabaduló olajos bázist éterrel extraháljuk, az éteres kivonatot vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és az oldószert ledesztiltláljuk. 4-klór-3--trifluormetilanilint kapunk, forrpont 118—120° /17 Hgmm, törésmutató >ni7°D = 1,5150. A termék kristályos formában is előállítható, olvadáspontja 38—39°. 5,9 g fenti anilinszármazék, 5,5 g di'ciándiamid és 15 ml 4 n sósav keverékét visszafolyató hűtő alatt 15 percig melegítjük. Melegítés után a reakcióelegyet lehűtjük, ekkor 6 g kristályos hidrogénkloridsó válik ki, amelyet vízből átkristályosítunk. A vizes közegből 4--klór-3-trifluormistil-fenilbiguanid-hidrogénkloridot kapunk, fehér leveles kristályok formájában, amelynek olvadáspontja 210—211°. 3.5 g előzőekben előállított biguanidbázis normál metánszulfonsavban képzett oldatát 95°-ra felmelegítjük, amikoris 25 perc eltelte után kristályos termék kiválása kezdődik, majd 2 és 1/2 óra állás; után a reakciókeveréket lehűtjük, a nyersterméket elválasztjuk és metanolból átkristályosítjuk. Fehér tűkristályok formájában l-amidino-3-(4-klór-3-trifluormetil)-feinilkarbamid-metánszulfonátot kapunk, amelynek olvadáspontja 239—240° (bomlik). 15. példa: 15,2 g 3-klór-4-ciánanilm, 16,8 g diciándiaimid és 50 ml 4 n sósav keverékét visszafolyató hűtő alatt melegítjük, amíg szilárd termék kiválása megkezdődik. A reakciókeveréket ezután 30 percig 100°-on tartjuk, ezután lehűtjük és szűrjük. A kiszűrt szilárd terméket szárítjuk és 200 ml alkohollal felmelegítjük. Az alkoholos oldatot lehűtjük, a kivált 23 g szilárd terméket elválasztjuk, alkohollal mossuk és szárítjuk. 3-klór-4-ciáinfenil-biguanid-nhidrogénkloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 257— 258° (bomlik). Ezt a terméket 300 ml forrponthőmérsékletű vízben feloldjuk és 10 n nátriumhidroxiddal meglúgosítjük Hűtés után a biguanid-bázist elválasztjuk és vízzel mossuk. A termék olvadáspontja 174—175° (bomlik), és a következő lépésben tisztítás nélkül felhasználható. 16,4 g fent kapott bázist 164 ml n-etánszulfonsavban feloldunk és az oldatot 2 óra hoszszat 100°-on tartjuk, majd lehűtjük. A kapott kristályos l-amidino-3^(3-klór-4-ciánfeml)-karbamid^etánszulfonát olvadáspontja 223—224" (bomlik). A terméket vízből vagy metanolból átkristályosítjuk, így színtelen prizmák formájában hasonló olvadás-bomláspontú terméket kapunk. A sót forró vízben feloldjuk és 10 n nátriumhidroxiddal meglúgosítjük. A mieglúgosított 'elegyből a bázis fehér leveles kristályok formájában válik ki, olvadáspontja 212—213". Ez az olvadáspont alkoholból történő átkristályosítással változást mutat. 16. példa: 1,52 g 3-klór-4-ciánanilin, 0,84 g diciándiamid és 20 ml n-etánszulfonsav keverékét 100°-o!n 2 óra hosszat melegítjük. Melegítés után a reakcióelegyet lehűtjük, a szilárd terméket kiszűrjük, megszárítjuk, majd alkoholban hevítjük. Az alkoholos közegből hűtésre nem oldható szilárd termék válik ki, amelyet összegyűjtünk és alkohollal mosunk. A kristályos maradék olvadáspontja 223° (bomlik), és a 2. példa szerinti etánszulíonáttal azonos. Ha N-etánszulfonsav helyett N-metáinszulfonsavat használunk, akkor a megfelelő metánszulfonátot állíthatjuk elő, amelynek olvadáspontja 249—250° (bomlik). 17. példa: 1,52 g 3-klór~4-eiánanilm, 1,68 g diciándiarnid és 30 ml n-sósav keverékét visszíafolyató hűtő alatt 15 percig melegítjük. Az oldathoz színtelenítő aktívszenet adunk, majd a forrponthőmérsékletű reakcióelegyet leszűrjük. A szűrletből l-amidino-3-(3-klór-4-ciánfenil)-karbamid-hidrogénklorid válik ki, fehér tűkristályok formájában, amelynek bomláspontja 250° körül van. A fentiekkel azonos terméket állíthatunk elő, ha 3-klór-4-ciánfenil-bigua!nidot rövid ideig visszafolyató hűtő alatt híg sósavval melegítjük. 18. példa: 1,74 g l-anilino-3-(3-klór-4-ciánfenil)-karbamid-etánszulfonátot 150 ml forrponthőmérsékietű metanolban oldunk, és az oldathoz 50 xtíí metanolban és 50 ml vízben feloldott 1,08 g szárított embonsavas nátriumot adunk. Az oldatot visszafolyató hűtő alatt melegítjük, amikoris néhány másodpercen belül l-amidino-3--(3-klór-4-ciánfenil)-karbamidHembonát kikristályosodik. A terméket szűréssel elkülönítjük, és vízzel mossuk. A mosott termék olvadáspontja 195° (bomlik). 19. példa: A 7. példa szerinti eljárással 3-klór-3-ciánan ilinbői a megfelélő urétánt, vagyis a 3-klór-4-ciánfenü-karbamiinsavas metilésztert állítjuk elő, amelynek olvadáspontja 136°. 4,5 g utóbbi 10 ID 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9