156420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienobenztiazepin-származékok előállítására

19 óra alatt ihozzácsepegtetjük 40,0 g nátriumhidr­oxidinak és 116 g 2-merkaptotiofénnek 800 ml vízmentes etanollal készült oldatált, majd a re­aikciákeveréket ezen a hőmérsékleten további 3 óra hosszat reagálni hagyjuk. Ezután 20°-ra hűtjük, a kivált csapadékát szűrőn elválasztjuk, és megszárítjuk. Négyszeres mennyiségű tolu­olból való átkristályosítása után tiszta 4-N,:N­-<di,metilszulfa;mi ailH2-niitröfeniil-J2-tie!niilszulfido i t kapunk 173—175° olvadásponttal. b) 4-N,N-DÍ!metilszulifiamoiil-2-amiiníoifenil-2'­-itienilszulfid 288 g 4-N,N-dimetilszulfamoil-2-nitrofenil-2'­-tienilszulfidnak, 2ili0 g vaspornak, 200 ml izo­propilálkoholnak és 1,35 1 víznek visszafolyató hűtő alatt forró keverékéhez 1 óra alatt keve­rés közben 170 ml 20%-os kénsavat csepegte­tünk, és a reakciójkeveréket további 4 óra hosz­szat forraljuk. 60°^ra való lehűtés után 1 liter kloroformot adunk hozzá, szobahőmérsékletre hűtjük, és leszűrjük. A szűredéiktől elválasztott kloroformos réteget 200 ml vízzel mossuk, káli­umkarbonát fölött megszárítjuk, és bepároljuk. Hatszoros mennyiségű vízmentes etanolból való kétszeri átkrisíályosítás után tiszta 4-N,N-di­metilszulf amoil- 2 -aminof enil->2' -itienilszulf időt kapunk 96—98° olvadásponttal. c) 4-iN,N-Dimetilszulfaimoil-!2-iizoc3ianatofenil­-2'^tiendlszulfid 130 g foszgénnek 900 ml toluollal készült ol­datához foszgén lassú bevezetése közben —5 — 0°-on kb. 1 óra alatt hozzácsepegteitjük 210 g 4^NjN-diimetil kzulf!a!mo;il-2-aíminoifenil-2'-tien!Íl­szulfidnak 1,1 liter toluollal készült oldatát. A foszgén bevezetését f oly tátva a reakciókevené­ket lassan 140° olajfürdőhőmérsékletre hevít­jük, és 15 percig visszafolyató hűtő alatt for­raljuk. Ezután kb. 1 óra hosszat száraz nitro­géngázt vezetünk bele a fölös foszgén eltávolí­tására, majd a reakiciókeveréket szárazra pá­roljuk, és a 'maradékot, a nyárs 4-iN,iN-dimetil­szulfamoil^2-izooia:natofenil-2'-J tie,nilszulfidot közvetlenül felhasználjuk a 12. d) példában leírt gyűrűzárási reakcióban. d) 7-N,'N-'dÍ!metilszUlfamiail-4,5-diihidrcHtieno­[2,3-b][il,5]benzatiazepin-4-on 21,6 g alumíniumkloridmak 175 ml o-diklór­benzolial készült szuszpenziójához' 100° belső hőmérsékleten 15 perc alatt bozzáicsepegtetjük 50 g 4-N,N-dimetiilszul lfamoil-2-izocianato;fenil­-2'-tienilszulfidnak 175 ml o-diklőrbenzollal ké­szült oldatát, majd a reakcióikeveréket 1 óra hosszat 150° belső hőmérsékletien reagálni hagy­juk. 20°-ra való lehűtés után a reakciókeveré- QQ ket 450 g jégre öntjük, és az ekkor keletkező keveréket vízgőzzel desztillálva az o-dikló:rben­zolt teljesen eltávolítjuk. A desztillációs mara­dékot szűrőre visszük, és megszárítjuk. Tizen­kétszeres 'mennyiségű toluolból való kétszeres 65 20 átkiristályosítás után tiszta 7-N,1 N-dimetilszulfa­imoil-4,S-'diihidro-Jtieno[2,;3-b] [ 1,5]benziatiazepin­-4-ont kapunk 190—1912° olvadásponttal. 5 e) 7-N,N-Dimetilszulfamoil-4-4dór-tieno[2,3-b]­[1 ,5]'ben:Zotiazepi'n 30 g 7-N,N-dimetii]szulfamoil l-4,5-diihidrio-i tieno­• [2,'3-fo] [l,5]foenz»tiazepin-4-onnak, 6,4 g N,N-di-10 metil^anilinmak és 200 ml xilolnak a keveréké­hez 140° olaj fürdőhőmérsékleten 1/4 óra alatt keverés köziben hozzácsepegtetünk 8,9 g fosz­faroxikloridot, és az így kapott reakcióké véreket további 2 óra hosszat ugyanazon a hőmérsékle-15 ten keverjük. Az ékkor keletkezett 7-N,N-dime­ti,lszul'fa;moiil-4-!klór-itie:no['2,!3Hb] [1,5] benzotiaze­pint elkülönítés nélkül felhasználjuk a 12. f) példában leírt reakcióhoz. 20 f) 7-N,:N-Di;mietilszulifamoiílj4^(4~m'etil-pipera­zinil-1 )-tiena[2,3-b]i[ 1,5] benzotiazepin A 12. e) példában megadott reakeióhő,mér­sékleten 1/2 órán belül a klórozás közben ke-25 letkezett 7-N,N-dimetilszulfaniioil-4-klór-tieno­[2,3-b] [1,5] benzotiazepiníhoz hozzácsepegtetj ük 44,1 g monometilpiperaziínnák 45 ml xilollal ké­szült oldatát, majd a reakiciókeveréket 5 óra hosszat keverés közben a reafeciáhőmérsékle-30 ten tartjuk. Szobahőmérsékletre valc lehűtés után 150 ml benzollal hígítjuk, majd 50 ml 3 n nátronlúggal és utána kétszer 75—75 ml víz­zel kimossuk. Ezután a benzolos oldatot 200 ml 15%jos vizes borkősavoldattal extraháljuk a 35 borkősavas kivonatot 100 ml benzollal mossuk, 50 ml tömény nátranilúggal meglúgosítjuk, és a kivált bázist 300 ml benzolban felvesszük. A bepárlási maradékot kétszer átikristályosítjuk 5-szörös mennyiségű acetonból. A kapott tiszta 10 7-:N,iNJ diimetilszulfía;moil-4-'(4--m l eitil-ipiperazinil)­-l)-tieno[;2,3-b][l,5]benzo'tiazapin 177—17ö°-on olvad. 13. példa: 7-Metilszulfinil-4-(4-metil-piperazinil-l)-. -tieno{2,3-b]í[l,5]benzotiazepint 10,0 g 7^metiltio-4-! (4-!metil-piperazinil-l)jtie­no[ß,3-ib] [jl,'5]benzotiazepint 100 ml etanolban oldunk, az oldatot etanolos hidrogénklariddal kongósavasra állítjuk be, és szárazra pároljuk. A bepárlási maradékot 100 ml etanolban és 40 ml víziben oldjuk, és keverés közben 110° für­dőn «mérsékleten 1/2 óra alatt hozzáicsepegtetjük 2,l9 ml 35,9 ! %-os hidrqgénperoxidnak 10 ml eta­nollal készült oldatát.' Visszafolyató hűtő alatt további 1 órai forralás után a reakciókeveré­ket vákuumban bepároljuk. A bepárlási mara­dékot 75 ml vízzel, 75 ml kloroformmal és 20 ml tömény nátronlúggal jól kirázzuk, és az el­választott kloroformos réteget 25 ml vízzel ki­mossuk. Vízmentes nátriumszulfát fölött való szárítás után hapároljuk. A bepárlási maradékot 10

Next

/
Thumbnails
Contents