156402. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sínáramkör
156402 lenőrizendő vágányszakasz túlnyomó részén belül bárhol. A tápegység egy előnyös kiviteli megoldása például visszacsatolt oszcillátor alkalmazása, amely a tengelysöntterhelés jelenlétében nem rezeg és ezáltal ilyenkor kimenő feszültsége nullára esik, míg különben meghatározott kimenő feszültsége van. Illesztésre előnyösen megfelelően megválasztott értékű RC-tiagot tartalmazó négypólusit alkalmazhatunk. A tápáramforrás egy másik lehetséges megolásánál egy visszacsatolt generátor meghatározott feszültséget, illetve nulla feszültséget adó kétállapotú multivibrator kimenettel rendelkezik és a tengelysiant-terhelés hatására nulla feszültségállapotra áll be. Egy lehetséges harmadik megoldásnál például söntgerjesztésű generátort alkalmazhatunk, melynek söntkörébe meghatározott alsó feszültség határ fölött áramat áteresztő elem, például Zener-dióda van sorosan kötve és a külső tengelysönt terhelés hatására lecsökkenő feszültség a gerjesztő söntfeszültság kimaradását idézi elő. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti sínáramköir mind egyenáramú, mind pedig váltakozó áramú kivitelben előállítható. Utóbbi esetben egyrészt megfelelő ohmos, másrészt a sínáramkör nem kívánatos induktív hatását kompenzáló kapacitív tagot tartalmazó illesztő RC-tagot kell beiktatni. A találmány részletesebiben a rajzok segítségével kerül ismertetésre, amelyek a találmány szerinti sínáramikör egy példakénti kiviteli alakjára vonatkoznak. Az 1. ábrán szereplő 1 tápegység a 3 négypólus közbeiktatásával a 4 és 4' pontokban csatlakozik a vágány 5, illetve 6 sínszálához. Egy tápegység csak egyetlen vágányszakaszt táplál. A 9 vevőegység is ugyanazokhoz az 5 és 6 sínszálakhoz kapcsolódik, de a szokásos biztonsági megfontolásokból kifolyólag nem a tápegységgel közösen a 4 és 4' pontokban, hanem az azoktól különválasztott és esetleg távoli 8 és 8' pontokban. Szabad vágányszakasz esetén, azaz a 7 járműtengely távollétében az 1 tápegység a 3 négypóluson át a megengedett minimális ágyazati ellenállás esetén is olyan nagy feszültséget és olyan .nagy Pi teljesítményt szolgáltat a 4 és 4' betáplálási pontokra, valamint olyan nagy feszültséget és olyan nagy Pj, teljesítményt a 8 és 8' pontokra, hogy a 9 vevőegység ez utóbbiakat érzékelve szabad vágányszakaszt jelez. Az eltérés a találmány szerinti sínáramkör működése és az eddig ismert sínáramköröké között akkor mutatkozik iirtieg, amikor a vágányszakasz a 7 járműtengely söntellenállása által foglaltságiba jut. Az eddig isimart sínáraimköröknél ugyanis a foglaltságra ellenőrzött vágányszakaszban levő tengely sömtellenállása elsősorban a 4 4' pontok és a 8 8' pontok közötti vágányszakasz feszültségátvitelére és/vagy teljesítményátvitelére, azaz a Pi és P2 teljesítmények hányadosára gyakorolt hatás segítségével hozta létre a vevőegységben a foglaltság érzékelését. A söntellenállás jelenlétének másik hatása, a Pi teljesítményt icsökkentő hatás esaik kismértékben vett részt a foglaltságérzékelés 5 kiváltásában, és Pi nullára csökkentése csak a tökéletes rövidzár, nulla söntellenállás ideális esetében lett volna elérhető. A találmány szerinti sínáramkörnél viszont a foglaltságra ellenőrzött vágányszakasz jelentős részén belül bár-10 hol jelenlévő, nem nulla söntelleinállás mellett is biztosítva van P* = O, azaz a vágány 4 .és 4' pontjainak, valamint 8 és 8' pontjainak nulla feszültsége, tehát a 9 vevőegységre jutó nulla feszültség,' azaz a vevőegység számára az igen-15 -nem jellegű foglaltságérzékelés. A találmány szerinti sínáraimköriben alkalmazott tápegység kimenő' feszültség-áram karakterisztikájának jellegzetes alakját a 2. ábra mutatja. Ilyen karakteriszitilkával rendelkező 20 tápegység például tranzisztoros . teljesítmény-oszcillátorral valósítható meg (lásd: Híradástechnika 1962. évi 5. szám, 161. old.). Ez úgy méretezendő, hogy egyrészt foglalt vágányszakasz esetién bekövetkezzék az oszcillátor le-25 állt állapota, azaz a foglaltságra ellenőrzött vágányszakasz jelentős részén belül bárhol jelenlévő, a vasútigazgatóság által előírt maximális érték és nulla közötti söntellenállások esetén létrejövő terhelőimpedanciák a kritikus 11 im-30 pedanciánál kisebb impedanciák 12 tartományába essenek, másrészt a szabad vágányszakasz mellett létrejövő terhelőimpedanciák még a megengedett minimális ágyazati ellenállás esetén is nagyobbak legyene, mint a 13 határ-35 impedancia. Az építőelemek villamos igénybevételére méretezésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a 13 határimipedanicia alatti tartományba eső termelőimpedandaik üzemszerűen, rendszeresen előfordulnak. 40 A 3. ábra a találmánynak példaként egy szigetelő sínkötés nélkül és/vagy szuperponálható sínáramkörnél megvalósított kiviteli alakjára vonatkozik és azt mutatja vázlatosan, hogy a vágány 8 és 8' pontja között mérhető U fe-45 szültség nagysága hogyan változik a söntellenállásnák a vágány 4 -és 4' betáplálási pontjaihoz viszonyított helyétől függően, tehát az 1. ábrán bejelölt x függvényében, nullánál nagyobb állandó értékű (pl. a vasút&igazgatóság álltai előírt 50 maximális értékű) söntellenállás esetén. A 14 egyenes a vevőegység vágányjelfogójárnak elejtéséhez tartozó sínfeszültségértéiket jelöli. A 15 görbe a 9 vevőegységre jutó, a vágányról a 8 és 8' pontoknál levett feszültséget mutatja ab-55 ban az esetiben, ha a 3 négypólus két átmenő vezetékből áll. A foglaltságra ellenőrzött vágányszakasz teljes hosszát az igen-nem jellegű 16 érzékelési szakasz hosszának, valamint az azzal határos, hagyományos 17 és 18 érzékelési 60 szakaszok hosszának az ^összege adja. A 15 görbe szerinti feszültséglefutást kapjuk akkor is, ha a 3 négypólus egyik vagy mindkét átmenő vezetékébe a más okból szükséges (a sináramkör szuperponálhatóságát biztosító) csatoló-65 kapacitásként olyan nagy C kapacitást iktatunk, 3
