156339. lajstromszámú szabadalom • Aktív földpotenciálkiegyenlítő kapcsolás váltakozóáramú mérőhidakban

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. IV. 15. Közzététel napja: 1969. II. 22. Megjelent: 1970. III. 20. (TO—721) 156339 könyvtár * *, Szabadalmi osztály: 21 e 29—36 Nemzetközi osztály: G 01 r Decimal osztályozás: Tóth Endre oki. villamosmérnök, Temesi Ernő oki. villamosmérnök, Zoltai József oki. villamosmérnök, Budapest Aktív földpotenciálkiegyenlítő kapcsolás váltakozóáramú mérőhidakban A találmány tárgya olyan aktív elemekkel működő új kapcsolás, amely a váltakozóáramú mérőhidak külső szórt impedanciáinak hatástalanítását az ún. földipotenoiálkiegyenlítés elvén oldja meg. 5 A földelési pont megválasztása szempontjából a mérőhidak két csoportba sorolhatók: vannak olyan mérőhidak, melyeknek egyik csomópontja földelt, és vannak Olyanok, ahol a földelt pontot a hídon kívül választják meg. 10 Felépítés és kezelhetőség szempontjából általában előnyösebb, ha a híd valamelyik csomópontja földelhető, de ennek a kapcsolásnak a használhatóságát több tényező korlátozza. Az egyik csomópontjukban földelt mérőhidak im- 15 pedanciáit rendszerint egyszeres, vagy többszörös, a mérahíd megfelelő pontjaihoz kapcsolt árnyékoló rendszer veszi körül. Az ilyen árnyékolások megnövelik a hídágakkail párhuzamosan kapcsolódó szórt kapacitásokat (amelyek 20 egy részét teszik ki az ún. belső szórt impedanciáknak). Ezek a szórt kapacitások megnehezítik, bizonyos frekvenciahatár fölött lehetetlenné teszik a híd belső kompenzációját, továbbá a mérendő impedancia általában változó 25 értékű szórt kapacitásokat visz be a rendszerbe, ennek kompenzációjáról külön kell gondoskodni, amli sokszor nehézkes, vagy éppenséggel keresztülvihetetlen. Igényesebb mérések esetén gyakran kívánatos, hogy a mérendő impedan- 30 cia is különleges árnyékolással legyen körülvéve, aimi többnyire nehezen oldható meg. Mindezek a tényezők a rendszer alkalmazhatóságát pontosság illetve frekvenciahatár szempontjából erősen korlátozzák. Ezt a földelési rendszert elsősorban olyan mérőhidakban alkalmazzák, ahol az impedancia jellegét meghatározó, egyetlen komponenst kell csupán mérni (pl. tekercsek esetébein kizárólag az induktivitást). Az előbbi földelési rendszer hibáitól mentesek azok a mérőhidak, melyeknek egyik csomópontja sincs közvetlenül földelve. A földelt pontot a hérőhídon kívül választják meg, ehhez kapcsolják a híd valamennyi eleimét körülvevő árnyékolást. A külső földelt pont alkiaíknazása a szórt impedanciák vonatkozásában azt jelenti, hogy a szórt impedanciákat hatásuk ül. konipenzálhatóságuk szempontjából két minőségileg különlböző csoportra oszthatjuk: továbbra is beszélhetünk belső szórt impedanciákról, (a hídágakkal párhuzamosan), amelyek hatása az árnyékolt hidakéhoz hasonlóan, de kisebb mértékben érvényesül, tehát ezek kompenzációja lényegesen nagyobb frekvenciahatárig megvalósítható, mint az előbbi esetben, és beszélhetünk külső szórt impedanciákról (a hídpontok és a külső föld között), amelyek hibát okozó hatása megszüntethető. A mérendő impedancia által bevitt változó értékű földkapacitások viszonylag könnyen hatástalaníthatók, nem szükséges 156339