156339. lajstromszámú szabadalom • Aktív földpotenciálkiegyenlítő kapcsolás váltakozóáramú mérőhidakban

3 az, hogy a, mérendő impedanciát külön árnyé­kolással vegyék körül. Mindezek eredménye­ként általában lehetővé válik az, hogy széles frekvenciatartományban kívánt pontossággal mérhető az impedancia mindkét összetevője. Ez a földelési rendszer ezért előnyösebb, az igé­nyesebb mérőberendezéseikben ezt alkalmazzák. A találmány a külső szórt impedanciák hatás­talanítására ad új megoldást. Az 1. ábrán általános váltakozóáramú mérő­híd kapcsolása látható, ahol a hídágak impe­danciája : Zj.... Z4, a csomópontokra és az F földelt pont közé redukálódó külső szórt impe­danciák: Za ... Zrf. A mérőhidat az a—e csomó­pontokon G Váltakozóáramú generátor táplálja, a b—d csomópontokra váltakozóáramú nulliin­dikátor csatlakozik. Kimutatható, hogy ameny­nyiben Zx a mérendő impedancia, úgy a külső szórt impedanciák hatására keletkező relatív komplex hiba: U6 f Z 4 Zi I h = Ua s ZC; Z(, I (1) A kifejezésben Us a kiegyenlített mérőhíd­ban valamelyik indikátoroldali csomópont (pl. a b csomópont) és az F földelt pont közötti feszültségkiülönbség, Ua ft a Z1 mérendő impe­danciára eső feszültség. A kifejezés értelmében a külső szórt impedanciák hatására keletkező hiba megszüntetésének egyik módja az U& fe­szültség zérussá tétele. Valamilyen módszerrel el kell tehát érni azt, hogy a kiegyenlített mé­rőhídban megszűnjék az indikátorhoz csatla­kozó csomópontok és a külső földelt pont kö­zötti feszültségkülönibség, azaz ezeket a csomó­pontokat földpotenciálra kell hozni. Ezt az el­vet nevezzük földpotenciál-kiegyenlítési elvnek, e találmányi bejelentés erre ad új megoldást. A külső szórt impedanciák hatástalanítására szolgáló földpotenciálkiegyenlítő kapcsolások két csoportba sorolhatók: a feladat megoldható tisztán passzív kapcsolási elemeket tartalmazó hálózattal és megoldható aktív elemet is tar­talmazó hálózattal. Az ismert megoldásokat a következőkben vázoljuk. 1. Tisztán passzív elemeket tartalmazó földpo­tenciál-kiegyenlítő 'kapcsolások. A mérőkör felépítésekor az elv az, hogy a mérőhidat olyan hálózattal kell kiegészíteni, amely alkalmasan megválasztott pontjában kap­csolódik a külső földelt ponttal és szabályoz­ható impedanciái révén lehetővé teszi a föld­poténciál-kiegyenlítést. A közismert, klasszikus módszer az ún. Wag­ner-féle segédhidas földelés, amelynek kapcso­lása a 2. ábrán látható, (irodaiam: 1 és 2) A mérőhidat a ZA és Zc impedanciákkal (az ún. segédhíddal) egészítik kii, a híd eredeti Za és Zc szórt impedanciái ezekkel kapcsolódnak pár­huzamosan. Az esetek nagy részében meg le­het úgy választani a segédhidat alkotó impe-4 damciákat, hogy a kiegyenlített híd impedan­ciáinak arányát kövesse a segédhídrendszer impedanciaaránya is. Ha elérhető, hogy a se­gédhídhálózat az eredeti híd alsó vagy felső ágá-5 val szintén kiegyenlített hidat alkot, az U& fe­szültség zárussá válik, és az (1) összefüggés ér­telmében megszűnik a külső szórt impedan­ciák által okozott hiba. A mérés az ilyen segéd­hidas berendezéssel úgy történik, hogy a K 20 kapcsolóval az N nullindikátort előbb a híd d csomópontjára kapcsolják, majd a híd kiegyen­lítése után átkapcsolják az F földpontra és a segédhíd elemeinek változtatásával a segédhidat is kiegyenlítik. A segédhíd kiegyenlítése rend-15 szerint visszahat a mérőhíd kiegyenlítésére és viszont, ezért a rendszer teljes kiegyenlített ál­lapota, — Vagyis a mérőhíd és segédhíd egyidejű kiegyenlítettsége — több lépésben, iterációval érhető el. 20 A Wagner-hídon kívül számos, tisztán passzív elemekkel felépített kapcsolás ismert a föld­potenciál-kiegyenlítésre (irodaiam: 2). A passzív elemeket tartalmazó földpotenciál­kiegyenlítő kapcsolásoknak több hátránya van: 25 a) A segédhíd impedanciái a szórt impedan­ciák miatt gyakran csupán bizonyos frekven­ciahatárig realizálhatók. (Ha pl. valamelyik se­gédhídágat tiszta ohmossá kell tenni, a párhu­zamosan kapcsolódó szórt kapacitások indukti-Si) vitással kompenzálhatok. Ebben az esetben az induktivitás frékvenciáhatára az a korlátozó tényező, amely megszabja a segédhíd realizál­hatóságát. (Gyakran előfordul, hogy egy ilyen segédhidas berendezés alkalmazásaikor a frek-S5 venciahatárt éppen a segédhíd adottságai szab­ják meg, még akkor is, ha a mérőhíd maga na­gyobb frekvencián is alkalmazható lenne. b) A segédhidas kapcsolások elkerülhetetlen sajátossága az, hogy a kiegyenlítés, csupán sok 40 lépésiben, iterációval érhető el, ami a mérést sokszor rendkívül hosszadalmassá teszi. 2. Aktív elemet is tartalmazó földpotenciál-ki­egyenlítő kapcsolások. 45 Az ismert megoldások két csoportba sorolha­tók: a mérőrendszertől független kiegyenlítő fe­szültséggel működő és az automatikusan előál­lított segédfeszültséggel működő kapcsolásokra. 50 2/a. A mérőrendszertől független kiegyenlítő feszültséggel működő kapcsolások. Egy olyan S segédáraimforrás alkalmazásával, amelyik a generátorral azonos frekvenciájú fe­szültséget szolgáltat és ez amplitúdójában vala-55 mint fázisában külső beavatkozással szabályoz­ható, elérhető a földpotenciál kiegyenlítése. A segédáramiforrás egyik kapcsa a külső földelt ponthoz, a másik a mérőrendszer alkalmasan 'megválasztott csomópontjához kapcsolódik. Csat-60 lakozhat a segédáramfarrás segédhídra, de a segédhíd el is hagyható, és pl. a 3. ábra kap­csolása szerint kapcsolódhat közvetlenül az egyik, i(az ábrán az a) tápoldali csomópontra is. (irodalom: 3). Ebben a hálózatban hasonló-65 képpen történhet a mérés, mint a Wagner-hidas 2

Next

/
Thumbnails
Contents