156331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakk- és festékbevonatok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL, SZABADALMI LEÍRÁS Pótszabadalom a 153 355 sz. törzsszabadaloinhoz. Bejelentés napja: 1967. III. 10. (SE—1355) Közzététel napja: 1969. I. 25. Megjelent: 1970. III. 20. 156331 X1( ,r ( f TU*!>:PM*Í HÍV, ( Szabadalmi osztály: 22 h Nemzetközi osztály: C 09 f Decimái osztályozás: Szerecz János kutatóvegyész, Mayer Alfonz kutatóvegyész, Budapest Eljárás lakk- és festékbevonatok előállítására Mint ismeretes, a modern bevonóanyagok igen széles és értékes csoportját alkotják az ún. kályhában száradó lakkok és zománcfestékek. Ezek ugyanis a tervszerű gépesített módszerekkel igen gyorsan felhordhatok, hőkezeléssel kikeiményíthetők és ugyanakkor igen ellenálló, tartós, dekoratív bevonatot képeznek. A kályhában száradó bevonatok előnyei: tapadás, keménység, rugalmasság, viharállóság, mechanikai és esetenként a kémiai ellenállóképesség területén érvényesülnek. A beégethető lakkok túlnyomó része alkidamingyarita kombináción épül fel. Alkidgyanta komponensként általában magas ftaláttartalniú alkidgyanltákat alkalmaznak, melyek nem száradó telített zsírsavláncokat, (pl. kókusz vagy pelargon) nem száradó oxidzsírsavakat (pl. ricinolsav) vagy különböző mértékban telítetlen száradó olaj (pl. ricinen, szója, napraforgó, len stb.) zsírsavakat tartalmaznak. Amingyanta komponensként főleg karbamid, vagy melamin-formaldehid kondenzációs termékeket alkalmaznak, melyeket a gyártás során magasabb alkoholokkal (pl. butanollal, esetleg oktilalkohollal) étereznek. Az ilyen alkid-amingyanta kombinációs rendszereknél hőkezeléskor a térhálósodás, azaz a bevonat ímegkeményedése általában egyidejű kondenzációs, átésztereződés, ill. polimerizáció révén megy végbe. A 153.355 sz. törzsszaibadaknunk szerinti eljárásunk azon a felismerésen alapul, hogy ha az eddigi gyakorlattal szemben az amingyanta komibimációs partneréként nem alkidgyantálkat 5 hanem nagy molekulasúlyú, lineáris, lánoban telítetlen (egyébként vmilmanomierek'kel is kopoiimerizálhaltó) telítetlen poliészteirgyantáfcat alkalmazunk, úgy a szokásos hőkezelés mellett újszerű, az eddig ismertéknél haladottabb, mű-10 szakilag fejlettebb, jobb sajátságokkal rendelkező bevonattípushoz jutunk. Ilyen .módon olyan beégethető bevonaítok kialakítása válik lehetővé, melyeknél azáltal, hogy a láncban telítetlen műgyantákat alkalmazunk amingyantás 15 kombinációban, orientált, szilárdabb térhálós kötésű molekulaszerkezet alakul ki a hőkezeléskor fellépő egyidejű kondenzáció, átésztereződés és főleg polimerizáció révén. Az ilyen módon nyert tömörebb molekulaszerkezet ered-20 menyeként nagyobb ellenálló képességű, igen kemény, de mégis rugalmas, jól tapadó bevonatok nyerhetők. Ezek a bevonatok alkalmasak a velük bevont felületeknek különböző kémiai, mechanikai hatásokkal szembeni fokozottabb 25 védelmére. Ismeretes továbbá, hogy olyan esetekben, amikor különböző anyagokból összeállított, öszszeszerelt félkész, vagy kész iipartermiék (pl. beépített műszerek, összeszerelt járművek stb.) 30 felületvédeliméről van szó, melyeknél a maga-156331
