156313. lajstromszámú szabadalom • Eljárás munkadarabok felületének csiszolására és az eljárás foganatosítására alkalmas csiszolókorong

3 156313 4 (vagy azonos módon a munkadarabot vezetik a rögzítetten elhelyezett cBiszolákaronghoz viszonyítva) és az egyik irányban történt mozgatás végén a csiszolólkorongoit vagy a munkadarabo(t keresztben elfordítják és a mozgatást ellentétes irányban folytatják. Ebben az esetben, is arra a megállapításra jutottunk, hogy a munka nagyobb részét a csiszolókönong külső szakasza vagy pereme végzi és az egyik irányban való mozgatás során a csiszolókorong sakkal gyorsabban kopik a vezetőperemen, az ellentéltes irányban való mozgatás során pedig az ellentétes peremein; és így ugyancsak lényegileg domború csalsz oláfelülét alakul ki. A találmány szerinlt .miunlkadairaibok simítására olyan eljárást alkalmazunk, melynél a munkadarabot a forgó csiszolákorong csiszoló (palást) felületével érintkeztetjük és ez a felület egy olyan első szakaszból áll, melynek a csiszoló hatásfoka viszonylag nagy, valamint egy második felületrészböl, melynek csiszoló hatásfoka viszonylag kicsi, ugyanakkor az első felületi szakasz a csiszolákorong tengelyétől a második szakasztól eltérő sugárirányú távolságban van és a munkadarab és a csiszolákorong között viszonylagos mozgás létesítése során, amikor a munkadarabot az első felületi szakasz után a második felületi szakasszal érüntkezitetjük, ez a mozgás a csiszolókorong forgástengelyével párhuzamos összetevőt tartalmaz annak érdekében, hogy nagyobb felületi finomságot biztosítsunk, mintha a munkadarabot csupán az első felületi szakasszal éríntkeztétnénk, ezzel az eljárással jobb hatásfokot érünk el, mintha a munkadarabot csupán a második felületi szakasszal érintfceztiettük volna. A találmány tárgya továbbá olyan csiszolókorong kialakítása is, melynek palástfelülete egy viszonylag nagy csiszoló hatásfokú első szakaszból és egy viszonylag kis hatásfokú második szakaszból áll és amelynél az első szakasz sugárirányban a csiszolákorong tengelyétől a második szakasztői eltérő távolságban van. A találmány szerinti eljárás és csiszolákorong különösen alkalmas hán'tolási vagy tisztítási műveletek végrehajtására, melyek során a csiszolókorongot a munkadarabbal hozunk érintkezésibe, miközben a csiszolókorong tengelyével párhuzamos mozgási összetevőjű mozgásit létesítünk a csiszolákorong és a munkadarab között, a csiszolókorongot rendszerint a munkadarabon a csiszolókorong tengelyével párhuzamos pályán mozgatva. Ellentétben az ilyen típusú ismert műveletek végrehajtásával, melyeknél a csiszolókorong csiszolóihatása a teljes kerületi felületen (paláston) egyenletes, a találmány szerinti kialakításnál olyan csiszolókorongot alkalmazunk, melynek legalább kerületi felületének egy szakaszán a csiszolóhatás nagyobb, mint az azt követő szakaszon. Így pl. ha a találmány szerinti eljárást alkalmazzuk ismert hántolási vagy tisztítási művelet során, melynél a csiszolókorongot ide-oda, előre és hátra mozgatjuk a munkadarab felületén, az alkalmazott csiszolákoirongot úgy képezzük ki, hogy kerületi felületének mindkét oldalán a csiszolóhaMs nagyobb legyen, mint a felület középső részén. Az ilyen kialakítású csíiszoilókorong legegyszerűbb formája két nagy 5 csiszolóhatá&ú külső réteg és egy belső kisebb csiszolóhatású réteg, mely utóbbit a két külső réteg közé illesztjük be. Ha ilyen típusú hengeres csiszolókorongot alkalmazunk' hántolási vagy tisztítási eljárás 10 során, melynél a csiszolók or ong és a munkadarab között idenoda mozgatást végzünk, megállapítottuk, hogy a csiezolókorong kerületének mindkét külső pereme hajlítottá válik és így a csiszolókorong palástja kismértékben domtoo-15 rúvá válik. A csiszolása művelet során a hajlított kialakítású csilszolókoro-nggal finomabb kivitelű felületet tudunk biztosítani, mintha kizárólag a külső rétegeknél alkalmazott anyagból készült csiszolákorongot használtunk vol-20 na, nagyabb csisziolóhatás elérése mellett, mint ami elérhető lett volna csupán a belső rétegnél alkalmazott anyagból készült csiszolókoromg felhasználása esetén. Meg kell jegyeznünk, hogy az alkalmazott 25 csiszolákorong a fentiekben ismertetettektől eltérő szerkezetű is lehet. Kialakítható pl. olyan módon is, hogy összetétele és csiszolóhatása fokozat nélkül változzék a csiszolókorong egyik peremétől a másik perem irányában, amikoris 30 a csiiszolóhaitás a palást középvonalában a legkisebb. Az ilyen típusú csiszolákorongok előállítása azonban viszonylag nehéz és általánosságiban célszerűbb a kívánt csiszoló hatásfokot a csiszolókorong kerületi peremién keresztül 35 úgy biztosítani, hogy különböző csiszolóhatású rétegek bizonyos számát illesztjük össze, mint pl. a már fentiekben leírt három rétegből álló csiszolókorong esetében. Természetesen a rétegek száma három fölé is növelhető, így pl. öt 40 részből álló csiszalókorongot egy belső alacsony osiszolóhatású rétegnek két közbenső nagyobb csiszolóhatású réteg közé való elhelyezésével és végül két külső még nagyobb csiiszolőhatású réteg összeillesztésével alakíthatunk ki. 45 Az ismertetett különböző ilyen típusú csiszolókorongok mindegyike mindkét kerületi peremén hajlítottá (íveltté) válik, amikor ide-oda mozgatással a hántolási vagy tisztítási műveletet végrehajtjuk. Ennek következményekép-50 pen a .munkadarab először mindig nagyobb csiszolóhiatású szakasszal jut érintkezésbe és csak az utolsó szakaszban kerül a kisebb csiszolóhatású szakasszal érintkezésbe, függetlenül a csiszolókorong és a munkadarab viszonyla-55 gos mozgási irányától. A csiszolókorongon a hajlított pereimék kiképzése a találmány szerinti eljárás egyik igen lényeges jellemzője és bizonyos esőtekben igen fontos, hogy a csiszolókorongiakat ezekkel a hajlatokkal már elő-60 állításuk során kiképezzük, tehát azokat ne a csiszolási művielet megindításakor létesítsük. Olyan hántolási és tisztítási műveletek, melyeknél a csiszolókorangot a munkadarab felü-85 léte mentén csak egy irányban mozgatjuk, te-2