156266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfanilamid-származékok előállítására
156á§6 vagy egy aciloxi-csaportot, így pl. a IV.fb képletnek megfelelő csoportot, Z pedig hidrogénatomot jelent, mimellett X ebben az esetben előnyösen nem. a szabad aiminocsoportot képviseli. A szabad szulfonsavakat (Aj. = közvetlen kötés, Y = —OH) 4-a-detlamido-pMmidin származékokkal (A2 = —NH— és Z = CH3 -HCO—) reagáltathatjuk rövidszénláncú alkanoiban az utóbbinak részleges ledesztilMlása közben. A íl. általános képletű és a III. általános képletű vegyületek reakcióját pl. valamilyen alkalmas szerves oldószerben, így dimetilformaimidlban, acetaimádiban, N,N-dimeitilacetamidbán vagy dimetilszulfoxidban, melegítés közben valósítjuk meg. Ha a felszabaduló Y—Z képletű vegyület valamilyen sav, úgy a reakciót savErnegikötőszer, pl. metilénkloridban- oldott piridin vagy trimetilamin jelenlétében hajtjuk végire. Ezt követően a IV. általános képletű reakciátermékiben levő X csoportot szükséges esetr ben a csoport jellegétől függően hidrolízissel vagy redukcióval alakítjuk át szabad aminocsoporttá. Hidrolízissel aminocsoporttá átalakítható X-csopontok pl. az aeiM-mino-csoportok, így az aoetamido-gyök, vagy a rövidszénláncú alkoxikarbonilamino-csoportok, így a metoxikarbonilamino-gyök, továbbá a bénziloxi- vagy a fenoxi^karbonilamino-gyok, valamint a helyettesített metilénaimino-csoportoik, így a benzilidénamino-gyök, vagy a p-dimetilamiino-benzilidénamino-gyök. Az aminocsoport felszabadítására szolgáló hidrolízist pl. savas közegben, így tömény sósavban, vagy , híg metanolos sósavval történő hevítéssel kivitelezhetjük. Megvalósíthatjuk azonban a hidrolízist alkalikus körülményeik között is, így pl. híg nlátriumhidroxid-oldattal 20 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten. A redukció útján aminő-csoporttá átalakítható csoportokra példaképpen a következők jöhetnek tekintetbe: nitro-, benziloxikairbonilamino- vagy benzilidénamino-csoport, illetve helyettesített azo-csoportok, mint pl. a fenilazo- vagy a p-dimetilaminofenilazo-gyök, vagy a Il.a általános képletű vegyületek azo-gyökei — e képletben Ai és Y jelentése a II. képlet szerinti. Ezen redukálható illetve reduktív úton lehasítható csoportok redukcióját általában katalitikus úton, pl. hidrogénnel, Raney-nikkel jelenlétében valamilyen inert szerves oldószerben valósíthatjuk imag, de szóba jöhetnek nem katalitikus eljárások is. A nitrocsoport redukcióját amino-csoporttá pl. ecetsavas vagy sósa/vas közegben vassal is elvégezhetjük. A bénziloxi-karbonilamino-csoport redukálására igen alkalmas redukálószer pl. a nátrium, cseppfolyós ammóniában. Az azocsoport reduktív hasítását nátriumditionittel (etanolban, vagy vízben), továbbá cinkkel (jégecetben vagy sósavban) egy ón(II)kloriddal (sósavban) is megvalósíthatjuk. Az olyan IV. általános képletű vegyületeket, melyekben az Rt vagy az R 2 helyettesítő klóratomot jelent, a rövidszénláncú allkanolok fémvegyületeivel, különösen alkálifómvegyületeivel így pl. nátriumvegyületeivel legegyszerűbben úgy reagáltatjuk, hogy a megfelelő alka-5 nolt oldószerként alkalmazzuk és a reakciót melegítés közben pl. a forrás hőmérsékletén, vagy ennél magasabb hőmérsékleten, zárt edényben valósítjuk meg. Oldószerként szóba jöhet még pl. a dimetilszulfoxid vagy a dime-10 tilformamid is. Ugyanezek az oldószerek alkalmasak még az Rí vagy R2 helyén klóratomot tartalmazó IV. általános képletű vegyületek és alkilmerkaptidek, különösen allkálifém-alkilmerkaptidek melegen kivitelezett reak-15 dójához is. Az Rí vagy R 2 klóratom reduktív eltávolítására pl. katalitikus hidrálást végzünk valamilyen, bázis jelenlétében, így pl. katalizátorként . báriumszulfiátra lecsapott palládiumot, reaikcíóközeg gyanánt pedig vizes nát-20 riumhidlroxidot alkalmazunk. A fentnevezett reakciókban alkalmazásra kerülő IV. általános képletű vegyületeik lehetnek a főreakció közvetlenül kapott termékei, vagy pedig ezekből az X csoportnak szabad aminocsoporttá tör-25 ténő átalakításával kaphatóik. Az Rí vagy R 2 hialogénatom hidrogénatommal való helyettesítése adott esetben ugyanabban a reakciói epésben történhet meg, mint amelyben az erre alkalmas X csoportot pl. a nitro-csoportot redu-30 káljuk. Az olyan III. általános képletű kiindulási anyagokat, melyeikben A2 közvetlen kötést, Z klóratomot, trimetilammóniuim-iont vagy rövidszénláncú alkilszulfamlcsoportat, R2 ciklo-35 propilcsoportot, R3 rövidszéhláncú alkil- vagy alkoxicsoportot jelenít és Rí jelentése az I. képlet szerinti, úgy állítjuk elő, hogy pl. '/?-oxo-ciklopropánpropionsav-iallkilészterek (különösen, metil- vagy etilészter) rövidszénláncú a^alkil- va:gy a-alkoxi-származékaiból indulunk ki és ezeket az észtereket tiokarbiaimiddai, O-(rövidszénláncú)^alkil-izdkartoamiddal, S-alkil-izotiötoarbamiddal va:gy rövidszénláncú alkánsavak amidinjeivel, így formiamidinnel és acetamidinnel kondenzáljuk és így a 2-merkapto-G^ciklopropil-, 2-alkoxi-6-ciMopropil-, 2-alkiltiö-6-ciklopropil-, 6-cikloprqpil- illetve 2jmetil-6-riklopropdl-4-jpirimidinolok 5-alkil- illetve 5--alkoxi-származiékait nyerjük. A 6-ciklopropil-2-tiouracil (6-ciiklopropil-2-merfcapto-4-pirimidinol) fenitemlített 5^alkil- illetve 5-alfcoxÍHSzármazékait pl. Raney-nikkellel ammónia jelenlétében- 5-alkil- illetve 5-alkoxi-6-ciklopropil-4--pirimidinolokká redukálhatjuk, vagy pl. di-55 alkílszulfátokfcal vagy rövidiszénláneú alkilhalogenideikkel káliumkarbonát jelenlétében 5-alkil- illetve 5-alkoxi-2-alkiltio-6-ciklopropil-l-pirimidinolokká allkilezhetjük, vagy pl. 10%os (súly!%) klórecetsawai történő forralással 60 5-alkil- va-gy 5-alfcoxi-6-djklopropil-uracilekké alakíthatjuk át. Az elöbíb említett 5-alkil- vagy 5-alkoxi-6--ciklapropil-4-!pirimidiiiolokait foszforoxikloriddal (pl. ditnetilamin jelenlétében) kezelve a III. 65 általános képlet alá eső megfelelő 5-alkil-vagy 45 50 2
