156216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív amidinek előállítására

156216 11 12 atmoszférában keverés közben 1,5 óra hosszat 270—280°-ra hevítjük. A keveréket ezután lehűtjük és kb. 30 ml forró vízzel extraháljuk. A vizes oldatot lehűtjük és szűrjük. A kristályos szilárd termék olvadáspontja 216—221 C°. Forró 5 vízzel végzett két további extrahálással újabb két anyagfrakciót kapunk, mindkettő olvadáspontja 222—223 C°. A három termékfrakciót egyesítjük és etanol-víz-elegyből átkristályosítjuk. Ily módon tiszta 2^m-klórfenox<i-prapion- io aimidin-benzolszulfonátot kapunk, amelynek olvadáspontja 223—224 C°. A kapott só az 1. példa szerint kapott hidrogénlkloridsóval azonos, ha azt nátriumibenzolszulfonát telített vizes oldatával kezeljük. (Azonosítási célból a termék olva- 15 dáspontok, a keverék olvadáspont, az infravörös spektrum és a vékonyréteges kromatográfiáj vizsgálatot végeztük el.) 12. példa: 11. példa: 20 9,1 g 2^m-klórfenoxipropionitrilt 15 ml vízmentes piridinben és 7,7 g (10,5 ml) vízmentes trietilaminban oldunk, majd az oldatot 3,5 óra hosszat szobahőmérsékleten kénhidrogéngázzal 25 kezeljük. A kezelés után a reafcoiókeveréket csökkentett nyomáson fele térfogatra bepároljuk és 60 ml vízre öntjük. Egy óra állás után szobahőmérsékleten a kivált kristályos terméket eltávolítjuk és szárítjuk. Etanol-víz-elegyből 30 végzett egyszeri átfcristályosítással tiszta 2-m-Hklórfenoxi-(tiopropionamid)-ot kapunk, amelynek olvadáspontja 82,5—83,5 C°. 6,5 g 2-m-klórfenoxi-(tiop'ropionamid)-ot 15 ml 35 vízmentes aoetonban feloldunk és az oldathoz 12,7 g (5,6 ml) metiljodidot adunk. Reakciókeveréket visszafolyató hűtő alatt egy óra hosszat hevítjük, majd gyengén lehűtjük és kezdődő zavarosságig éterrel kezeljük. Végül 1 óra hosz- 40 szat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A képződött kristályos terméket szűrjük és vákuumban szárítjuk. Ily módon teljesen tiszta S-metil^-im-.klórfenoxi-ítiopropionimidátj-hidrogénjodidot kapunk, amelynek olvadáspontja 142—144 45 C°. 7,2 g imidotioészter-ihidrogénjodidot 20 ml etanolban oldunk, majd az oldatot 1 ml (0,880 fajsúlyú ammónia oldat) vizes ammóniával kezel- 50 jük. Az oldatot szobahőmérsékleten 30 percig állni hagyjuk, majd 1 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forrásig melegítjük, végül csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A száraz maradékot először etanol-víz-éter-, majd etanol- 55 Jéter-, végül propán-2-ol-éter^elegyből átkristályosítjuk, amikoris 2-m-klórfenoxi-propionamidin-hidrogénjodidot kapunk, amelynek olvadáspontja 132—133 C°. 60 Az imidotioészter^hidrogénjodiddal lefolytatott reakciót is hasonlóképpen végezzük és azonos eredményeket, kapunk, eltérés mindössze abban van, hogy vizes ammónia oldat helyett telített etanolos ammónia oldatot használunk. 65 2,2 g 2-m~klórfenoxi-{tiopropionamid) és 2,1 g frissen desztillált metü-p-toluolszulfonát keverékét gőzfürdőn 20 peroig melegítjük. A képződött nyers S-metil-2-m-klórfenoxi^(tiopropionimidát)-p-toluolszulfonátot 0 C°-ra hűtjük és 2 ml vizes ammóniaoldattal (0,880 fajsúlyú ammóniaoldat) kezeljük. A keveréket 3 óra hossziat szobahőmérsékleten rázzuk, majd éjjelen 'keresztül állni hagyjuk, végül csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot étanol-víz-elegyből kétszer átkristályositjuk, így tiszta 2-m^lórfenoxápropionamiidin-ptoluolszulfonátot kapunk, amelynek olvadáspontja 225—226 C°. A fenti reakciót hasonló mennyiségű reakciók omponensekkel megismételjük, azzal az eltéréssel, hogy vizes amimóniaoldat helyett 5 ml telített etanolos ammóniaoldatot használunk, ez az eltérés a reakció eredményén nem változtat. 13. példa: 2,2 g 2-m~klórfenoxi-(tiapropionamid)-ot 20 ml vízmentes metanolban oldunk és az oldalhoz 5,4 g higany(II)-kloridot adunk, végül a reakciókeverékben 7 óra hosszat ammóniát vezetünk keresztül. A reakciókeveréket ezután szűrjük, a szűrletet pedig 25—30 C°-on csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot vízben oldjuk, egy csepp koncentrált sósavval éppen megsavanyítjuk, majd 2 n vizes nátrium-jp-toluolszulfonát-oldattal kezeljük. A kivált szilárd terméket leszűrjük, vízzel mossuk és vákuumban szárítjuk. A termék olvadáspontjia 197—206 C°. A nyerstermékből atari ol-víz-elegyből végzett egyszeri átkristályosítás után tiszta 2-m-klórfenoxipropionamidin-p-toluolszulfonátot kapunk, amelynek olvadáspontja 224—225 C° és az 1. példa szerint előállított termékkel azonos. 14. példa: 18,1 g 2-m-iklórfenoxipropionitrilt 5 g (6,5 ml) vízmentes etanolban oldunk és a jéggel hűtött oldatba 3,6 g vízmentes sósavat vezetünk be. A reakciókeveréket 2 napig 0 C°-on tároljuk, 'majd jeges hűtés közben telített etanolos aimimóniaoldattal kezeljük, míg a reakcjókeverékben az ammónia szaga tartósan megmarad. A képződő oldatot egy napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd leszűrjük, a szűrletet pedig szárazra pároljuk. Bepárlási maradékot háromszor etanol-éter-elegyből átkristályosítjuk, amikoris tiszta 2-m~fklórfenoxi-propionaimidin-hidrogénkloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 146—148 C°. 15. példa: 6,5 g fémnátriumot 150 ml vízmentes metanolban oldunk, majd a kapott oldatot 20,85 g 6