156216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív amidinek előállítására

156216 8 nitrillből állítható elő akként, hogy azt valamely vízmentes alikan ólban oldjuk vagy szuszpendál­juk és az oldathoz vagy szuszpenzióhoz vízmen­tes hidrogénibromid vagy sósavgázt vezetünk, aniiikoris az imidöészter-hidrogénhialogenidsó 5 képződik. Ha ezt a vegyületet ammóniával alkoholos közegben reagáltatjuik, akkor az aimídin-hidro­génhalogenidisó keletkezik. Az imidoészter izo­lálása természetesen nem szükséges, a felesleges 10 hidrogénhalogenidet azonban célszerűen eltávo­lítjuk. Az imidoészter előállításánál, a sztöehio­metiikus mennyiségben alkalmazott alkanolon kívül más oldószer nem szükséges, jóllehet ilyen típusú reakcióknál eddigiekben egyéb oldószere- 15 ket, vagy a használt alkanolból felesleget hasz­náltak. A hidrogénhalogeniideken kívül egyéb savak is alkalmazhatók, de kevésbé kedvező eredménnyel. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik 20 előállításának további változata szerint valamely (II) általános képletű tioamidot — amely kép­letben Y1 hidrogénatom és Y 2 pedig —SH cso­port — a (III) reakcióegyenlet szerint ammóniá­val reagáltatunk. A tautomer tioamidet a (III) 25 reakcióvázlaton az egyik megjelenési formájá­ban szemléltetjük. Az (I) általános képletű vegyületek és ezek sói előállíthatók továbbá oly módon is, hogy vala­mely (II) általános képletű asmidoximot — atmely 30 képletben Y1 hidroxil-csoport, Y 2 pedig amino­csoport — redukálunk. A redukálási reakciót hidrogén segítségével valamely hidrogénező ka­talizátor, pl. alummiuimox'idra ' felvitt ródium­mal vagy Raney-nikkellel végezzük. 35 Az (I) általános képletű vegyületek előállítá­sára további lehetőséget jelent, ha a megfelelő alkálifémfenátot valamely 2-íhelyzetíbein szubsz­tituált propionamidinnel reagáltatjuik. Az utóbbi reakciókomponens szubsztituense valamely al- 40 kálifémet felvevő csoport vagy halogénlatom, így tehát pl. nátriumfenátot 2-klórpropionarnidinnel viszünk reakcióba valamely erősen poláros oldó­szer, mint aoetonitril vagy dimetilfonmamid jelenlétében. 45 Az előállítási reakcióknál képződött termék va­lamely amidinbázis vagy ennek valamely savas addíciós sója lehet. A kapott terméket kettős elbontással (metatézis) a megfelelő sókká vagy bázisokká, vagy egyéb sókká alakíthatjuk át va- 50 lamely savval vagy sóval vagy bázissal történő reakció útján. Ezt a reakciót oldószeres közeg­ben vagy valamely ioncserélő oszlopon a termék izolálása előirt vagy izolálás és tisztítás után folytatjuk le. A fenti módon a következő sók 55 állíthatók elő: hidrogénjodidok, hidrogénklori­dok, szulfátok, laktátok, citrátok, tantarátok, szukcinátdk, oxalátok, p-toluolszulfonátok, p­-iklórbenzölszulfonátdk és maleátok. Az (I) általános képletű vegyületek vagy ezek 60 savas addíciós sói gyógyászati készítmények formájában használhatók. E gyógyászati készít­mények valamely kiválasztott vegyületet és a gyógyszerkészítmények előállításánál szokásos vivőanyagot tartalmaznak. A kémiai szintézis 65 során előállított vegyületek vagy azoknak a fel­használt oldószereikben vagy szuszpendálószerek­ben való oldatai és szuszpenziói nem tekinthet tők gyógyászati készítménynek. A vegyületeket gyógyászati célokra ugyanis célszerűen savas addíciós só formájában különálló gyógyszerészeti egységek alakjában használjuk, amelyek például perorális adagolásra alkalmasak. A perarális al­kalmazásra például tablettákat, ostyát vagy kapszulát használunk, amelyek előre meghatá­rozott mennyiségben tartalmazzák a hatóanya­got. Felhasználhatók a hatóanyagok granulát, por, oldat vagy szuszpenzió alakjában is, vala­mely vizes vagy nem vizes folyadékban. A gyó­gyászati készítmények előállítása — amelyek valamely (I) általános képletű vegyületet és egy a gyógyszerészeiben szokásos vivőanyagot tar­talmaznak — a gyógyszerkémiai iparban szoká­sos módszerekkel történhet. Az (I) általános kép­letű vegyületekből granulátok úgy állíthatók elő, hogy a por alakú vegyületet valamely kötő­anyaggal elkeverjük és nedves granulálás vagy préselés segítségével granuláljuk. A granuláto­kat vagy közvetlenül felhasználjuk, vagy lágy zselatinkapszuláfcba töltjük valamely diszper­gálószerrel együtt, esetleg valamely kenőanyag és diszpergálóanyag felhasználásával tablettákká préseljük. A gyógyászati készítmények segéd­anyagokat, mint hígítószereket, ízesítő- vagy be­vonószeneket is tartalmazhatnak. Az (I) általános képletű vegyületekkel végzett farmakológiai vizsgálatok alapján megállapítot­tuk azt, hogy felnőtt ember részére a megfelelő gyógyszerdózis 20—200 mg/kg testsúly értékek között van. A helyes dózist természetesen nem lehet állatokon végzett kísérletek alapján pon­tosan megállapítani, mivel a vérnyomáscsökken­tő szerek felszívódásában az ember és állat között különbség tapasztalható. A találmány oltalmi körébe tartozik tehát az (I) általános képletű vegyületek, vagy ezen ve­gyületek savas addíciós sóinak, valamint ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmé­nyeknek előállítása is. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyá­szati készítmények felhasználásával az emlősök vérnyomása csökkenthető. Az alábbi kiviteli példák a találmány szerinti eljárás egyes részleteit szemléltetik. A meg­adott hőmérsékleti értékék C°-okban értendők. 1. példa: 257 g m-klónfendl és 276 g vízmentes kálium­karbonát 300 ml vízmentes etilmetiliketonban képzett keverékét keverés közben visszafolyató hűtő alatt forrásig melegítjük, eközben pedig 89,5 g 2-klórpropionitrilt és 1 g finoman el­porított káliumjodádot tartalmazó 150 ml víz­mentes etilmetilketont" csepegtetünk hozzá. Az adagolást 1 óra leforgása alatt fejezzük be, a keverést és melegítést összesen 4 óra hosszat végezzük, ezután pedig az etilmetilketon fő­tömegét csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékhoz 1 liter vizet adunk, és éterrel ki-4

Next

/
Thumbnails
Contents