156172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-amino-alfa hidroxibenzil-alkánsavak előállítására
3 benzilaminokat alkilhalogenidekkel reagáltatjuk, így N-trialkilbenzilammóniumhalogenid keletkezik. Ha kiindulási anyagként kvaterner ammóniumsókat alkalmazunk, a kvaterner sót előnyösen közvetlenül a reakcióközegként al- 5 kalmazott oldószerben állítjuk elő. így pl. ha a találmány szerinti eljárásban N-trimetil-4--hidroxibenzil-ammóniumbromidot használunk kiindulási anyagként, N,N-dimetil-4-hidroxibenzilamin toluolos oldatát ekvimoláris meny- 10 nyiségű metilbromiddal hozzuk reakcióba a kívánt trimetil-4-hidroxibenzilammóniumbromid előállítására, amelyet előnyösen reagáltatunk et-nitro-észterekkel. 15. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint az N,N-dialkil-o- vagy -p-hidroxibenzilamint cseppfolyós oldószerben a-nitro^szubsztituenst tartalmazó rövidszénláncú alifás karbonsav alkilészterének kb. ekvi- 20 moláris mennyiségével hozzuk benső érintkezésbe. A reakciót előnyösen kis mennyiségű erős bázis jelenlétében végezzük. Erre a célra alkálifémalkoxidok, így nátriummetoxid, nátriumetoxid és hasonlók felelnek meg. Az N,N- 25 -dialkilbenzilamin és ,a-nitropropionát-észter kondenzációjakor alkalmazhatók alkálifémhidroxidok, így nátrium- vagy káliumhidroxid; fémalkilek, így butillítium; hidridek, pl. nátrium- vagy lítiumhidrid. SO A találmány szerinti eljárás első lépésében alkalmazott ia-nitro-észter egy a-nitro-alifás karbonsav rövidszénláncú alkilésztere lehet. Előnyösen 2—6 szénatomos a-nitro-alifás kar- 35 bonsavak észtereit alkalmazzuk, pl. a metil-a-mtropropionátot, etil^a-nitropropionátot, propil-ia-nitropropionátot, butil-«-nitropropionátot, hexil-a-nitropropionátot, heptil-a-nitropropionátot, valamint az la-nitrovajsav, a-nitrovale- 40 riánsav, a-nitroikapronsav megfelelő allkilésztereit, és alkalmasak az «-helyzetű hidrogénatomot tartalmazó elágazott láncú izomerek is. Reakcióközegként folyékony hígítószert al- 45 kalmazhatunk. Az előnyös hígítószer a reagensek oldószere, és ez a kondenzáció körülményei között nem lép reakcióba. Ilyen oldószerek pl. aromás szénhidrogének, így toluol, xilol és benzol, előnyösen toluol; N,N-dialkil- 50 amidok, így N,N-dimetilformamid, N,N-dimetilacetamid és tetrametilkarbamid; dimetilszulfoxid; alkoholok, így etanol, metanol, propanol, izopropanol és hasonlók, valamint éterek, így dioxán és tetrahidrofurán és hasonlók le- 55 hétnek. A benzilamin és a nitroészter reakcióelegyét 1—12 óra hosszat megnövelt nyomás alatt tartjuk. Előnyös körülmények között, ha to- 60 luolt használunk oldószerként, a reagenseket kb. 8 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ebben az esetben nagyon jó hozammal kapjuk a kívánt közbenső terméket, amelyet úgy nyerünk ki a reakcióelegyből, hogy az 65 4 elegyet semlegesítjük, és a terméket kicsapjuk és leszűrjük; vagy eljárhatunk úgy is, hogy megfelelő oldószerrel extraháljuk. Az elkülönített közbenső termék egy a-nitro-,/?-(hidroxifenil)-alkánsav alkilésztere. A megfelelő kiindulási anyagok és reagensek kiválasztásával a következő közbenső termékek nyerhetők : etil-3-(2-hidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(3,4-dihidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(2,4-dihidroxifenii)-2-nitro-propionát, etil-3-(2,5-dihidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(2,6-dihidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(3,4,5-trihidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(3,5-dimetil-4-hidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(2-acetoxi-3,4-dihidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(3-metoxi-44iidroxifenu)-2-nitro-propionát, etil-3-(3-klór-4^hidroxifenil)-2-nitro-propionát, etil-3-(2,6-diklór-4-hidroxifenil)-2-nitro-propionát és etil-3-(2-bróm-4-hidroxifenil)-2-nitro-propionát. Hasonlóképpen állíthatók elő a megfelelően szubsztituált bután-, pentán-, hexán és oktánsavak metil-, propil-, butil-, amil- és hexilészterei. Az eljárás következő lépésében a képződött nitroésztert a megfelelő aminoészterré redukáljuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a nitroésztert rövid ideig kis mennyiségű Raney-nikkel katalizátorral hozzuk benső érintkezésbe, majd ezt követően ífém katalizátor jelenlétében az a-nitro-csoportot a-amino-csoporttá hidrogénezzük. Így az észter-csoport hidrolízise után a kívánt ía-amino-a-alkil-yö-hidroxi-fenilpropionsavakat kapjuk. A találmány szerint különösen előnyös, ha az a-nitro-észtert Raney-nikkel katalizátorral előkezeljük. Ha alkalmazzuk ezt a különleges kezelést, az utána következő katalitikus hidrogénezés nagy hozammal ad aminoésztert. A hidrogénezés során alkalmazott katalizátor előnyösen nemesfiém, így platinaoxid és alumíniumra vagy faszénre kicsapott platina vagy palládium lehet. A redukció ilyen katalizátorok hatására nagyon könnyen megy végbe szobahőmérsékleten és atmoszférikus vagy ennél valamivel nagyobb nyomáson. A hidrogénezést elvégezhetjük egyéb hidrogénező fémkatalizátorok, így Raney-nikkel jelenlétében is, ebben az esetben nagyobb hidrogén nyomást és magasabb hőmérsékletet alkalmazunk. A hidrogénezési reakció előnyös körülmények között kb. 10—20 óra alatt befejeződik, ekkor a katalizátort szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet, amely a keletkező amino-észtert tartalmazza, savval, így vizes sósavval vagy brómhidrogénsavval, vagy lúggal, így alkáli?