156171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-metil-fenilaminok előállítására

5 hidrogénezéssel, vagy valamely kémiai redukálószerrel pl. fémmel savas közegben, mint vassal ecetsavban vagy sósavban, cinkkel sósavban, vagy pedig ón(II)-fluoriddal sósav jelenlétében folytathatjuk le. 5 A nitrocsoport ilyen kémiai módszerekkel könnyen aminocsoporttá redukálható. így ezek a redukál ószerek különösen jó hatásfokkal alakítják át az aralkilhalogenidak a-nitro-propionsavészterekkel való kondenzáltatása útján ka- 10 pott la-nitropropionátokat a megfelelő aminovegyületekké. A yS-karbonil-csoportot tartalmazó közbenső termékek azonban könnyebben redukálhatok katalitikus hidrogénezéssel, Raney-rrfckel vagy nemesfém-katalizátor jelenlétében. 15 A kapott «-nitro-/?-keto-propionátoknak a megfelelő a-amino-I/J-hidroxi-észterekké ill. helyettesített fenilalanin-észterekké való átalakítása során előnyös, ha a hidrogénezést valamivel a légköri nyomásnál nagyobb hidrogén-nyomás- 20 sal, nemesfém-katalizátor jelenlétében végezzük. Különösen jó eredményeket kapunk, ha 1—4 atm hidrogén-nyomást alkalmazunk. Ha Raney-nikkel katalizátorral dolgozunk, akkor nagyobb hidrogén-nyomásra van szükség, hogy a 25 nitro-helyettesítő aminocsoporttá alakuljon át, főként ha a karbonil-csoportot is metilén-csoporttá kívánjuk átalakítani. A hidrogénezési katalizátor előnyösen nemesfém-katalizátor lehet. Ilyen (katalizátorként 30 platinaoxid, báriumszulfátra leválasztott platina vagy palládium, vagy pedig alumíniumoxidra vagy aktívszénre leválasztott platina vagy palládium alkalmazható. A hidrogénezési reakció az említett előnyös 35 reakciókörülmények között kb. 6—6 óra alatt végbemegy; a nitrocsoportnak aminocsoporttá való átalakításához 1 mól kiindulási észterre számítva kb. 3 mól hidrogén szükséges, ha pedig a kiinduló észter '/J-szénatomján keto- 40 -csoportot tartalmaz, még egy további mól hidrogénre is szükség van. A hidrogénezési reakció lefolytatása után a katalizátort kiszűrjük és a szűrletből a terméket oly módon nyerjük ki, hogy a savat semlege- 45 sí tjük ill. a közeget vákuumban bepároljuk és a terméket a maradékból metanollal extraháljuk. A termékként kapott «^amino-^-(ihelyettesített fenil)-alanin-észtert a metanolos kivonatból az oldószer elpárologtatása útján nyerjük 50 ki nyers állapotban. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetük. 55 1. példa: a-(3,4-dihidroxibenzoil)-«-nitro-propionsav-metilészter 60 13,5 g (0,25 mól) nátrium-metilát 250 ml toluolos szuszpenziójához 0 C° hőmérsékleten 33,25 g (0,25 mól) a-nitro-propionsav-metilészter 50 ml toluollal készített oldatát csepegtetjük 15 perc alatt. A szuszpenziót azután 30 percig ke- 65 6 verjük 0 C° hőmérsékleten, majd 43 g (0,25 . mól) 3,4-dihidroxi-benzoilklorid 100 ml toluollal készített oldatát csepegtetjük hozzá 1 óra alatt, miközben az elegy hőmérsékletét külső hűtéssel 5 C° és 10 C° között tartjuk. Ezután az elegyet szobahőfokra hagyjuk melegedni, majd visszafolyató hűtő alatt 1 óra hosszat forraljuk. A szuszpenziót lehűtjük, a nem oldódó sót kiszűrjük és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A kapott gyantaszerű maradékot 350 ml forró metanolban oldjuk, majd 650 ml hexánt adunk hozzá, amikoris az a-(3,4-dihidroxibenzoü)^a-nitro-propionsav-metilészter kikristályosodik és a szűréssel kinyerhető. Ha a fenti eljárás során 3,4-dihidroxibenzoilklorid helyett ekvimolekuláris mennyiségű 4--hidroxi-benzoilkloridot alkalmazunk, akkor termékként ia:-(4-hidroxi^benzoil)-«-nitro-propionsav-metilésztert kapunk. 2. példa: et-metil-'/5-(3,4-diJhidroxifenil)-alanin-metilészter 53,8 g (0,2 mól) a-(3,4-dihidroxibenzoil)-a-nitro-propionsav-metilészter 500 ml. jégecettel készített oldatához 3 g palládiumot báriumszulfát-katalizátort adunk, majd 3 atm hidrogénnyomás alatt 25 C° hőmérsékleten 4 mól hidrogén felvételéig hidrogénezzük, ami kb. 4 órát vesz igénybe. A rázóedényt ezután felnyitjuk, 24 ml 70%-os perklórsavat adunk hozzá, majd egy további mól hidrogént adunk hozzá 80 C° hőmérsékleten. Az edényt ezután lehűtjük, a katalizátort kiszűrjük és a perklórsavat káliumsó alakjában lecsapjuk. Szűrés után a szűrletet vákuumban bepároljuk, a kapott gyantaszerű maradékot vízben oldjuk és éterrel extraháljuk. A kinyert terméket metanolban oldjuk és hexánnal ismét kicsapjuk; ily módon lényegileg tiszta állapotban kapjuk az !a-metilr/?-(3,4-dihidroxifenil)-alanin-metilésztert. Ha ezt az eljárást oly módon folytatjuk le, hogy kiindulóanyagként az et-(3,4-dihidroxibenzoil)^a-nitro-propionsav-metilészter helyett ekvimolekuláris mennyiségű 4-hidroxibenzoil-vegyületet alkalmazunk, akkor termékként a-arnino^a-(44údroxibenzil)-propionsav-metilésztert kapunk; e vegyület L-alakja hidrokloridjának etanolos szolvátja 187—188 C°-on olvad. A megfelelő etilészterből a fent leírt módon előállítható L-a-amino^a-(4-hidroxibenzil)-propionsav-etilészter-hidroklorid etanolos szolvátjának olvadáspontja 1152—154 C°. 3. példa: a-(3,4-dihidroxibenzil)^a-nitro-propionsav-metilészter 13,5 g (0,25 mól) nátrium-metoxid 250 ml toluollal készített szuszpenziójához 0 C° hőmérsékleten 33,25 g (0,25 mól) ia-nitro-propionsav-metilészter 50 ml toluollal készített oldatát ff?-3