156120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aril-2-piperidil-tetrahidrofuránok előállítására
19 -tetrahidrofurán az alábbi módon állítható elő: 7,2 g magnéziumból és 3.6,i6 g y-dimetilaiminopropilkloridból tetraíhidrofuránban a szokásos móidon Grignardnreagenst állítunk elő és ehhez hozzáadjuk 54,4 g 4H(mHMórbenzoil)-piridin (elő- '5 állítva m-klórfenil-magnéziumbromidból és 4-^ciánpiridinből) 125 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát. A kapott addíciós terméket vizes aimimónáiumklorid oldattal elbontjuk, az elegyet éterrel kirázzuk és az éteres oldatot bepároljuk; 10 maradékként 4^di:metilamino-j lH(m-kláríenil) j l-(4-pirid!il)-l-butanolt kapunk. 60,&6 g 4-dimetilamino-l^(m-kló, nfenil)-l-(4-piridil^l-lbutanolt 200 ml xilolban oldunk, 11,0 g 15 porított nátriumamidot adunk hozzá és 3 óra hosszat forraljuk az elegyet visszafolyató hűtő alatt. Ezután lehűtjük és ,30 g (0,21 mól) metiljodid liOO ml xilollal készített oldatát adjuk cseppenként hozzá, miközben a reakcióelegy 20 belső, hőmérsékletét enyhe hűtéssel Í20—^25°-on tartjuk. A reakcióelegyet azután lassan, 1 óira alatt forrásig hevítjük, majd 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után 1Ö0 ml vizet adunk erős hűtés közben hozzá, 25 éterrel hígítjuk, az éteres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk és előbb összesen 300 ml 2 n ecetsav oldattal, majd összesen 2 n sósav oldattal extraháljuk. A sósavas kivonathoz 150 ml 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk, a kivált S0 olajszerű terméket éterrel felvesszük, az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk. A maradékból kétszeri desztilláció útján kapjuk a 2-(m^klórfenil)-2j 4-piridil)-tetrahidro:furánt, amely 0,0,8 mm Hg-oszlop nyomás alatt 165°-on 3B forr. 16. példa: 30,07 g -(0,068 mól) ilJ(^feniletil)-4-[2-(p-klór- 4 <> f enil) -tetrahidro-2-furil] -piridiniumbromidot 300 ml jégeeetben oldunk, 500 mg platinaoxidot adunk hozzá és 43—45° hőmérsékleten hidrogénezzük. Az elméleti mennyiségű hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük, a szűre- 45 dékből az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a kapott kristályos maradékot vízben szuszpendáljuk és leszíva tással ismét elkülönítjük. Ily módon kapjuk a vízben nehezen oldódó (XV) képletű i2-(p-klórfenil)-2^[l-t(^feniletil)-4-piperi- 50 dil]-tetrahidrofurán-hidrobro:midot, amely 240— 245°-on olvad, Ezt a vegyületet 300 ml vízben szuszpendáljuk, 50 nil 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá és éterrel mindaddig rázzuk, míg tiszta 55 éteres oldatot nem kapunk. Ezt elkülönítjük, összesen 400 ml n-sósav oldattal extraháljuk, aminek során kristályos alakban válik ki a 2-(p-ik] ár f enil) ->2-[l- {ß-i eniletil)-4-piperidil] -tetrahidrofurán-hidroklorid. Ezt a vegyületet további 60 tisztítás céljából acetonban szuszpendáljuk és leszívatással ismét elkülönítjük; az így kapott termék 23,3—2,3 7°-on olvad. A fenti eljárás kimdulóanyagakónt felhasználásra kerülő H/?^feniletil)-4-[2-(p-klárf,enil)-tet- g5 20 rahidro-2-,furil]-ipiridiniumbromid az alábbi módon állítható elő: 25,07 g (0,1 mól) 2i(p-klórfenil)-2-.(4-piiridil)-tetaahidrofuránt 1O0 ml toluolban oldunk. Ehhez az oldathoz hozzácsepegtetünk 19,43 g {0,105 mól) /Jnfeniletilbiromidot, az elegyet 2 óra hoszszat 60° hőimérsékleten, majd 4 óra hosszat 120° hőmérsékletű 'fürdőben hevítjük. Lehűlés után a toluolt dekantáljuk a képződött szívós gyantaszerű termékről, ez utóbbit 100 ml etanollal felvesszük, szűrjük és vákuumban szárazra bepároljuk. Ily módon maradékként kapjuk az l-(/ S-femletil)-,4-»[2-(p-klórfenil)-tetrahidr'o,-2jfuril]-piridiniumbro,midot, amely további tisztítás nélkül használható fel. 17. példa: 12,2 g 2^(p-klórfenil)-2-i(l-iacetil-4-p,iperidil)-tetrahidrofüránt 50 ml dioxánban oldunk és ezt az oldatot hozzácsepegtetjük 5,5 g lítiumalumíniumhidrid 75 ml dioxánnal készített szuszpenziójához. A reakcióelegy belső hőmérsékletét előbb 55°-na, majd fokozatosan 90°-ra emeljük, azután 110° hőmérsékletű olaj fürdőben 12 óra hosszat keverjük a reakcióelegyet. Lehűlés után keverés közben előbb 5,5 ml vizet, azután 5,5 ml 15%^os nátriumhidroxid oldatot, végül 16,5 ml vizet adunk hozzá, az elegyet leszívatással szűrjük, dioxánnal mosunk és a dioxános oldatot szárazra pároljuk be. A maradékból nagyvákuumban történő desztilláció útján kapjuk a i(XVI) képletű 2H(p-klórfenil)-2-(l-etil-4-piperidil)-tetra!hidro:furánt, amely 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 100—il06°-on forr. Ha 7,7 g fenti bázist 50 ml etilacetátban oldunk és az oldathoz 11 ml 2,6 n etanolos sósavoldatot adunk hozzá, míg az elegy savanyú kémhatásúvá nem válik, majd háromszoros térfogatú éterrel elegyítjük a reakcióelegyet, akkor a 2-(p-klárfenil)-2-(l-etil-4-p:iperidil)-tetra!hidrofurán-hidrokloridot kapjuk, amely 20,7—200°-on olvad, A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 2-'(pHklórfenil)-2-i(l-aoetil-4--piperidil)-tetrahidrófiurán az alábbi móidon állítható elő: 14,42 g 2-,(p-i klórif,enil)-i2-i(4-piperid : il)-tetrahidrofuránt 100 ml ecetsavanhidridban 5 óra hoszszat hevítünk 50° hőmérsékletű olajfürdőben. Ezután a reakcióelegyet vákuumban szárazra bepároljuik, a maradékot 100 ml víz és éter elegyével rázzuk, az éteres fázist elkülönítjük, 2 n sósav oldattal kétszer mossuk, majd szárítjuk és az étert ledesztilláljuk. Ily módon maradékként viszkózus olaj alakjában kapjuk a 2-(p-klorfenil)-2-i(l^acetil-4-piperidil)-tetrahidirofuránt, amely további tisztítás nélkül használható fel. 18. példa: 53,16 g (0,2, mól) , 2^(p-klórfenil)^2-(4-piperidil)-tetrahidrofuránt 200 ml abszolút etanolban oldunk ós ehhez az oldathoz 30 g i(0,2 mól) D^bor-10
