156120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aril-2-piperidil-tetrahidrofuránok előállítására

17 niumklorid oldattal elbontjuk és az elegyet éterrel kirázzuk; maradékként 4-dimetilamino-l-(p-wlil)-l-(4-p!Íridil)-Jl^bíUtanolt kapunk, amelynek hidrokloridja 161—4í63°^on olvad. 56,9 g (0,2 mól) fenti módon kapott 4-dimetil- 5 amino-l -i(p-tolil)-l-<(4-ipiridil)-11 -butanolt 200 ml xilolban oldunk, lil,0 g porított nátriumamidot adunk hozzá és 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. 10 Az elegyet azután lehűtjük és 30 g (0,21 mól) metiljodid, 1I0O ml xilollal készített oldatát csepegtetjük hozzá, miközben a reafccióelegy belső hőmérsékletét enyhe hűtéssel 20—2'5°-on tartjuk. Azután a reakcióelegyet lassan, 1 óra alatt 15 forrásig hevítjük és 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után 100 ml vizet adunk erős hűtés közben hozzá, éterrel hígítunk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk és előbb összesen 300 ml 2 n 20 ecetsav oldattal, majd összesen 300 ml 2 n sósav oldattal extraháljuk. A sósavas kivonathoz 160 ml 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk. A kivált olajszerű terméket éterrel felvesszük, az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és íbepá- 25 roljuk. A maradékból kétszeri desztilláció útján kapjuk a 2-j(p-tolil)-2-4(4-piridil)-tetrahidi

rof uránt, amely 0,02: mm Hg-oszlop nyomás alatt 1215— 12i6°-on forr. 30 13. példa: 13,8 g 2-i(p-tolil)^2M(4-pipe;ridil) -tetrahidrofuránt 50 ml 40%-os vizes formaldehid oldat és 100 ml 8'5%-os hangyasav hozzáadásával 15 óra 35 hosszat hevítünk 125° hőmérsékleten. A reakcióelegyet azután vákuumban ibepároljuk, a maradókot 100 ml vízzel felvesszük, 50 ml 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá, a kivált olajszerű terméket éterrel felvesszük, az éteres ol- 40 diatot elkülönítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és az étert ledesztilláljuk. A kapott maradékot etilacetáttal felvesszük és etanolos sósav oldatot adunk hozzá. Ily módon kapjuk a (XII) képletű 2-(p-tolil) H2'-(1 -imetil-4-piper idil)-tetrah;idrofurán- 45 -hidirokloridot, amely 214—2!r70-on olvad. 14. példa: 34,06 g 2J(p-imetoxifenil)-2^(4-^pir,

idil)-tet!r,ahid- 50 rofuránt 300 ml jégecetben, 0,6i5 g platinaoxid hozzáadásával hidrogénezünk. A számított menynyiségi hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük, a szűredékből az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a maradókot 100 ml vízben 55 oldjuk és az oldathoz 100 ml 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk. A kivált bázist éterrel felvesszük. Az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk; a maradékból desztilláció útján kapjuk a (XIII) képletű 2-(p-:metoxifen:il)-2- 65 -(4-piperidil)-tetrahidrofuránt, amely 0,08 mm Hg-oszloip nyomás alatt 148—'153° -on forr. Ha 19 g fenti bázist 100 ml etilaoetátban oldunk és az oldathoz 33 ml 2,24 n etanolos sósav oldatot adunk, akkor a 2^(p-metoxifenil)-!2-'(4-piperidil)~ 65 18 -tetrahidroifurán-hidrokloridot kapjuk, amely 195—200°-on olvad. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 2-i(p-imetO'XÍifé!nil)-2-i(4-ipiridil)-tetTahid;rofurán az alábbi módon állítható elő: 7,;2 g magnéziumból és 36,6 g y-dimetilam,inopropilkloridiból tetrahidrófuránban a szokásos módon Grignard-jreagenst állítunk elő és ehhez hozzáadjuk 53,30 g 4-(p-metoxibenzoil)-ipiridin (előállítva p-metoxifenil-magneziumbromidbol és 4jciánpiridihből) 125 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát. A kapott addíciós terméket vizes ammóniumklorid oldattal elbontjuk és az elegyet éterrel kirázzuk; a maradékból kapjuk a 4-díimetilamino-1-iíp-Jmetoxiif enol)-1-(4-jpiridil)-l-bu tanolt. 60,0 g 4-dimetilammo-il-!(p-metoxii

fenil)-l-(4--p:iridil)-!l-foutanolt 200 ml xilolban oldunk, 1:1,0 g porított nátriumamidot adunk hozzá és az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután lehűtjük a reakcióelegyet, 30 g (0,24 mól) metiljodid liÖÖ ml xilollal készített oldatát csepegtetjük hozzá, miközben a reafccióelegy belső hőmérsékletét enyhe hűtéssel 20^— 25°-on tartjuk. Ezután, lassan 1 óra alatt forrásig hevítjük az elegyet és 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után 100 ml vizet adunk erős hűtés mellett hozzá, majd éterrel hígítjuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk és előbb összesen i30O ml 2 n ecetsav oldattal, majd összesen 300 ml 2 n sósav oldattal mossuk. A sósavas kivonatot 150 ml 10 n nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk, a kivált olajszerű terméket éterrel felvesszük, az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk. A maradékból kétszeri desztilláició útján kapjuk a 2-'(p-metoxifenil)-i2--i(4-piridil)-tetrahidrOifuránt, amely 0,0:6 mm Hgoszlop nyomás alatt 144—147°-on forr. 15.. példa: 30,55 g 2-(m-4dÓ!rfenil)-2-(4-piridil)-tetrahidrofuránt 300 ml jégeoetben, 0,65 g platinaoxid hozzáadásával hidrogénezünk. A hidrogénfelvétel kb. 6 óra elteltével meglassul, ekkor további 0,6 g platinaoxidot adunk hozzá. Az elméleti mennyiségű hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a maradókot 100 ml víziben oldjuk és 100 nil 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá. A kivált bázist éterrel felvesszük, az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk. A maradékból desztilláició útján kapjuk a (XIV) képletű 2H(m^klórfenil)-2j(4-piperidil)-tetrahidrofuránt, amely 0,04 mm Hg-oszlop nyomás alatt 1315—139°-on forr. 29 g fenti bázist 100 ml etilacetátban oldunk és az oldathoz 59 ml 2,5 n etanolos sósav oldatot adunk; ily módon kapjuk a 2-(m-kló:rífenil)-24(4-piperidil)-tietrahidröfurán-hid!rokloridot, amely 224-^227 °-on olvad. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 2-(m-klórfenil)-i2-(4-piiridil)-9