156120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aril-2-piperidil-tetrahidrofuránok előállítására
156120 15 16 bepároljuk, a maradékot 100 ml vízzel felveszszük, 10 n nátriumhidroxid oldat feleslegét adjuk hozzá és éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot elkülönítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk, A maradékból desztilláció útján 5 kapjuk a (IX) képletű 2H(p-klóirfenil)-i2-(l-metíl-2-piperidil)-tetrahidrafuránt, amely 0,0:1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 117°-on forr. Ha a fenti bázist eitilacetátban oldjuk és az oldathoz etanolos sósav oldatot adunk, a 2-(p- 10 -klórfeml)-2-'(l-metil-2-piperidil)-tetraihidrofurán-hidrokloridot kapjuk. 11. példa: 10. példa: 15 17,42 g 4-dimetilammo-!l-fenilJl-i(l-metil-4-piper'idü)-l-butanort SO ml xiloiban, 3,5 g nátriumamid hozzáadásával 2 óra hosszat forralunk viszszafolyató hűtő alatt. Az elegyhez szobahőfokra való lehűlés után hozzácsepegtetjük 8,99 g (0,063 20 mól) metiljodid 25 ml xilollal készített oldatát, majd az elegyet lassan forrásig hevítjük és 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután lehűtjük a reakeióelegyet, 50 ml vizet csepegtetünk hozzá, éterrel hígítjuk, a szerves 25 oldószeres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk és összesen 100 ml 2 n sósav oldattal mossuk. A sósavas kivonatból a bázist 40 ml HO n nátriumhádiroxid oldat hozzáadásával felszabadítjuk és éterrel felvesszük. Az éteres oldatot elkülönít- 30 jük, szárítjuk és bepároljuk. A maradékból kétszeri desztilláció útján kapjuk a 2Hfenil-2^(l-metil^-piperidilj-tetrahiidrofuránt, amely azonos a 2. példa szerint kapott termékkel. 35 A fenti eljárás kiindulóanyagaként felhasználásra kerülő 4-'dimetilamino-l-feniH-(l-metil-4--piperidil)-l-ibutanol az alábbi módon állítható elő: 27,0 g (0,1 mól) 4-dimetila:mino-l-fenil-lH(4- 40 -piridil)-l-butanolt 200 ml jégecetben oldunk, az oldathoz 40Ö mg platinaoxidot adunk és 45° hőmérsékleten hidrogénezzük. A hidrogénfelvétel befejeződése után a katalizátort kiszűrjük, a szűredéket vákuumban bepároljuk és a mára- 45 dékot vízzel felvesszük, majd 100 ml 10 n nátriumhidroxid oldat hozzáadásával a bázist kicsapjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk. A maradékból desztilláció útján kapjuk a 4-dimetil- 50 amino-1 -fenil-1 -(4-pipe;ridil)-l -butanolt, amely 0,02 mm Hg-oszlop nyomás alatt 136°-on forr. E vegyület dihidrokloridja 193—19ö0 -on olvad. 27,6 g 4-dimetilamino-l-fenil-l-(4-piperidil)^l-butanolt 150 ml 85%-os hangyasav és 50 ml 55 40%-os formaldehid oldat hozzáadásával 12 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt. A reakcióelegyet azután vákuumban szárazra bepároljuk, a maradékot vízzel felvesszük, 10 n nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk és éterrel 60 extraháljuk. Az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk. A maradékból desztilláció útján kapjuk a 4-dimetilamino-l-fenil-l-'(metil-4-piperidil)-l-butanolt, amely 0,01 mm Hgoszlop nyomás alatt 12i3°-on forr. 65 22,15 g (0,1 mól) i2-fenil-!21 H(3Hpiridil)-tetráhidrofuránt 200 ml jégecetben, oldunk, 0,5 g platinaoxidot adunk az oldathoz és 50° hőmérsékleten, rázás közben hidrogénezzük. A számított hidrogénimemnyíiség (6,72 liter) felvétele után a katalizátort kiszűrjük, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a maradékot 100 ml vízben oldjuk és 50 ml 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá. A kivált bázist éterrel felvesszük, Az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékból nagyvákuumban történő desztilláció útján kapjuk a (X) képletű 2^fenil-2-(3-piperidil)-tetrahidrofuránt, amely 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 98°-on forr. Ha ezt a 'bázist etilacetátban oldjuk és az oldathoz etanolos sósav oldatot adunk, akkor a 2-fenil-2-:(3-piperidil)-tetrahidrofurán-hidrokloridot kapjuk. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 2-fenil^2-{3-piridil)^tetrahidrofurán az 1. példa szerinti eljárás kiindulóanyagához hasonló módon állítható elő, azzal az eltéréssel, hogy 4-benzoil-piridin helyett 3^benzoil-piridint alkalmazunk kiindulóanyagként. A 2. példában leírthoz hasonló módon állítható elő a 2-fanilH2H(3Hpipe!ridlil)-ttetrabidrofurán hangyasavval és formaldehiddel való alkilezése útján a 2-fenil-2H(l-imetil-3-piperidil)-tetrahidrofurán. .12. példa: 36,5 g (0,1 mól) 2-(p-tolil)-i2-(4^piridil)-tetrahidirofuránt 300 ml jégecetben oldunk és 0,6 g platinaoxid hozzáadásával, 38—40° hőimérsékleten hidrogénezzük. A számított mennyiségű (3 mól) hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a maradékot 150 ml vízben oldjuk és 150 ml 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá. A kivált bázist éterrel felvesszük, az éteres oldatot elkülönítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot nagyvákuumban desztillálva kapjuk a (XI) képletű 2-(p-tolil)-2-(4--piperidil)-tetrahidrofuránt, amely 0,03 mm Hgoszlop nyomás alatt 122°-on forr. 20 g fenti bázist 75 ml etilacetátban oldunk, az oldathoz 35 ml 2,4 n etanolos sósavoldatot, majd további 150 ml etilaoetátot adunk; ily módon kapjuk a 2j(p-tolil)-2-(4-Hpiperidil)-tetrahiidtpof urán-ihiidrokioiridDt, amely 218—221 °-on olvad. A fenti eljárás kiindulóanyagaként felhasználásra kerülő 2-(p-tolil)-2-(4-piridil)-tetrahidrofurán az alábbi módon állítható elő: 7,2 g magnéziumból és 36,6 g y-dimetila:minopropilkloridból tetrahidrofuránlban a szokásos módon Grignard^reagenst készítünk és ehhez hozzáadjuk 49,30 g 4-(p-metilbenzoil)-piridin (előállítva p-tolil-magnéziumbromidból és 4-ciánpiridinből) 125 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát. A kapott addíciós terméket vizes ammó-8
