156118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazaheterociklusos vegyületek előállítására
11 156118 12 -oxazepint hidrogénkloridsóját kapjuk, amelynek olvadáspontja 2,23—226 C°. A kiindiulóanyagot a következőképpen állítjuk elő: 5,2 g nátriumhidrogénkarbonátot 50 ml vízben oldunk. Az oldathoz 3,3 g o-amino-fenol 5l0 ml éteriben képzett oldatát keverjük, majd a keveréket jeges vízzel hűtjük. A keverékbe. 6,6 g 2-klór^5-nitro-benzoilklorid 50 ml vízmentes éterben készített oldatát adagoljuk 1 óra leforgása alatt keverés közben. A keveréket több óra hosszat kavarjuk és a kristályos amidot leszűrjük. A szűrlet éteres fázisát elválasztjuk és először híg sósavval, majd vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra pároljuk. Ekkor N^(2~klóir^5-nitro-benzoil)-2Hhidroxi-ianiliriből pótlólagos menynyiséget nyerhetünk, amelynek olvadáspontja vizes metanolból való átkristályosítás után 180— 192 C°. 4,5 g N-(2-klór^5-nit:roíbenzoiil)-2Hhi'droxi^anilint ISO ml 0,8 g nátriumhidroxidot tartalmazó vízben feloldunk. Az oldatot gőzfürdőn keverés közben 16 óra hosszat melegítjük. A kapott kristályos csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és aeeton-metanol elegyből átkristályosítjuk. Ily módon a (VI) képletű 2-nitn>-Űll-oxo-10,lil-dihidro-diibenzo[b,!f][1,4]-oxazepint kapjuk, amelynek olvadáspontja 258—260 C°. A kiindiulóanyagot a fentieken kívül az alábbi módon is előállíthatjuk: 8,5 g 2-nitro-xanton és 13,8 g hidroxilamin-hidrogénklorid: keverékét 150 ml vízmentes piridinben szuszpendáljuk, majd 7(5 óra hosszat keverés köziben visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A piridint csökkentett nyomáson desztilláció'val eltávolítjuk és a maradékot hideg vízzel trituráljuk és leszűrjük, A szűrőn levő maradékot töibbízben vízzel, majd híg sósavval, majd ismét vízzel, végül kismennyiségű kloroformmal mossuk. Kloroformból való kétszeres átkristályosítás után 9-hidroximinon2-imtro-xantént kapunk, amelynek olvadáspontja 210—1211 C°. 1 g 9-/hidíroximino-i2-nitro-xantént 150 ml vízmentes éterben több napon keresztül 5 g foszforpentaidoriddal keverésben tartunk. A reakció lezajlása után a reakciókeveréket vízzel hígítjuk és szűrjük. Az éteres fázist lepároljuk, a maradékhoz híg vizes nátriumhidroxidot adunk, szűrjük és vízzel mossuk. Aceton-metanol-oldószer elegyből való többszörös átkristályosítás után 2, -jnitro-'ll^oxo^l0,!ll-dihidro-dibenzo[b,f][:l,4]-oxazepint kapunk, amelynek olvadáspontja 245—250 C°. A termék az előző eljárással nyert termékkel azonosnak bizonyult (keverék-olvadáspont és vékonyréteges kromatográfia alapján). A kiindiulóanyag előállítására az alábbi módszer is felhasználható. 0,7 g vízmentes alumíniumkloridot 10 ml o-dlíklórbenzollban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz keverés közben 10 perc leforgása alatt 1,25 g 2-Í2acianáto-4'-nitro~dif eniléter 5 ml o-diklórbenzolban készített oldatát adagoljuk, a hőmérsékletet pedig olajjfürdő segítségével 100 C°-on tartjuk. Beadagolás után a reakciókeveréket lassan 150 C° olajfürdő hőmérsékleten melegítjük és ezen a hőmérsékleten 1 óra hosszat keverésben tartjuk, Lehűtés után a reakicióikeveréket jéghideg hígított sósavval elbontjuk és kloroformmal kirázzuk. A keveréket az oldhatatlanul 5 maradt anyagoktól szűréssel mentesítjük. A kloroformos fázist leválasztjuk, szárítjuk és kis térfogatra bepároljuk. A bepárlási maradékot n-Hhexánnal hígítjuk, az így nyert csapadékot leszűrjük, kismennyiségű metanollal mossuk és 10 aicetonnmetanol elegyből aktívszén felhasználásával átkristályosítjuk. Az így kapott 2^nitro-ill-oxoHlO,Híl-d;ihid!ro-dibenzo[b,f]{l,4]-oxazepiin olvadáspontja 260—2Í61,S C° és a fenti eljárásokban nyert termékkel azonos. 15 A fentiekhez azonos eljárással 2'-nitro^l,l-oxo-10,ll-dihid!ro-d:ibenzoi[b,f](l,4]-oxazepinből valamely megfelelő halogeniddel vagy szulfáttal való reakció útján a következő vegyületeket állíthatjuk elő: 20 2-nitroHll-oxo^l 0-'(2Hpiperidinil-etil)HlO, 11--dihidro-dibenzo [b,f}[ 1,4]-oxazqpin, hidrogénkloridsójának olvadáspontja 235—238 C°, liO^(2-.di;metila( mino-etil)-i2 L nitro-ll-oxo-ilö,!il~dihidro-dibenzo['b,f]i[l,4]-oxazepin, hidrogénkloridsójának olvadáspontja 250—Í2i5i2 C°, 10-;(:2i-idietilamino-etil)-2-nitro^ll-oxo-ilO,ll-d,ihidro-dibenzo[b,f].[l,4]-oxiazepin, hidrogén„0 kloridsójának olvadáspontja 181—184 C°, 10-(i2-d!imetilamino-ipropil)^2-ni!tro-!líl-0X0-10,1)1--dihidi ro-dibenzo i [b,i][l,4]-oxazepin, hidrogénkloridsójának olvadáspontja 23-9—i241. C°, 10-i(2:-morfolinil-etil)-2-nitro-'ll-oxo-10,!ll-Q& -dihidro-dibenzo(b,f][l,4]-oxazepin, hidrogénkloridsójának olvadáspontja 254—1256 C°, 10-[;2-(4-metilrl--piperazinil)-etil]-2-nitroHlil^xo^lO,ililHdiihidro-dibenzo{b,,f]i[l,4]-oxazepin, dihidrogénkloridsójának olvadáspontja 2.65— 40 268 C°, végül l'0-(2-tiamorfolinil^etil)-í2-nitro-!lil-oxo-10,lil-d!iihidro-dibenzo[lb,sf][l,4]-oxazepin, amelynek infravörös abszorpciós spektruma 1630—1650 cm-1 és 1600 cm" 1 hullámhosszon jellegzetes ., sávokat mutat. 45 2. példa: 2,86 g 10-{3-di;metilamino-propil)-2-nitro-'ll-50 -oxo-10,l ! l-dihidro-dibenzo[b,f]![il,4]-oxazepint 5 ml abszolút etanolban oldunk. Az oldatot vízfürdőn 1,86 g oxálsav-dihidrát jelenlétében melegítjük. Lehűtés után a keveréket szűrjük és a szűrőn levő maradókot kismennyiségű etanol-55 lal és éterrel mossuk. Vizes metanolból való átkristályosítás után 10-,(3-díimetila:mino-propil)J 2--nitro-ll<)xo-10,il)l-dálhidrO'^dibenzo[b,i][l,4]oxazepin-oxalátot kapunk, amelynek olvadáspontja 2112—i2!l4 C° (bomlás köziben). 60 3. példa: 2,56 g lO-ÍS-dimietilamino-ipropilJ^-nitro-ll-oxo-10 .ill-diihidro-diibenzopbiflfl ,4] -oxazepint 65 5 ml aibszolút etanolban 1,7 g maleinsav jelen-6
